Gulyás Gergely március 4-én jelentette be, hogy az egyre gyorsabban terjedő vírus miatt március 8-ától – a felsőoktatási intézmények és a középiskolák után – az óvodák és az általános iskolák is bezárnak. Az eredeti rendelet szerint április 7-ig maradtak volna zárva az intézmények, ezt később április 19-ig meghosszabbították. A járványügyi adatok azonban továbbra is lesújtóak, és bár a kormány előbb az érettségik (csak írásbeli lesz) és a középiskolások, majd szerdán a felső tagozatosok esetében is változtatott álláspontján (a nagyobb gyerekek így csak május 10-én térnek vissza az iskolába), az óvodák és általános iskolák terén a társadalmi aggodalom dacára Orbán Viktor tartja magát az április 19-i dátumhoz.
Annak ellenére, hogy a statisztikák jelenleg sokkal rosszabbak, mint amikor ezek bezárásáról döntöttek. A zárás március 4-i bejelentésekor kormányzati tájékoztatás szerint 105 371 aktív fertőzöttet tartottak számon, ez a szám ma 271 963, azaz mintegy két és félszer annyian betegek most, mint a záráskor, a tendencia pedig éppen hogy csak elkezdett csökkenni az elmúlt két napban, egyelőre elég mérsékelten. A kórházak telítettsége szempontjából sem jobb a helyzet, március 4-én 6867-en voltak kórházban koronavírusos megbetegedéssel, jelenleg 9848-an; a zárás idején 677-en voltak lélegeztetőgépre kötve, most 1156-an, a halottak száma aznap 143 volt, ma 256 halálesetet jelentettek. Az oltásokkal ugyan valóban sokkal jobban állunk az uniós átlagnál, ez azonban, mint arra szakemberek számos alkalommal felhívták a figyelmet, a járvány alakulását egyelőre még nem befolyásolja számottevő mértékben.
Magyarország ugyanakkor koránt sincs egyedül az iskolanyitási terveivel. Noha például Franciaországban vagy Olaszországban április végéig biztosan nem mennek iskolába a gyerekek, Szerbiában, Belgiumban vagy Szlovákia 8-9. évfolyamaiban ugyancsak április 19-én tervezik újraindítani az oktatást, több országban pedig már korábban kinyitottak az iskolák és óvodák (igaz, a magyarnál jóval kedvezőbb járványügyi adatok mellett).
Sőt, akad olyan ország is, ahol be sem zárták azokat.
Közös nyál
Svájcban a járvány kezdete óta mindössze nyolc hétig – tavaly március közepe és május közepe között – nem lehetett iskolába menni, ugyanakkor a gyerekek és a köznevelésben dolgozók nem maradtak védelem nélkül. A kormány és a kantonok a rendszeres és széleskörű tesztelést tekintik a legfontosabb eszköznek, amit a magyar kormány valamiért a mai napig sem vett fel a vírus elleni küzdelem fegyvertárába, noha sok országban ebben látják a járvány kordában tartásának kulcsát az átoltottság eléréséig.
És mint a svájci példa mutatja, ezt sem csupán úgy lehet alkalmazni, hogy minden gyereket naponta külön letesztelnek koronavírusra. Svájc nagy részében idén egy olyan módszerre tértek át, amelyben nem egy-egy személy, hanem az egész osztály közös nyálmintáját használják, és azon végzik el a PCR-tesztet. (A módszerről még tavaly márciusban a Qubit írt részletesebben.) A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy bizonyos napokon reggelenként az osztályokban minden gyerek nyálát begyűjtötték, a mintákat összevegyítették, majd megvizsgálták (itt megnézhet egy képet erről). Ha az eredmény negatív lett, akkor az adott osztály miatt már nem kellett aggódni, ha viszont pozitív, akkor az osztály minden tagján elvégezték a tesztet, így gyorsan ki tudták emelni a közösségből a vírushordozó gyerekeket.
„Ez elég gyorsan ment, a lányom osztályában például szerdán pozitív lett a teszt eredménye, csütörtökön mindenkit teszteltek, és pénteken már újra mindenki ment suliba, kivéve, aki pozitív volt, ebben az esetben a tanító néni. Neki péntek estére már tünetei is voltak, de így sikerült elkerülni, hogy még két napig átfertőzze a gyereket és a kollégákat” – mesélte egy Bázelben élő olvasónk.
