Sikerre van ítélve az új szociálliberális bécsi koalíció – de nem azért, mert a mostani megalakulásakor oly sok pozitív jel mutatna erre. Véres terrortámadás érte ugyanis nemrég az osztrák fővárost, amelyet még továbbra is veszélyeztet a koronavírus (a múlt pénteken például 1280 új fertőzöttet találtak Bécsben), s ahol a Sacher-tortát drive-in módszerrel árusítják az előkelő Hotel Sachernél.
Ami a bécsi politikát illeti, van tehát elég baja a városvezetésnek, amely emberemlékezet óta a szociáldemokraták (SPÖ) kezében van, de az elmúlt tíz évben koalícióra kényszerültek a Zöldekkel.
Most viszont új típusú koalíciót kötöttek a szocdemek a liberális NEOs párttal, amely hatvan százalékkal növelte városatyáinak számát. Persze az ötfős liberális frakció nyolcra bővülése valójában csak három plusz képviselőt jelent, de ez pont elég az SPÖ 46 fős képviselőcsoportjának, hogy stabil többséget szerezzenek a 100 tagból álló bécsi városi tanácsban (Gemeinderat), amely egyben tartományi parlamentnek is számít Bécs különleges jogállása miatt.
Hogy miért?
Mert mind az SPÖ bécsi polgármestere, Michael Ludwig, mind pedig új koalíciós partnere, a NEOs bizonyítani akar.
A szociáldemokraták, akik csupán kettővel növelték az októberi választásokon városatyáik számát, ám ezzel mégis stratégiai győzelmet arattak, azt akarják demonstrálni, hogy az eddigi koalíciós partnerük, a Zöldek nélkül is képesek a „Zöld Bécs” megvalósítására – csak éppen most a „hivatásos környezetvédőkkel” vívott állandó belharcok nélkül.
Az új koalíciós társ, a liberális NEOs pedig azt szeretné végre megmutatni, hogy képesek kormányozni egy Bécs méretű nagyvárost, amit aztán a nagypolitikában is kihasználnának, hogy kormányképes erőnek mutatkozzanak immár országos szinten is.
Idén januárban ugyanis a tradicionálisan inkább balos szavazókat becsatornázó Zöldek összeálltak a jobboldali populizmustól sem idegenkedő Sebastian Kurz kancellárral, illetve a kancellár pártjával, a konzervatív Néppárttal, az ÖVP-vel. A Zöldek az egyre populistább ÖVP-val immár több mint tíz hónapja együtt kormányozzák tehát egész Ausztriát, ami sok baloldali szavazóban visszatetszést keltett.
Látszólag nem rendült meg a Zöldek pozíciója Bécsben ezek után sem: az októberi helyhatósági választásokon a szavazatok 14,8 százalékának megszerzésével rekordot döntöttek, bár csak 0,17 százalékponttal értek el jobb eredményt az eddigi csúcsot jelentő 2005-ös eredményüknél.
Valójában azonban eltaktikázták magukat a környezetvédők: az elmúlt 10 évben sem volt kiváló a viszonyuk az SPÖ-vel a bécsi városházán, de az idei jelöltjükkel végképp elidegenítették maguktól a szocdemeket.
A Zöldek ugyanis egy hiperbalos, a szélsőséges szabadságpárt által egyszerűen „lekommunistázott” jelöltet, Birgit Hebeint indították Bécsben. Hebein azzal a Michael Ludwiggal szállt versenybe, akivel állandó vitákat folytatott a Városházán 2019 óta, amióta alpolgármester volt – persze éppen Ludwig mellett. A Zöldek és az SPÖ között állandó téma volt a belváros autómentesítése, amit a környezetvédők radikálisan követeltek, s az SPÖ pedig csak mint „visszahúzó erő” jelenhetett meg.
Az, hogy Hebein környezetvédelmi kérdésekben sarokba szorította Ludwigékat, talán még nem lett volna gond, de személyesen is az SPÖ-t tekintette fő ellenfelének. A Zöldek frusztrált helyzetét jelzi, hogy egyszerre próbáltak Bécsben a helyi koalíciós partnerük, az SPÖ ellen antikorrupciós kampányt folytatni (miközben tíz éve kormányoznak velük), és közben az országos koalíciós partnerük, az ÖVP ellen is ágáltak, amiért Kurz kancellár túlzottan jobbra fordult. Ezzel ugyan jó eredményt értek el Bécsben önmagukhoz képest, de lehetetlen helyzetbe lavírozták magukat politikailag.
