Nagyvilág

„Klasszikus náci propagandát látunk” – aggasztóan erősödik a szélsőjobb Németországban

Az utóbbi években megszaporodtak a szélsőjobboldali csoportok és személyek által elkövetett támadások Németországban, ráadásul ezeknek nem csak bevándorlók vagy zsidók voltak a célpontjai, hanem politikusok is. Kimondottan ijesztő, hogy a radikális nézetek a fegyveres erők tagjai között is szervezetten jelen vannak, és akad, aki attól sem riadt vissza, hogy magát szíriai menekültnek álcázva próbáljon meg gyűlöletet szítani.
  • 2019. június 2-án hajnalban saját otthonában közvetlen közelről lőtték fejbe Walter Lübckét, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát, aki 2009 óta irányította a járási államigazgatási hivatalt Kasselben, a németországi Hessen tartományban. Lübcke 2015-ben hívta ki a szélsőjobboldali csoportok haragját, amikor a migrációs krízis csúcspontján egy lakossági fórumon a keresztényi elvek és a békés együttélés fontosságára hívta fel a figyelmet, és ha valakinek nem tetszik, hogy Németország ezekre az elvekre épül, akkor el lehet menni. Halálosan megfenyegették, egy időre rendőri védelem alá került. Gyilkosát, a korábban már robbantással is próbálkozó Stephan E.-t két héttel a merénylet után fogták el, aki nem sokkal később bűnösnek vallotta magát. 2021 januárjában életfogytiglani börtönre ítélték.
  • 2019. október 9-én két ember halt meg, amikor egy fegyveres férfi megpróbált behatolni Halle egyik zsinagógájába, ahol éppen 70–80 ember ünnepelte az engesztelés napját, azaz a jóm-kipurt. A fegyveres csak a zsinagóga ajtajáig jutott – amelyet nem sokkal korábban cseréltek le egy megerősített változatra –, így a hívők helyett egy közeli büfében tartózkodó férfit, valamint egy, az utcán éppen elhaladó nőt lőtt agyon. A tettes egy taxival menekült el, de végül elfogták, és 2020 decemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
  • 2020. február 19-én Hanau városában kezdett el lövöldözni egy 43 éves férfi. Előbb egy vízipipabárban ölt meg négy embert, majd egy másik városrészbe autózott, ahol megtámadott egy vegyesboltot és egy autóra is tüzet nyitott – itt öt ember halt meg. A kilenc áldozat kivétel nélkül bevándorló háttérrel rendelkezett, hatan közülük muszlimok voltak. Ezt követően hazament és meggyilkolta az édesanyját, majd magával is végzett. Bár a szomszédok szerint Tobias Rathjen teljesen normális életet élt, később a honlapjára feltöltött videókból kiderült, hogy gyűlölte a nőket meg a bevándorlókat, és szélsőséges összeesküvés-elméletekben hitt.
  • 2020. június végén jelentették be, hogy szélsőjobboldali kilengések miatt át kell szervezni a német hadsereg, a Bundeswehr különleges bevetési egységét, (Kommando Spezialkräfte – KSK). Az alkotmányellenes radikális nézetek annyira elszaporodtak a fegyveresek között, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálat (Militärischer Abschirmdienst – MAD) vezetője szerint most már ez adja számukra a legtöbb feladatot, 2019-ben például 600-nál is több esetben indítottak vizsgálatot. A KSK 2. századát, ahol nagyjából 70 katona, az aktív állomány negyede dolgozott, fel is oszlatták.

A fenti négy eset, amelyek egy éven belül zajlottak le, a szakértők szerint jól mutatja, hogy Németországban az utóbbi időben igencsak megerősödtek a radikális jobboldali, neonáci elveket valló csoportok. A PBS amerikai televízió nemrégiben megjelent dokumentumfilmjéből pedig az is kiderül: a hatóságok egyelőre nem nagyon tudnak vagy akarnak ezzel hatékonyan szembeszállni.

