Nagyvilág

A joviális tanár úr vezeti tovább a vörös Bécset, a szélsőjobb lejáratta magát

Összeomlott a populista-radikális jobboldal Bécsben, miután ismét a szocdemek győztek a helyi választáson. A baloldali főpolgármester kedvére válogathat a lehetséges koalíciós partnerek között, miközben a jobboldali Kurz kancellárnak is van oka az örömre.

Jelentős győzelmet aratott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az októberi bécsi helyhatósági választáson. Az SPÖ 41,6 százalékig jutott, két százalékponttal több szavazatot kapott, mint öt éve, ezzel megerősítette pozícióját a tartományi parlamentben. A kiosztható száz városházi mandátumból most 46-ot szerzett meg az SPÖ, kettővel többet, mint 2015-ben, amikor a baloldali párt fennállása második legrosszabb eredményét érte le.

Az ezúttal második helyen befutó Osztrák Néppárt (ÖVP) 22 mandátumot gyűjtött. Sebastian Kurz kancellár pártjának ez okot adott az ünneplésre: az ÖVP bécsi elnöke – az osztrák kormány pénzügyminisztere –, Gernot Blümel azért lelkendezett, mert a konzervatív néppárt 33 éve nem ért el ilyen jó eredményt az osztrák fővárosban. Ráadásul Blümel a jobboldali fiatalokat mozgósító Kurz kancellár fontos szövetségese, így a pénzügyminiszter bécsi sikere a kormányfő számára is jelentős eredmény.

Két nyertese van a bécsi választásoknak

A választások nyertese tehát a szocdem párt, és kifejezetten erősödött Michael Ludwig főpolgármester pozíciója. Ludwig 2018 óta áll Bécs élén, a várost sok éven át irányító Michael Häuplt váltotta. Így pártján, az SPÖ-n belül is szüksége van a támogatói bázis erősítésére az 59 éves oktatási szakembernek, történésznek, amihez jobb alkalom nincs is egy biztosan megnyert választásnál.

Ám mint említettük, Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je is győztesnek érezheti magát, hiszen Bécsben visszaszerezte a második helyet a politikai erők között, a jobboldalon pedig vitathatatlanul a legerősebbé vált a fővárosban.

Fotó: Sven Hoppe / POOL / AFP

Ennek megfelelően mindkét nagy párt országosan is profitált az október 11-ei választási sikerből. Szövetségi szinten a szocdemek népszerűsége két százalékponttal emelkedett a most hétvégi közvélemény-kutatások szerint. Az SPÖ így most 22 százalékon áll. Ám az ÖVP országosan továbbra is jelentős előnnyel vezet: Kurz pártját 40 százalék támogatja, vagyis az országot egészét nézve pont fordított a helyzet, mint Bécsben.

Kurznak is tovább javult a megítélése: 40 százalék tartja a kancellári posztra alkalmasnak a világ egyik legfiatalabb kormányfőjét. Ez 4 százalékpontos javulás a bécsi választás előtti adatokhoz képest. Érdekes viszont, hogy a szocdemeknél a választási siker fényéből nem sok vetült a pártelnökre, Pamela Rendi-Wagnerre: csak 11 százalék látná szívesen kancellárként a politikusnőt Ausztria élén, ez 2 százalékkal kevesebb, mint korábban.

Kurz a népszerűség-növekedést ráadásul úgy érte el, hogy politikailag a legélesebb kanyarokat is szemrebbenés nélkül képes volt „bevenni” az elmúlt másfél-két évben. Tavaly év elején még a szélsőséges Szabadságpárttal (FPÖ) együtt kormányzott, idén januárban pedig már a baloldali alternatívát jelentő Zöldekkel fogott össze egy új kormánykoalíció megalakítására.

A Szabadságpárt lejáratta magát  

Közben a Szabadságpárt majdhogynem lenullázta magát: a radikális-populista jobboldali párt és vezetője, Heinz-Christian Strache elsősorban az Ibiza-videó körül tavaly kialakult botrányba bukott bele az idei bécsi választáson is.