Michael Ludwig ezt a „Zöldséget” használta ki most, illetve élt az októberi választások azon kedvező fordulatával, hogy az eddigi fő riválisa, a radikális jobboldalt reprezentáló szabadságpárt elszállt (34-ről nyolcra csökkent a párt mandátumainak száma 2015-höz képest a sorozatos botrányok nyomán). Így az SPÖ 46 mandátumával válogathatott a többi helyi potenciális partner között, akik közt nemcsak a Zöldek és a NEOs tűnt fel, hanem akár még Kurz ÖVP-ja is szóba jöhetett volna.
Az osztrák politikai szakzsargonban így nevezik azt a megoldást, amikor a minimálisan szükséges többségre törekszik valaki. A NEOs nyolc mandátuma márpedig bőven elegendő többséget adhat a szociálliberális koalíciónak, amely 54 mandátummal rendelkezik majd a városházán.
Ludwig polgármestert sajátos személyes motiváció is vezérelhette ennek az együttműködésnek a kiépítésében. Két éve nem helyi választások után, hanem elődje és párttársa, Michael Häupl visszavonulásakor lett első számú bécsi vezető,. Így most először nyert választásokat az osztrák fővárosban, míg elődje 23 éven át kormányzott a császárvárosban.
Az 59 éves oktatási szakember, Ludwig most azt szeretné demonstrálni, hogy új irányt szabhat az SPÖ-nek – akár még országosan is. Említettük: az új városvezetés mindkét pártjának elemi érdeke, hogy bizonyítsa: életképes koalíciót kovácsoltak össze, amikor kihagyták a Zöldeket. (A NEOs ráadásul már a választás előtt felajánlkozott koalíciós partnernek.)
Michael Ludwig egyfajta apafiguraként a nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődésre alapozta a sikeres kampányát, de megújulásra neki is szüksége van. Egyes megfigyelők szerint komolyan vette a Zöldek erősödését, azok politikai hibái ellenére is. Ezért a mostani, friss koalíciós megállapodásba, amelyet a NEOs-szal kötöttek, belevették, hogy 2030-ra Bécset klímasemleges várossá alakítják át. Ez alapvetően a Zöldek programjának megvalósítását jelentené, azaz a széndioxid-kibocsátás szempontjából neutrális metropoliszt akar Ludwig és a bécsi NEOs vezetője, Christoph Wiederkehr.
A NEOs számára is most jött el tehát a lehetőség a bizonyításra – amire régóta vártak. Ezért mentek bele a mostani „haladás-koalícióba”. Az ÖVP leendő városházi frakcióvezetője, Markus Wölbitsch ezt ugyanakkor csak „újramázolt” szocdem-zöld koalíciónak minősítette. Ebben talán nem is tévedett – a szociálliberális bécsi közös program alapja ugyanis a környezetvédelem és a szociális gondoskodás. (Az ÖVP is nyertese volt az októberi választásnak, az összeomló szélsőjobb, a szabadságpárt sok választóját hódítottak el, és most a második legnagyobb frakciót alkotják a városházán.)
Valójában nincs is liberális tartalma a megállapodásnak – ezt már a gazdaságban a liberális megoldásokat támogató think-tank, az Agenda Austria szakértője, Franz Schellhorn fogalmazta meg. Szerinte ugyanis egyetlen fontos liberális programpont sem került be a koalíciós programba.
Ennek ellenére a NEOs megszavaztatta a párttagokkal a „haladás-koalíció” programját, és azt 95 százalékos többséggel hagyta jóvá a tagság. Közben a legnehezebb reszortot, az oktatást veszik most majd át az SPÖ-től. Ráadásul az ezzel foglalkozó városi tanácsos maga Christoph Wiederkehr, a NEOs bécsi vezetője lesz.
Sokak szerint kérdés, hogy a NEOs zöldebb lesz-e „Zöldeknél”, miután a liberális párt 2019 óta szintén a környezetvédelemre tette a fő hangsúlyokat kampányaiban. Ez a klímavédelmi fordulat most látszik igazán, és immár az SPÖ esetében sem kell presztízskérdést csinálniuk ebből: nemcsak a már említett széndioxid-semlegességet fogadták el közös szociálliberális célként, hanem megnégyszerezik a bicikliutakra fordított összegeket (évi 20 millió euróra), ami szintén a Zöldek egyik sarkalatos programpontja volt korábban. A külső kerületek között erősítik a közlekedési kapcsolatokat – az itteni új villamosvonalak kiépítése szintén környezetbarát megoldás.
