Bűnösnek érzem magam az üzenetek miatt, amiket elküldtem. Bűnösnek érzem magam amiatt, hogy a forrásaim, akik információkat küldtek nekem, azt gondolták, hogy a titkosított csatornák biztonságosak, és nem tudták, hogy a telefonom fertőzött
– nyilatkozta újságíróknak Khadidzsa Iszmajilova azerbajdzsáni újságíró, az egyik olyan ember, akit a Forbidden Stories nevű francia nonprofit által vezetett nemzetközi oknyomozás során megtaláltak a Pegasus kémprogrammal megfigyeltek listáján. A jelenleg a törökországi Ankarában önkéntes száműzetésben élő újságíró telefonját közel három éven keresztül rendszeresen megfertőzték az izraeli NSO nevű cég által kifejlesztett szoftverrel, anélkül, hogy arról Iszmajilovának tudomása lett volna.
Az azeri elnök, Ilham Alijev családjának korrupciós ügyeiről tudósító újságírót jó pár éve folyamatosan támadja az autoriter kormány, amely egészen mocskos eszközöket is bevetett ellene. Tíz évvel ezelőtt rejtett kamerákat szereltek fel az újságíró lakásában, és felvették, ahogy az akkori barátjával szexelt, a videókkal megzsarolták Iszmajilovát, később pedig közzé is tették azokat az interneten. 2014-ben koholt vádakkal letartóztatták, elítélték és börtönbe került. 2016-ban szabadult, azután, hogy az ügy globális felháborodást keltett, és Amal Clooney emberi jogi ügyvéd is közbenjárt. A szabadulása után Iszmajilova öt évig nem hagyhatta el Azerbajdzsánt, végül idén májusban Ankarába utazott.
Az előéletéből következően Iszmajilova nem volt kezdő, és igyekezett minél jobban felvértezni magát a megfigyelések ellen. Az informátoraival titkosított csatornákon keresztül beszélgetett (ilyen például a WhatsApp), ezek azonban nem sokat segítenek, ha egy kémprogram már észrevétlenül rajta van a telefonon. A Pegasus esetében pedig ez történt.
A tényfeltáró újságírók által feldolgozott listán több mint 50 ezer olyan telefonszám szerepelt, ami a Pegasus potenciális célpontja volt, és több mint ezer embert azonosítottak be ötven országban. Azerbajdzsánból, ahol a legtöbb független sajtótermék munkáját akadályozza a hatalom, és ahol az újságírók családtagjait rendszeresen zaklatják a hatóságok, mintegy negyven médiamunkást érintett a megfigyelési botrány.
A szaúdi újságíró
Bár az Iszmajilova elleni hadjárat is nemzetközi ismertségre tett szert, valószínűleg jóval többen hallottak Dzsamál Hasogdzsi újságíróról, aki 2018. október 2-án sétált be hazája, Szaúd-Arábia törökországi nagykövetségére, majd soha nem jött ki onnan. Később derült csak ki, hogy Hasogdzsit érkezése után néhány perccel megfojtották, holttestét feldarabolták, majd a maradványokat eltüntették.
Két héttel a gyilkosság után a Citizen Lab nevű, digitális jogvédelemmel foglalkozó szervezet bejelentette, hogy Hasogdzsi egyik közeli barátjának telefonjára telepítették a kémprogramot. A Pegasus Projectben részt vevő újságírók azonban most kinyomozták, hogy az újságíró halála után négy nappal menyasszonya, Hatiz Cengiz telefonjára is telepítette valaki a szoftvert, sőt célponttá vált Hasogdzsi egyik fia, több közeli barátja, családtagja és kollégája is, illetve két török hivatalnok, akik a szaúdiak által végrehajtott gyilkosság ügyében nyomoztak.
Az NSO egyébként tagadja, hogy technológiájukat Hasogdzsi vagy a családtagjai ellen használták volna, mint a cég közleményében írta, ezt a gyanút már korábban kivizsgálták.
Megcélozták, majd megölték
A mexikói Cecilio Pineda 2017. március 2-án Altamirano városában egy autómosó előtt, egy függőágyban pihent, amikor két motoros agyonlőtte. A Facebookon 50 ezer követővel rendelkező újságíró többször is beszélt az állam, a helyi rendőrség és a drogkartell vezetője közötti összefonódásokról. Halálát úgy kezelték, mint egy „átlagos újságíró-gyilkosság” Mexikóban, de mint kiderült, néhány héttel korábban Pineda telefonja is felkerült a Pegasus potenciális célpontjainak listájára.