Az egyesített nyálminták teszteléséről csak azért fogalmaztunk múlt időben, mert mostanra a még hatékonyabb megelőzés érdekében tovább fejlesztették a rendszert: a gyerekeknek immár ingyenes otthoni tesztet biztosítanak, amihez szintén nincs szükség a meglehetősen kellemetlen, garatból vagy az orr felső részéből vett mintára. A gyereknek mindössze annyi a dolguk, hogy beleköpjenek egy kis tubusba, majd mintához hozzá kell adniuk egy mellékelt fiziológiás sóoldatot.
Svájcban egyébként április 7. óta a felnőtt lakosok számára is biztosítják az ingyenes tesztelési lehetőséget, függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik, havonta öt, öntesztelésre alkalmas készletet lehet felvenni a gyógyszertárakban. A kormány március közepén egymilliárd svájci frankot (közel 315 milliárd forintot) különített el a tömeges tesztelés költségeire, mert mint Alain Berset egészségügyi miniszter indokolta, ebben látják a további lazítások feltételét.
Bárcsak tényleg laboratórium lenne
Akárcsak az Orbán által korábban Magyarország laboratóriumaként emlegetett Ausztriában, ahol szintén havonta öt ingyenes tesztet biztosít az állam, ám ezen kívül országszerte számos helyen alakítottak ki olyan – szintén ingyenes – tesztállomásokat, ahol egy online regisztráció után bárki bármikor leteszteltetheti magát, akár egy családi összejövetel előtt. Az állam által rendelkezésre bocsátott teszteknél – a svájciakhoz hasonlóan – az orr elülső részéből kell venni a mintát, azaz nem szükséges olyan mélyre felnyúlni a mintavevő tamponnal, mint az itthon széles körben alkalmazott eljárásokban. Mindezeken a lehetőségeken felül Bécs városa heti négy, nyálmintát használó teszttel is ellátja lakosait, a mintát a kijelölt boltokban és drogériákban lehet leadni, az eredmény pedig 24 órán belül megérkezik.
Ausztriában tartományonként eltérhetnek a járványügyi korlátozások, így az iskolalátogatási szabályokban is vannak különbségek. Több tartományban a gyerekek már februárban visszatértek az oktatási intézményekbe, a kicsik minden nap járnak iskolába és óvodába, míg az 5-12. évfolyamokban az osztályokat két része osztják, mindkét csoport két-két napot tölt az iskolában, péntekenként pedig egységesen otthoni oktatás zajlik. A legszigorúbb szabályozás jelenleg Burgenlandban, Alsó Ausztriában és Bécsben van érvényben, ott egyelőre csak a „váltás” miatt kiemelt jelentőségű évfolyamok, azaz a negyedikesek, a nyolcadikosok és az érettségizők járnak be az iskolákba, ezekben az országrészekben április végén-május elején állnak majd át a többi tartományban alkalmazott rendszerre.
Az osztályok szétválasztásán túl az osztrákok is a gyerekek tesztelésével próbálják elejét venni a járvány újabb felfutásának (noha az osztrák adatok jelenleg is sokkal jobbak a magyarnál, február 10. óta mindössze egy alkalommal ment negyven fölé a napi halálesetek száma). A gyerekeket hetente háromszor tesztelik a tanítás megkezdése előtt az iskola udvarán, mivel a diákok maguk végzik a mintavételt, ez körülbelül csupán negyedórát vesz igénybe. A védekezés része még, hogy 14 éves kor felett az osztálytermekben is kötelező az FFP2-es maszk használata (érdekesség ugyanakkor, hogy szabad levegőn Bécsben mindössze a város három legforgalmasabb pontján írják elő a kötelező maszkviselést).
Ám nem csupán „a fejlett Nyugaton” vezettek be hasonló módszereket az iskolák újranyitásakor. Csehországban hétfőn térhettek vissza közösségükbe az alsósok és óvodások, a gyerekeket hetente kétszer letesztelik (egy ilyen alkalom látható fenti képünkön egy ostravai iskolából), az általános iskolában pedig heti turnusokban váltják egymást a diákok.