Azt látjuk, hogy normális, átlagos emberek, akiknek nincs különösebb bajuk és csak élik az életüket, nagyon-nagyon szélsőséges dolgokat posztolnak. Ez az, ami engem rendkívül aggaszt,

jegyzi meg a PBS filmjében Christoph Hebbecker ügyész, aki az első olyan különleges egységet hozta létre Németországban, amely kizárólag digitális gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. Az ügyész elmondta azt is, amikor néhány évvel ezelőtt ezen a területen kezdett el dolgozni, el sem tudta képzelni, hogy ilyen mértékű problémáról van szó.

Klasszikus náci propagandát látunk.

Hasonló tapasztalatai vannak Katharina König-Preussnak is, aki a türingiai tartományi parlament egyik képviselője és ismert antifasiszta aktivista. König-Preussnak sikerült beépülnie a különféle közösségi média oldalakon található szélsőjobboldali csoportokba, és megfigyelte a tevékenységüket. A filmben bemutatnak néhány grafikát és mémet, amelyek egytől egyik neonáci jellegűek, például egy képet Anne Frankról, amelyre azt írták németül, hogy „frissen a kemencéből”.

MARTIN SCHUTT / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance / AFP Katharina König-Preuss

A politikus elmondása szerint akár 300 ilyen, német nyelven kommunikáló csoport is létezhet – míg korábban jórészt a Facebookon lehetett őket elérni, ma már inkább a Telegramon és a Whatsappon vannak jelen. Egyes csoportokban megelégszenek azzal, hogy arról beszélnek, miként lehetne „tiszta fehér” országot csinálni Németországból, míg más csoportokban nyíltan támogatják a fentiekhez hasonló terrorcselekményeket.

König-Preuss az interneten hozza nyilvánosságra, amit talál, és ezzel a szélsőjobb célpontjává vált. Kapott halálos fenyegetéseket levélben, sőt, egyes esetekben részletezték is, hogyan akarják megkínozni és megölni. Egy szélsőséges zenekar még dalt is írt a képviselőről, amelyben azt éneklik, hogy „te gusztustalan szardarab, hamarosan te következel”.

A fenyegetések miatt Katharina König-Preuss bizalmatlan lett az emberekkel szemben, és mindig nagyon elővigyázatos, ha valakivel találkozik. Arra a kérdésre azonban, hogy kért-e rendőri védelmet, nemmel válaszolt.

Nem bízom az rendőrségben. Sőt, félek tőlük.

Terrorizmus? Á, dehogy

Ez akár paranoiának is tűnhet, de Evan Williams filmjében több példát is látunk arra, hogy van alapja. Az egyik, amelyet már fentebb említettünk, hogy a hadsereg tagjai között is felbukkantak a szélsőjobboldali nézetek. De ami igazán aggasztó lehet, hogy nem elszigetelt esetekről van szó, hanem arról, hogy ezek a radikális személyek a katonaságon belül csoportokba szerveződnek.

Dirk Laabs tényfeltáró újságíró olyan fotók, térképek és tervek ezreihez jutott hozzá, amelyek arról tanúskodnak: hivatásos katonák, rendőrök és civilek egy titkos csoport keretein belül fegyveres gyakorlatozásokat is szerveztek. A neonáci Nordkreuz (Északi kereszt) nevű csoport vezetője Marko Gross volt, egykori ejtőernyős és rendőrségi mesterlövész. Laabs elmondása szerint a csoport 2015-ben egy nagyobb szabású akciót kezdett el tervezni, amelynek végkifejlete az „X nap” lett volna, amikor a német állam összeomlik, és a szélsőjobboldal átveheti a hatalmat.

Első hallásra talán földtől elrugaszkodott tervnek tűnik, de tény, a radikális csoport tagjai nem csak azt találták ki, hogy az akció kezdetekor milyen kommunikációs csatornán tartsák a kapcsolatot, vagy hogy miként torlaszolják el az utakat, de fegyvereket és lőszert is felhalmoztak. Sőt, arra is készültek, hogy hidakat robbantsanak fel:

A második világháború óta a hidak alatt kis üregek vannak, ahova robbanószert lehet helyezni, és amelyek segítségével fel lehetett robbantani a hidat, amikor jöttek az oroszok. Ezért mentek be a híd alá a csoport tagjai is.

Amikor Marko Grosst letartóztatták, több tízezer darab lőszert, fegyvereket és villanógránátokat is találtak nála, amelyeket a rendőrségtől és a hadseregtől loptak el.