Külön érdekesség, hogy még annak az államügyésznek, Xavier Olea Pelaeznek is tervezték a megfigyelését a kémprogrammal, aki Pineda ügyében vizsgálódott. Hogy végül települt-e a szoftver, nem tudni, mert Pelaez azóta már egy másik telefont használt, és a régit nem őrizte meg. A meggyilkolt újságíró özvegye azt mondta, fogalma sincs, mi van most a gyilkosság miatt elrendelt nyomozással. A férje halálának másnapján egy kormánytisztviselő felhívta Marisol Toledót, és azt állította, ő dolgozik az ügyön, de azóta nem keresték újra – ennek már négy éve.
Menekülés Párizsba
Hicham Mansouri marokkói újságíró jelenleg Párizsban él, 2016-ban menekült el szülőhazájából azt követően, hogy számos fenyegetést kapott és tíz hónapot egy casablancai börtönben töltött. Az Amnesty International szakértői szerint Mansouri telefonját 2021 februárja és áprilisa között több mint húsz alkalommal fertőzték meg a Pegasusszal.
Az újságírót számos alkalommal érték támadások a munkája miatt. 2014-ben két ismeretlen férfi megverte azt követően, hogy egy emberi jogi aktivistával találkozott. Egy évvel később felfegyverzett titkosszolgák törték rá a hálószobája ajtaját, ahol éppen egy nőismerősével tartózkodott. A férfit meztelenre vetkőztették, majd a Marokkóban bűncselekménynek számító házasságtörés gyanújával letartóztatták. A következő tíz hónapot egy olyan casablancai börtöncellában töltötte, amit a legkeményebb bűnözőknek tartanak fent, és csak úgy hívnak, hogy „a szeméttároló”. Az újságíró a szabadulása után Franciaországban kért és kapott menedékjogot.
A nyomozás szerint a marokkói kormány legalább 35 újságírót vett célba, akik négy különböző országban élnek. Sokakat közülük a közelmúltban valamilyen módon célba vett a titkosszolgálat, de olyanok is vannak, akik most is valamelyik marokkói börtönben ülnek. A Forbidden Stories cikke szerint korábban rágalmazással vagy felségsértéssel vádolták meg a kritikus hangvételű cikkek íróit, később azonban változtattak a taktikán, és azóta inkább kémkedés, nemi erőszak és zaklatás szerepel a vádpontok között.
A 2018-ban letartóztatott és a Pegasus-listán szereplő Taoufik Bouachrine-t a többi között emberkereskedelemmel, szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolta meg tizennégy nő. Közülük tízen a bíróságon is megjelentek, de öten azt mondták, hogy a férfi ártatlan. Az újságírót, aki több, a marokkói kormányt kritizáló véleménycikket is írt, tizenöt év börtönre ítélték, ebből több mint egy évet magánzárkában töltött. A Forbidden Stories bizonyítékot talált arra, hogy a Bouachrine-t megvádoló nők közül legalább kettőt szintén kiválasztottak a Pegasus célpontjául.
A politikai ellenfél
Ahogy Haszogdzsi esete is mutatja, a megfigyelési botránynak nem csak újságírók voltak a célpontjai, és erre Indiában is találunk példát. A Guardian írta meg hétfőn, hogy Rahul Gandhi politikus, Narendra Modi indiai kormányfő ellenfele kétszer is a potenciális célpontok közé került. Gandhira egy évvel a 2019-es választások előtt, illetve néhány hónappal azután helyeződött rá a fókusz, de a listán felbukkant az ellenzéki politikus közeli barátainak és más kongresszusi tagoknak a telefonszáma is.
Azt azonban a rendelkezésre álló adatokból nem tudni – hívja fel a figyelmet a Guardian –, hogy végül meg is figyelték-e Indira Gandhi egykori indiai miniszterelnök unokáját, mert ezt nem lehetett kinyerni. Rahul Gandhi ráadásul rutinos szereplő: éppen az ilyen helyzeteket elkerülendő néhány havonta lecseréli a telefonját.
A lehetséges megfigyeltek listáján mintegy ezer indiai telefonszám szerepelt, közöttük olyanoké, akik köztudottan a titkosszolgálat által szemmel tartottak közé sorolhatók: pakisztáni diplomaták, kasmíri szeparatista vezetők, kínai újságírók, szikh aktivisták és üzletemberek. Sőt, szerepelt a listán két olyan telefonszám is, ami egykor Imrán Hán pakisztáni miniszterelnöké volt.