A tavalyi egy előrehozott országos választáson már meggyengült az FPÖ, ám akkor „csak” tíz százalékot buktak, és 16 százalékra csökkent a támogatottságuk Ausztriában. A mostani bécsi szavazás azonban mérföldkő a párt gyengülésének történetében: 30-ról 7 százalékra zuhantak vissza 2015-höz képest, amikor a második helyet szerezték meg, vagyis a Szabadságpárt maga mögé utasította az ÖVP-t, ami az egész jobboldalon radikalizálódási „forradalmat” indított be – ennek is köszönhető, hogy a hamarosan bekövetkező migránsválság nyomán az ÖVP-ban is Kurz és Gernot Blümel radikális irányzata váltotta fel a középutas vezetést.

Az idén Strache, aki már nem is tagja az FPÖ-nek, a saját listája élén indult (Team HC Strache). Így viszont be sem került a bécsi városházára, mivel pártja nem tudta átlépni az ötszázalékos küszöböt.

De a Szabadságpárt is alig ugrotta meg ezt a „magasságot”: a korábbi szavazatainak egyharmadát, mandátumainak a negyedét sem tudta megtartani a fővárosban.

A pártot 2019-ig vezető Strachéról tavaly látott napvilágot a leleplező Ibiza-videó. A felvételen a politikus egy, magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Az erről szóló teljes videóanyagot csak az idén találta meg az osztrák rendőrség, bár az FPÖ-elnök bukásához tavaly néhány hosszabb részlet is elég volt.

Fotó: Alex Halada / APA-PictureDesk / AFP

Strache akkor előbb lemondott az alkancellári tisztségéről, majd a pártjából, az FPÖ-ből is kikerült. Azóta eljárás indult az FPÖ pártpénzeivel kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt. A gyanú szerint akár 600 ezer eurós károkozásról is lehet szó, ami miatt – ha bebizonyosodik az ebben játszott szerepe – akár tízéves börtönbüntetést is kaphat Strache.

Belebukott az osztrák alkancellár a rejtett kamerás felvételbe
Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellári posztról és a pártelnökségről is, miután kiderült: Orbánéhoz hasonló médiakörnyezetet kért állítólagos orosz befektetőktől, és erről videó készült.

Bécsi kavarás – a nagypolitika közbeszól

Bécs speciális politikai helyzetben van Ausztrián belül – bár ez egyáltalán nem számít szokatlannak a nagyvárosokban. Az osztrák főváros sokkal baloldalibb, mint a vidék. Nincs ez másként Magyarországon sem, s ezt láthatóan a Fidesz is figyelembe veszi a 2022-es választásra készülve.

Bécs súlya azonban az osztrák politikában sokkal nagyobb, mint az egyébként a fejlett országokban megfigyelhető: a nagypolitika jobban hat a helyi erőviszonyokra, és a bécsi, városi helyzet is erőteljesebben befolyásolja a nagypolitikát, mint más államokban. Különösen jól látszik ez az osztrák Zöldek problémáin: hiába növelik a támogatottságukat Bécsben, mivel a nagypolitikában a radikalizálódó ÖVP-vel fognak össze, nehezebb koalíciót kötniük eddigi fővárosi partnerükkel, az SPÖ-vel. Ez a kettős játék visszaüthet – nem a párt támogatottságára nézve, hanem a koalíciós esélyeit tekintve.

Ráadásul az eddigi bécsi városi koalíció erőviszonyai jelentősen módosultak a mostani választással. A Zöldek hiába erősödtek papíron jelentősen a korábbi eredményükhöz képest, a Szabadságpárt széthullásából ugyanis az ÖVP is sokat profitált, így a szocdemek akár nagykoalíciót is alkothatnak a néppárttal, akkor pedig nem lenne szükségük a Zöldekre a bécsi Városházán.

Fotó: Askin Kiyagan / Anadolu Agency / AFP

Megosztott a bécsi ÖVP

Bár a nagykoalícióra kicsi az esély, Michael Ludwig, az SPÖ jelenlegi főpolgármestere most is kiváló viszonyban van az amúgy néppárti bécsi gazdasági kamara vezetőjével, Walter Ruckkal. A koalíciós egyezkedések megkezdése előtt együtt is vacsoráztak egy bécsi étteremben, tárgyalásuk középpontjában pedig a közös célok voltak: a bécsi gazdaság fellendítése a koronavírus idején. Ruck és Ludwig a kampány során is szerepelt közösen.

Másrészt a bécsi ÖVP-az a Gernot Blümel vezeti, aki keményen támadta a kampányban Michael Ludwigot. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a bécsi ÖVP-n belül mérsékelt konzervatívnak számító Ruck így tulajdonképpen Blümellel szemben is „hadakozik”, amikor feltűnően barátkozik Ludwiggal.

