Patrick Rose alig egy éve dolgozott a bostoni rendőrségnél, amikor szexuálisan zaklatott egy 12 éves fiút. Bár az ügyészek végül nem emeltek vádat ellene, egy rendőrségi belső nyomozás eredménye szerint elkövette a gyerekmolesztálást. Ennek ellenére nem ért véget a rendőri karrierje. Bár a felettesei is tudták, hogy gyerekmolesztáló, Rose évtizedekig dolgozhatott rendőrként Bostonban, és végül 2018-ban a nagyhatalmú járőrszakszervezet elnökeként vonulhatott nyugdíjba, átszámítva majdnem havi kétmillió forintos nyugdíjjal. Pedig a mostani vád szerint egész szolgálati ideje alatt újabb és újabb gyerekeket erőszakolt meg.
A nyugalmazott rendőrt tavaly augusztusban tartóztatták le, miután egy 14 éves lány – Rose egyik rokona – feljelentést tette ellene, közölve, hogy Rose éveken át szexuálisan bántalmazta és megerőszakolta őt az otthonában. Először akkor, amikor a lány még csak hétéves volt, és a molesztálások 12 éves koráig folytatódtak.
A rendőrség tudta, mégsem történt semmi
Míg a városvezetés szörnyülködve reagált a vádakra, a rendőrség és a korábban Rose által vezetett rendőrszakszervezet nem kommentálta a történteket. Annyira azonban nem lehetettek meglepve. A Boston Globe hétvégén közzétett oknyomozó riportjából ugyanis kiderült, hogy már 1995-ben tisztában voltak azzal, hogy milyen ember is Rose, de az ügyét – minden jel szerint – eltussolták. Sőt, még most is igyekeznek eltitkolni, mi is történt.
A lap beszámolója szerint a bostoni rendőrség szexuális bűncselekményekkel foglalkozó osztálya 1995-ben eljárást indított Rose ellen a 12 éves fiú molesztálása miatt. A fiú azonban – az ügyészség mostani közlése szerint – a rendőrtiszt nyomására visszavonta a vallomását, és emiatt végül nem emeltek vádat ellene.
Csakhogy hiába jutott erre a belső vizsgálat, látszólag nem lett semmi következménye. Rose továbbra is rendőr maradhatott, a sajtóban semmi sem jelent meg az esetről, és a férfi az ügyészség mostani közlése szerint tovább folytatta a 12 éves fiú molesztálását, ami a vád szerint ezek után csak még durvább lett. Ugyanabban az időben pedig további két gyereket is szexuálisan bántalmazott.
A bostoni rendőrség még most sem hozott nyilvánosságra semmit az esetről, így azt is titkolják, hogy indítottak-e fegyelemi eljárást a gyerekmolesztáló rendőr ellen, illetve részesült-e bármilyen büntetésben. Nem akarták közzétenni az 1995-ös belső vizsgálat iratait sem. Boston polgármestere csak hétfőn, a Globe riportja utáni felháborodás hatására jelentette be, hogy az utasítására nyilvánosságra fogják azt hozni.
A Globe beszámolója szerint azonban egyértelmű: a rendőrség annak ellenére sem tiltotta meg neki, hogy gyerekekkel kerüljön kapcsolatba, hogy tisztában voltak azzal, Rose gyerekmolesztáló. 1999-ben például egy 14 éves lányhoz küldték ki, aki sírva hívta a rendőrséget azzal, hogy megerőszakolták, és azt is engedték neki, hogy gyereket vigyen haza a járőrautójában.
Védik a sajátjukat
Bár az önkormányzat tagjai és a kongresszusi képviselők szörnyülködve reagáltak arra, hogy a bostoni rendőrség eltitkolta a gyerekmolesztálást, valójában nem okozott számukra nagy meglepetést, hogy védik a sajátjukat. Ahogy azt Ayanna Pressley kongresszusi képviselő kijelentette:
Pontosan tudjuk, hogy a belső ügyosztálynak tett feljelentéseknek nincsen semmilyen következménye.
Az 1838-ban alapított bostoni rendőrség a legrégebbi ilyen szervezet az Egyesült Államokban, és egyúttal arról is ismert, hogy az egyik legkorruptabb rendvédelmi szerv az egész országban, amely rendre igyekszik eltitkolni a tagjai által elkövetett szabálysértéseket és bűncselekményeket, és megvédi őket az elszámoltatástól.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan igyekeztek megreformálni a szervezetet, és kiűzni onnan a korrupciót, de ez csupán kisebb sikerekkel járt. Leginkább csak akkor voltak részeredmények, amikor a szövetségi hatóságok kezdtek el vizsgálódni a korrupt rendőrök ellen.
Az 1970-es években egy különleges nyomozás eredménye szerint a rendőrök rendszeresen elnézték a helyi maffia üzelmeit, köztük a tiltott szerencsejátékot, félve feletteseik reakciójától, akik ugyanis jó kapcsolatot ápoltak a szervezett bűnözéssel. A nyolcvanas években a Geraldo Angiullo maffiafőnök elleni tárgyaláson kiderült, hogy legalább ötven rendőrnek fizetett kenőpénzt, akik között felbukkant az akkori rendőrkapitány neve is.
A rendőrök e mellett rendszeresen szedtek védelmi pénzt az alkoholt árusító helyektől, főleg a bároktól, és köztudott volt a városban, hogy a bártulajdonosoknak le kell fizetniük a rendőröket, akik megfelelő mennyiségű pénzért cserébe elnézték az illegális kábítószerek árusítását. A rendőrségi drograktárból pedig folyamatosan el-eltűntek az ott tárolt kábítószerek.
Egy, a túlórapénzzel csaló rendőrt például a szakszervezet közbenjárása miatt nem bocsájtottak el, és csak azután tudták kirúgni, hogy szexre kényszerített egy 19 éves prostituáltat, aki közben ellopta a jelvényét, majd az FBI-hoz fordult, amelynek az ügynökei lehallgatták a nő telefonját, és felvették, amikor a rendőr felhívta, hogy visszakérje azt.
Vagy ott volt Michael Cox rendőr esete, aki 1995-ben fedésben, civil ruhában dolgozott, amikor egy gyanúsított üldözése közben kollégái verték össze, mert gyanúsítottnak hitték. Hiába volt kéttucatnyi rendőr jelen az esetnél, egyikük sem volt hajlandó tanúskodni a fekete rendőrt megverő kollégái ellen, Coxot pedig késői esti telefonhívásokkal próbálták megfélemlíteni, és autója gumiját is kiszúrták.
Ennek az összetartásnak köszönhető, hogy a drogokat használó vagy családon belüli erőszakot elkövető rendőrök továbbra is rendőrök lehetnek Bostonban, sőt, akár a csúcsra is feljuthatnak. Mint Dennis White, akit február 2-án neveztek ki a város rendőrkapitányának, de két nap múlva felfüggesztették, miután kiderült, hogy 1999-ben azzal fenyegette meg akkori feleségét, hogy lelövi őt, mivel egy bíróság távoltartási végzést hozott ellene.