A csoport egyik tagja a rendőrségi kihallgatás során azt mondta, hogy a megbeszéléseken egyes „politikai ellenségek” kivégzése is szóba került. A New York Times berlini irodájának vezetője, Katrin Bennhold olvasta a tanúvallomásokat, és elmondása szerint egy kisebb csoport – amelynek tagja volt Gross, egy rendőrségi mesterlövész, néhány további rendőr és egy jogász – arról is ötletelt, hogyan lehetne teherautót szerezni, amivel összegyűjtenék és elszállítanák az ellenfeleiket, hogy aztán kivégezzék őket.

Grosst végül mindezek ellenére még csak nem is terrorizmussal vádolták meg, hanem engedély nélküli fegyverbirtoklással, amiért 21 hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Dirk Laabs láthatóan felháborodott az ítéleten. Az illetékes ügyészek azt mondták, nem volt elég bizonyíték más vádakhoz, de amikor megkérdezett más, a perben nem érintett ügyészeket, ők is értetlenkedtek.

Itt van egy fickó, aki védett házakat keres, aki chatbeszélgetésekben osztja meg a radikális nézeteit, aki lőszert lopott a rendőrségtől, és még ez sem elég ahhoz, hogy terrorizmussal vádolják meg. Mondjuk ki: ha egy iszlamista, egy dzsihadista csinálta volna ugyanezt, börtönbe csukták volna.

Ráadásul, mint később kiderült, az Északi kereszt csak a szélsőjobboldali hálózat egy kis része, létezik Nyugati, Déli és Keleti kereszt is, és a tagok nem csak Németországban, hanem Svájcban és Ausztriában is jelen vannak.

BERND WUSTNECK / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP A „Nordkreuz” jobboldali csoporttal kapcsolatos tárgyalás során a 49 éves vádlottat törvényellenes fegyverkészletezéssel, így a fegyvertörvény, a hadifegyver-ellenőrzési törvény és a robbanóanyagokról szóló törvény megsértésével vádolják 2019. november 20-án.

Ha már vér folyt, akkor már túl késő

Az egyik legmegdöbbentőbb eset Franco Albrecht nevéhez fűződik, aki egyedül próbálta véghez vinni tervét, ennek ellenére szó sincs magányos elkövetőről: az interneten keresztül sok másik radikális személlyel állt kapcsolatban. Albrecht, a Bundeswehr akkori főhadnagya, 2015 decemberében szíriai álnéven regisztráltatta magát menekültként, majd oltalmazotti státuszt is kapott Németországban. A naplójában Adolf Hitlert éltető férfit azzal vádolják, hogy szíriai menekültnek álcázva akart merényletet elkövetni, hogy így terelje el a gyanút a bevándorlókra, és ezzel is szítsa a feszültséget a társadalomban.

Albrecht akkor bukott le, amikor 2017-ben a bécsi reptéren magához vette az egyik mosdóban elrejtett töltött fegyverét, és a rendőrség letartóztatta. Több órányi kihallgatás után szabadon engedték, de szerencsére vettek tőle ujjlenyomatot. Az ellenőrzés során derült ki, hogy az ujjlenyomat nem egy katonatiszthez tartozik, hanem egy szíriai menekülthöz. Az Albrecht elleni per jelenleg is zajlik, de a férfi ártatlannak vallotta magát, azt mondja, a fegyvert egy parkban találta.

Mindezek után nem csoda, ha a merényletekben meghaltak családtagjai úgy érzik, cserben hagyták őket. A filmben megszólal Armin Kurtović, akinek fiát, Hamzát a hanaui ámokfutás során ölték meg. Az apa nem érti, hogyha Tobias Rathjen már hetekkel a merénylet előtt nyilvánvalóvá tette a honlapján, hogy mire készül, miért nem vette észre senki. Főleg úgy, hogy a rasszista hitvallását több alkalommal is elküldte a hatóságoknak. Kurtović figyelmeztet:

Először a gondolatok jönnek, majd a szavak. Aztán a tettek. És aztán már túl késő. Ha már vér folyt, akkor már túl késő. És itt nagyon sok vér folyt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.