Nagyvilág

Simán csak bosszút állt Trump, vagy tényleg ez Amerika érdeke?

A hét közepén a Trump-adminisztráció bejelentette: jelentős létszámú amerikai csapatokat vonnak ki Németországból. A védelmi miniszter szakmai érvekkel igyekezett alátámasztani az első hallásra meglepő döntést, de saját elnöke cáfolta, amikor Németország „megbüntetéséről” beszélt. Közben a Fehér Ház kritikusai Oroszországnak tett gesztusként értékelik az amerikai fegyverek számának csökkentését Európában.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter 2020. július 29-én jelentős változásokról tájékoztatta az újságírókat az Európában állomásozó amerikai erőkkel kapcsolatban. A döntés értelmében a Németországban állomásozó mintegy 36 ezer katonából 12 ezret kivonnak, egy részük (6400 fő) hazatér az Egyesült Államokba, másik részüket (5600 főt) Belgiumba és Olaszországba csoportosítják át, ahol összevonják őket az ottani amerikai erőkkel.

Hogy ez sok vagy kevés, azt jól szemlélteti, hogy 2019-ben mintegy 66 ezer amerikai katona állomásozott Európában, tehát ez a létszámcsökkentés alig tíz százalékot tesz ki. A változás tehát nem drasztikus, ám mindenképpen furcsán hat akkor, amikor az USA egyébként általában Oroszország elrettentéséről, Európa biztonságának megerősítéséről szokott beszélni. Ráadásul az USA-ba visszatelepítendő egységek között van a 2. Cavalry Regiment (nagyjából 4500 fő), amely a kontinensen állandóan állomásozó két harcoló alakulat egyike. Ezek a katonák voltak azok, akik 2014 óta minden évben hadgyakorlatok tucatjain vettek részt Kelet-Európában, így Magyarországon is, hogy erősítsék az együttműködést a helyi haderőkkel, és gyakorolják a felvonulást szükség esetére.

Az áttelepülő, de Európában maradó erők jó része „irodai” munkát végző szervezet. Három dandár méretű parancsnokság a belgiumi Mons-ba költözik, ahol már egyébként is jelentős az amerikai jelenlét. A városban működik a NATO főparancsnoksága és több NATO-szervezet is. Olaszországba az spangdahlemi légibázisról F-16 vadászgépek és kisebb műszaki alakulatok költözhetnek át. Felmerült egyes szervezetek Lengyelországba telepítése is, ez még függ a kétoldalú kapcsolatok alakulásától is.

Büntetés katonákkal

A csapatkivonásokról szóló elképzeléseket először június elején szellőztették meg, amikor az amerikai sajtó kiszivárogtatta, hogy Donald Trump arra utasította a Pentagont, hogy 9500 főt vonjanak ki Németországból. Mint látjuk, a létszám akkor még kisebb volt, és a döntés kontextusa egyértelműen egyfajta „üzenet” volt Angela Merkel és Németország felé. Mi a baj Berlinnel? Trump visszatérő kritikája, hogy az ország nem tesz és fizet eleget saját és Európa védelméért, miközben és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítésével gyengíti a kontinens (és az USA) erőfeszítéseit, hogy csökkentsék függésüket az orosz gázszállításoktól.

Németország csak hosszas nyomásgyakorlás hatására jelentette be, hogy 2030 utánra fogja elérni a védelmi költségvetése a két százalékot, miközben a német haderőről időről időre súlyos hadrafoghatósági problémák derülnek ki. Trump e mellett Németországban és az EU-ban nem partnert, hanem gazdasági riválist lát, amelyekkel szemben deficitet mutatnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. Merkel és az amerikai elnök között az elmúlt években több látványos egymásnak feszülés is volt, a legutóbbi pofont akkor kapta az Fehér Ház ura, amikor koronavírus-járvány kellős közepén vetette fel, hogy június végén Washingtonban személyesen találkozzanak a G7-ek (a világ hét legnagyobb gazdaságával rendelkező országok) vezetői. A német kancellár ellent mert mondani, így a találkozó el is maradt.

Fotó: Peter Nickholls /Various Sources /AFP

Azzal, hogy az Európában állomásozó erők fele Németországban van, és a kivonás, valamint az átcsoportosítás csak a németeket érinti (méghozzá jelentős mértékben), az üzenet egyértelműnek látszik: Trump elnök megunta a különutas magatartást, és újabb, ezúttal a szóbeli figyelmeztetésnél fájóbb üzenetet küldött Berlinnek. Ráadásul az eddigi megnyilatkozások, ha burkoltan is, de előrevetítik, hogy akár még további kivonások is történhetnek Németországból.

Szakmai érvek a döntés mögött?

Az átalakításokról szóló döntést a védelmi miniszter, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökhelyettese és az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka jelentette be. Az ő narratívájukban a döntés kontextusa teljesen más volt, és el kell ismerni, hogy illeszkedik is az elmúlt évek trendjébe. Az USA-ban 2017-ben elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia – a legfőbb irányadó dokumentum – megerősítette azt a már Barack Obama elnöksége alatt (2008–2016) elindult folyamatot, hogy a globális hatalmi átrendeződés miatt Washingtonnak egyre nagyobb figyelmet és erőforrásokat kell szentelnie az ázsiai régiónak, mindenekelőtt Kínának.

Peking felemelkedése egyben a hatalmi egyensúly átrendeződését és így az amerikai érdekek sérülését is jelenteni. Ebből a szempontból az Iszlám Állam felemelkedése múló hasfájás, Oroszország növekvő aktivitása Európa határán, Szíriában vagy Líbiában pedig egy elhúzódó migrénnel ér fel, mivel politikai és főleg gazdasági értelemben nem kihívás.

A 2017-es Nemzeti Biztonsági Stratégia az átalakítások fent jelzett szükségessé miatt egy általános revíziót indított el, amelynek keretében az amerikai katonai vezetés többek között áttekinti azt, hogy az  erők eloszlása a világban megfelel-e ezeknek az új szempontoknak. Hatalmas munkáról van szó, mert jelenleg mintegy 170 ezer amerikai katona állomásozik 150 országban. A vezetés szempontjából hat „harctéri” parancsnokság alá van rendelve az erők többsége, ezekből a legnagyobb egyelőre az Afganisztántól Marokkóig terjedő úgynevezett központi parancsnokság. A németországi Stuttgartban működik az európai parancsnokság (EURCOM) és az afrikai parancsnokság (AFRICOM).

A védelmi miniszter elmondása szerint több parancsokság esetében is folyik a jelenlegi felállás áttekintése és revíziója, így az elkövetkező hónapokban hasonló „meglepetésekre” lehet majd számítani máshol is. Ebben az olvasatban például a különböző parancsnokságok összeköltöztetése a belgiumi Mons-ba, nem több racionalizálásnál. Az európai átalakítások persze ellentmondásosak is, mert úgy kell az USA NATO-beli ígéreteit teljesíteni, azaz az Oroszországgal szembeni elrettentést és a szövetségesek támogatását biztosítani, hogy arra kevesebb katona és erőforrás áll rendelkezésre a kontinensen.

A Pentagon megoldása újfajta szemléletet tükröz, ami a hadrafoghatóság és a készültség fokozása mellett egyáltalán nem költségkímélő. A 2014-es krími válság óta az USA úgy növelte az európai jelenlétét, hogy nem épített új bázisokat és nem tartott itt állandóan katonákat. Az úgynevezett rotációs jelenlét keretében csak rövidebb időszakra (8–9 hónapra) hozták át katonák és harci eszközök ezreit. A legutóbbi, a koronavírus miatt nagyrészt meghiúsult hadgyakorlat keretében mintegy 20 ezer katonát indítottak volna az USA-ból, hogy aztán Európában „párosítva” őket a részben ideszállított, részben itt tárolt haditechnikájukkal, gyakorlatozzanak. Esper védelmi miniszter szerint tehát ez lesz a jövő. Bár 6500 katonát visszahívnak az USA-ba, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben kisebb erő jönne majd gyakorlatozni Európába.

Fotó: Nicolas Economou /NurPhoto /AFP

Akadályok a megvalósításban

Egyelőre nem állapítható meg, hogy a meghozott döntés mögött a politikai vagy a szakmai érvek erősebbek-e. Kritikus hangok akadnak mind a szakértők, mind a katonák, mind a politikusok között. Az amerikai törvényhozás korábban már hozott egy döntést, amellyel megtiltotta az elnöknek a NATO-ból való kilépést (mikor ezzel fenyegetőzött), és most is születtek tervek a kivonás megakadályozására.

Aztán ott van még a novemberre tervezett elnökválasztás is. Donald Trump korábbi előnye elszállt, Joe Biden demokrata jelölt jelenleg meggyőző fölénnyel vezet. Ha valóban váltás következik a Fehér Házban, az az USA és az EU kapcsolatainak átalakulását fogja eredményezni. Ha a Pentagon az új vezetés alatt is kitart majd az átalakítások mellett – hiszen az ország stratégiai érdekei a Kínára fókuszálást kívánják – akkor derülhet ki, hogy a mostani döntés kapcsán a szakmai és politikai érdekek egybeeséséről volt-e szó, vagy csak Trump elnök bosszújáról.

Kiemelt kép: Jim Watson /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.