2022-ig pedig a városközpont forgalomcsillapításának is nekilátnak. Alighanem ekkor kapott gyomorgörcsöt igazán a Zöldek sok politikusa, amikor ezt meghallották – egyébként Birgit Hebein azóta a párton belüli szavazásokon három posztra is jelöltette magát, és a választási rekorderedmény ellenére mindhárom belső választáson elbukott. Ezek után úgy döntött, hogy visszaadja városházi mandátumát, így nem lesz tagja az új képviselő-testületnek sem.
Az SPÖ-NEOs koalíció közben 25 ezer fát akar telepíteni Bécsbe, amivel tovább erősítik azt a képet, hogy a környezetvédelemhez nincs szükség a Zöldekre. Első osztrák városként „klímatörvényt” is el akarnak fogadtatni Bécsben – jelentette be Ludwig. Itt már stratégiai váltásról van szó egyesek szerint: saját pártját, az SPÖ-t klímavédelmi pártként próbálta pozícionálni már a kampányban is a polgármester, most pedig erre kiváló lehetősége van, hiszen nem a radikális Zöldekkel szemben kell megfogalmaznia e törekvéseit, hanem a sokkal gyengébb NEOsszal kell együttműködnie.
Ugyanakkor a liberálisok a Der Standard elemzője szerint veszélyes területre tévedtek. Az oktatáspolitika könnyen a bukásukhoz is vezethet, hiszen Bécsben ez valódi politikai aknamezőnek számít. A liberálisok valószínűleg most az iskolák londoni mintára való liberalizálására törekszenek majd – ebből a szempontból tehát lehet, hogy tévedett az Agenda Austria elemzője, és mégiscsak lesz egy sarkalatos kérdésben szabadelvű irányvonala az új koalíciónak.
A liberális irányt az oktatáspolitikában az SPÖ sem ellenzi, legalábbis a jelenlegi helyzet így áll. Viszont az osztrák sajtó emlékeztet arra, hogy az oktatáspolitika régóta szocdem-felségterület Bécsben, így a liberálisok veszélyes terepre tévedtek, és kérdés, hogy mit sikerül megvalósítaniuk a terveikből. Nemcsak Ludwig polgármester számít ugyanis oktatási szakértőnek, hanem az SPÖ emberei az oktatásügy struktúrájában kulcspozíciókat foglalnak el.
Szinte minden kritikus döntési ponton számos szakértővel, lojális hivatalnokkal rendelkezik a baloldali párt, tehát könnyen megbéníthatja ebben a szférában a liberális reformterveket. Az oktatásban az SPÖ elsősorban az esélyegyenlőséget, illetve a tanulás általi társadalmi felemelkedés biztosítását hangsúlyozza, ami közismert szocdem programpont.
A klímavédelmen és az oktatáspolitikán kívül a szociálliberális koalíció további programpontjai is nyilvánosságra kerültek. Nem véletlen, hogy ezekben azért az SPÖ irányvonala dominál: a fenntarthatóság mellett a digitalizációt is hangsúlyozzák. A szociálpolitika és aktív munkaerő-piaci intézkedések is fontosak Ludwigéknak. A polgármester ebben példaadónak minősítette Bécset – szerinte az egész országnak mutatnak ezzel utat, és reméli, hogy más városok is követik a szociális intézkedésekben őket.
Mindez mutatja, a szocdemek komolyan veszik a liberálisokkal alkotott fővárosi koalíciót, hiszen Kurz néppártjával szemben valódi alternatívát akarnak kínálni – ráadásul nemcsak Bécsben, hanem országos szinten is. A bécsi szociálliberális koalíció sikere ezért alapvető érdeke az SPÖ-nek és a NEOs-nak is, ha a jövőben a nagypolitikában is eséllyel akarnak indulni, és kormányra szeretnének kerülni a jelenlegi konzervatív-zöld koalícióval, az ÖVP és a Zöldek koalíciójával szemben.
Kiemelt kép: David Visnjic / Anadolu Agency