Az ÖVP és az SPÖ politikájában amúgy a legfőbb közös pont a gazdaság, míg a szocdemek és a Zöldek a szociális kérdésekben és a környezetvédelem ügyében értenek inkább egyet, ám eltérő politizálási stílusuk állandó feszültségeket okozott az eddigi városi koalíción belül. A személyes rossz viszony a szocdem és környezetvédő városvezetők között is kitapintható időnként.

Váratlanul erős liberálisok

A szavazataikat közel három százalékponttal, mandátumaik számát pedig hattal növelő Zöldek helyzetét ráadásul gyengíti, hogy a szocdemek olyan erősek lettek, hogy egy kisebb – eddigi ellenzéki – párttal, a liberális NEOS-szal is összefoghatnának. A NEOS jelentősen megerősödött Bécsben, ugyanannyi városatyájuk van, mint az összeomlott Szabadságpártnak. A hárommal több mandátumot szerző NEOS és a 26-tal visszaeső FPÖ egyaránt 8-8 képviselőt küldhet a bécsi tartományi gyűlésbe.

Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint a választók leginkább a szocdem–zöld kormányzás folytatását látnák legszívesebben Bécsben (29 százalék). Második helyen a nagykoalíció (SPÖ–ÖVP) élvezne 26 százalékos támogatottságot, míg az SPÖ–NEOS koalíció csak 23 százalékot kapna. A NEOS vezetője ugyanakkor már a kampányban is kifejtette: a túlzottan jobbra forduló ÖVP-val nem terveznek koalíciót, az SPÖ-vel viszont szeretnének a választás után együttműködni.

Trendek és bécsi kerületek   

Ami a két nagy párt bécsi erőviszonyait illeti, két kerületben, a Belvárosban és Hietzingben szavaztak többen a néppártra, mint az SPÖ-re az október 11-ei választáson. A többi párt nem tudott „részgyőzelmet” aratni a fővárosi mandátumok elosztásakor. A belváros „polgári” szavazói nyilvánvalóan a néppártot támogatták, és a Wienerwaldot, a Bécsi-erdőt is magába foglaló Hietzing is a gazdagabb és konzervatívabb szavazókat tömöríti.

Ehhez képest a 2018-ban Lázár János által a híres „rettegő videón” bemutatott Favoriten kerületben, ahol a bevándorlók száma magas, az SPÖ kimagasló eredménnyel nyert.

Az, hogy Favoriten kerületben sok a bevándorló, egyáltalán nem meglepő, korábban, a XIX–XX. században a nyugatra induló magyarok is ezen a környéken telepedtek le, amikor nagy hullámokban hagyták el hazánkat. Nyilvánvalóan azért volt ez így, mert évszázadok óta itt a legolcsóbb lakáshoz jutni Bécsben.

Mutatjuk, mennyire veszélyes a kerület, amitől Lázár János retteg
A miniszter szerint itt sokkal több a bűnözés, csakhogy a rendőrségi statisztikák szerint ez nem igaz.

Az „összfővárosi” mandátumok elosztásakor két kerületben szorult a második helyre az SPÖ, de a kerületi képviselők választásánál még két két városrészben „veszítettek” a szocdemek: a kertvárosias hangulatú Döblingben – egy itteni magánszanatóriumban töltötte utolsó éveit Széchenyi István – az ÖVP győzött, a szomszédos Währingben pedig a Zöldek.

Az elővárosokban és a kertvárosokban gyengébb tehát az SPÖ, a felmérések szerint ugyanakkor a bevándorlók a szociáldemokratákra szavaztak inkább.

Annyi bizonyos, hogy Bécsben is egyre jobban látszanak a megosztottság jelei: a szocdemek és az ÖVP retorikája jelentősen különbözik egymástól. Michael Ludwig egyfajta apafiguraként a nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődésre alapozta a sikeres kampányát, de a radikalizálódó néppárt sikeresen hódította el az összeomló populista jobboldali Szabadságpárt választóit a mostani szavazáson. Bécs jövőjét egyelőre tehát egy joviális baloldali tanárember határozza meg, de ellenfelei fiatalok és radikálisok, kérdés, hogy ez a szembenállás milyen változást hoz az egyébként konszenzusra törekvő osztrák főváros életében.

Kiemelt kép: Helmut Fohringer / APA / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik