Nagyvilág

Trump megint lépett egy váratlant, aminek csak Putyin örülhet

Az Egyesült Államok az utóbbi napokban a George Floyd-gyilkosság miatt uralja a címlapokat, hiszen az ország ötven államában kezdődtek hosszú és kitartó tüntetéssorozatok a rendőri túlkapások és az intézményi rasszizmus ellen. A tüntetéssorozat előtt pedig leginkább arról beszélhettünk, hogyan lett az Egyesült Államok a koronavírus-járvány gócpontja, milyen kormányzati hibák vezettek odáig. Ám mindeközben Donald Trump amerikai elnök egészen meglepő lépéseket tett más ügyekben is.

Csak hetek teltek el azóta, hogy Trump felmondott a WHO-nak, és közölte: az egészségügyi világszervezetnek szánt támogatásokat ezentúl máshová irányítja, mert szerinte a WHO túl közeli kapcsolatot ápol Kínával. Ezután újabb ellentmondásos lépésre szánta el magát:

a Wall Street Journal szerint az elnök utasítást adott a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részének kivonására.

Úgy tudni, a döntés a körülbelül 35 ezer ott állomásozó amerikai katonából 9400-at érint, és szeptemberig, tehát viszonylag gyorsan vonnák ki őket. A Spiegel nagyjából ugyanerről a tervről tud, de ott nagyobb a mozgástér a kivont katonák számában. A csapatkivonásról szóló utasítást egyébként Robert O’Brian, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója írta alá.

A döntés mindenhol hullámokat vert. Az Egyesült Államokban még a republikánusok egy része is tiltakozott, ami érthető, hiszen hagyományosan inkább az amerikai jobboldal támogatja a külföldi katonai szerepvállalást.

Németországban természetesen ennél is nagyobb volt a felháborodás. Mivel Trump egyelőre nem értesítette a döntésről a német felet, Heiko Maas külügyminiszter először azt közölte, ha majd nekik is szólnak, végre fogják hajtani a döntést. De Angela Merkel közelében nagyjából mindenki azt gondolja, hogy a csapatkivonás tovább rontaná Németország és az Egyesült Államok mostanában amúgyis sérülékeny kapcsolatát.

De mi az oka annak, hogy Trump kivonná a csapatokat? Egyáltalán miért vannak amerikai katonák Németországban?

A kivonás indoklására két feltételezés létezik, és az igazság valószínűleg valahol ezek keverékében található meg. Trump egyrészt régóta hajtogatja, hogy minden NATO-tagország fizesse be a GDP két százalékát a NATO közös kasszájába.

Ahogy rendesen, úgy ilyenkor is előkerülnek a Trump mögött álló ideológiai kézművesek, akik az elnök homályos gondolataiból közpolitikai elképzeléseket készítenek. Eszerint Trump azt várja el, hogy a NATO tagországai tartsák be a szerződés szabályait, és mindenki költse el honvédelemre a GDP-je legalább két százalékát. Ez jelenleg nagyon kevés országnak megy csak, egyikük például Lengyelország, ahol ezt tartják a kiemelkedő amerikai kapcsolatok egyik feltételének. Németország ugyan az elmúlt évben jelentősen növelte katonai kiadásait, de még nem tart ott, hogy betartsa a NATO alapszerződésének ezt a kitételét.

A másik feltételezett ok, hogy Angela Merkel visszautasította, hogy külön is találkozzon Trumppal a G7-csúcstalálkozón. Ezen Trump a hírek szerint annyira megsértődött, hogy elrendelte a csapatkivonásokat.

Angela Merkel. Fotó:  John Macdouall /AFP

És hogy eleve miért vannak ott azok a katonák? Ez már egy hosszabb történet, és leginkább a második világháború hozadéka. A kontinensen az előző század közepétől a szövetséges országokban mindig állomásoztak amerikai katonák. A csúcson, a második világháború alatt hárommillióan voltak Európában. Ez a szám aztán a hidegháború alatt folyamatosan csökkent, de a kilencvenes évek elején még mindig háromszázezer amerikai katona állomásozott a kontinensen.

Több ezer amerikai katona szállt partra Németországban, és az a feladatuk, hogy keménykedjenek
Olyan a hangulat, mintha már holnap háborút kezdenének Oroszországgal. Elmondjuk, mit várhatunk.

A katonák nagy részét a Clinton-kormányzat alatt, a békés kilencvenes években vonták ki, amikor Oroszország fogatlan oroszlánnak tűnt, Európa pedig az állandó béke felé haladt. Mostanra körülbelül 50-60 ezer amerikai katona tartózkodik a kontinensen.

A háttérhez hozzátartozik az is, hogy az Obama– és a Trump-kormányzat egészen máshogy tekintett a világra, mint, mondjuk, előttük George W. Bush kormánya. Obama számára inkább a kelet-ázsiai integráció volt fontos, az európai szerepvállalást nem tartotta prioritásnak. Trump pedig egyetlen dolgot tart fontosnak: az Egyesült Államok rövidtávú érdekeit.

Ezt az európai hiátust használta ki először Oroszország, majd Kína arra, hogy elkezdje minél jobban kiterjeszteni befolyását a régióra. Oroszország, mint a NATO természetes kihívója, alapvetően abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok minél kisebb befolyással rendelkezzen a régióban, és hogy az Európai Unió minél megosztottabb maradjon.

Ezekre a törekvésekre valahol a 2016-os választás környékén ébredt rá az amerikai külügy- és védelmi minisztérium. Így alakult át a Németországban és Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok szerepe a szövetségesek biztosításából elrettentéssé.

https://24.hu/kulfold/2016/12/14/amerika-katonakat-telepit-europaba-sot-magyarorszagra-is/

Az Operation Atlantic Resolve nevű 2017-es csapatbővítéssel az amerikai kormány megfordította a trendet, és a második világháború kezdete óta először nem kivontak, hanem újabb csapatokat küldtek a kontinensre. Nem jelentős számban uyan, de maga a szándék is fontosnak tűnt. Így született meg az Európai Elrettentési Kezdeményezés ötlete.

Ez folyamatos csapatcserékkel tarkított hadgyakorlat-sorozatot jelentett, amelynek a kimondott célja az volt, hogy elrettentse Oroszországot attól, hogy a kelleténél jobban beavatkozzon a balti országok és Lengyelország életébe. Ekkoriban nem volt teljesen elképzelhetetlen az sem, hogy a Krím bekebelezése és az éleződő szíriai összetűzések után Oroszország, látva a NATO tétlenségét, esetleg álmodik egy nagyot és katonai akciót indít a balti államok ellen.

De kinek jó akkor ez az egész? Ben Hodges, az európai csapatok nyugalmazott főparancsnoka kimondta erről az igazságot, miután kiszivárgott a csapatkivonás híre: Oroszországnak.

Minél inkább feladja az Egyesült Államok az Oroszországgal szembeni elrettentés politikáját, annál könnyebben nyerhet újra teret az orosz befolyás a régióban. Persze Oroszország ma nem ott tart, ahol az előző évtized közepén, hiszen a Krím bekebelezése után kivetett szankciók például kifejezetten működtek, amik elvehették Putyin kedvét az újabb próbálkozástól, miközben maga az elnök is veszített népszerűségéből.

A másik nagy nyertes Lengyelország lehet. Az ugyanis nem biztos, hogy az Egyesült Államok Európából is kivonja a csapatokat, lehet, hogy egyszerűen átdobják őket a határ túloldalára, hogy Lengyelországban szolgáljanak tovább. Ennek az Oroszországgal szemben mindig kíméletlen lengyel kormány még kifejezetten örülne is.

Kiemelt kép: Misha Friedman /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Kapufát lőtt az MSZP a balatoni népszavazási kezdeményezésével

Idén egyetlen szabadstrand sem szűnt meg, az MSZP mégis most kezdett bele a megvédésükbe, ráadásul a szocialisták a balatoni önkormányzatokat is magukra haragították. A tópart azonban valóban kiszolgáltatott a befektetői elképzeléseknek, és ezt ezen a nyáron az ellenzék is észrevette.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.