Nagyvilág

Trump tízezer katonát akart ráküldeni a washingtoni tüntetőkre

Az elnök ötlete hatalmas felzúdulást váltott ki a hadsereg magas rangú tisztjeinek a körében.

Donald Trump amerikai elnök tízezer katonát akart vezényelni a múlt héten a George Floyd halála miatt kitört washingtoni tüntetések leverésére – közölték az amerikai sajtóval magas rangú amerikai kormányzati és védelmi tisztségviselők. A beszámolók szerint az elnök nagyon közel volt hétfőn ahhoz, hogy a hadsereget vesse be a Fehér Ház közelében demonstráló emberek ellen. A Pentagon egy magas rangú tisztségviselőjének elmondása szerint Trump az Ovális Irodában tartott megbeszélések egyikén kijelentette:

Az irányításunk alá kell vonnunk az utcákat. Tízezer katonára van szükségünk itt (Washingtonban). Most azonnal akarom.

Az amerikai sajtóban „hevesként” és „indulatosként” jellemzett megbeszélésen részt vett Mark Esper védelmi miniszter, Mark Milley, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke, valamint William Barr igazságügyi miniszter. Ők egységesen a katonák bevetése ellen érveltek. Mike Pence alelnök viszont Trump oldalára állt.

Trumpot végül sikerült lebeszélni arról, hogy egy ritkán használt, több mint kétszáz éves törvényt (Insurrection Act – Zendülés Törvény) kihasználva saját hatáskörben vezényelje Washingtonba a szövetségi fegyveres erők tagjait a demonstrálók ellen.

„Sosem szégyelltem magam ennyire” – szétvertek egy tüntetést, hogy Trump kelléknek használja a Bibliát
Még az egyház és a Republikánus Párt több képviselője is tiltakozik az elnök akciója ellen.

Az elnök végül megelégedett azzal, hogy a Nemzeti Gárda több mint ötezer tagját hívták be a fővárosba, és megnyugtatta, hogy 1600 aktív katonát vezényeltek Washington közelébe, ahol riadókészültségben várták a parancsot a bevetésre. Ez végül nem történt meg, és a katonákat a hétvégén Esper parancsára visszavonták a fővárostól.

Fotó:  Drew Angerer /Getty Images /AFP

Egy védelmi minisztériumi tisztségviselő elmondása szerint a katonákat soha nem akarták bevetni, és csak azért vezényelték a főváros közelébe, hogy visszafogják Trumpot, és időt nyerjenek.

Az elnök ötlete, amit hétfőn egy fehér házi sajtótájékoztatón is felvetett, hogy a hadsereget kellene bevetni a tüntetőkkel szemben, hatalmas felháborodást váltott ki a védelmi minisztérium vezetőinek, valamint a fegyveresek erők magas rangú tisztjeinek a körében. A Stars and Stripes című katonai lapnak két védelmi tisztségviselő is kijelentette, hogy a Pentagon inkább a Nemzeti Gárda egységeire bízná bármilyen zavargás kezelését, és nem akarják a szövetségi erőket bevetni.

William Barr igazságügyi miniszter egy vasárnapi interjúban tagadta, hogy a hétfői megbeszélésen Trump tízezer katona azonnali bevetését követelte volna, és a Fehér Ház kommunikációs igazgatója is hamisnak nevezte az erről szóló beszámolókat.

A Pentagon vezetői attól tartanak, hogy a katonák bevetésével csak a hadsereg ellen uszítanák a közvéleményt, úgy, mint ahogy a vietnami háború miatt történt tüntetések idején történt. Már visszavonult katonai vezetők pedig aggodalmuknak adtak hangot, hogy Trump politikai célokra akarja használni a hadsereget, aminek teljesen politikamentesen kell működnie, hogy megőrizze az emberek bizalmát.

Egy tiszt közben a New York Times-nak az előző héten elmondta, azon gondolkozott egész héten, hogy mikor jön el a pillanat, amikor az alkotmányra hivatkozva meg kell tagadnia egy illegális parancs végrehajtását.  A lap információi szerint ezzel nem volt egyedül. 

Szembeszállt a hadsereg az elnökkel

A védelmi miniszter már kedden jelezte, hogy ellenzi a hadsereg bevetését a tüntetőkkel szemben. Esper a minisztérium dolgozóinak elküldött feljegyzésben közölte, hogy az alkotmányra esküdtek fel, és annak részeként „elkötelezetten védik az amerikai emberek jogát a szólásszabadságra és békés gyülekezésre”, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztériumnak teljesen politikamentesen kell működnie.

Ugyanerről küldött üzentet a magas rangú parancsnokoknak vezérkari főnökök tanácsának elnöke Mark Milley, aki egy védelmi tisztségviselő elmondása szerint úgy ítélte meg, hogy Trump parancsa a katonák bevetésére illegális lenne. A New York Times információi szerint nagyrészt neki köszönhető, hogy Trump végül visszakozott az ötlettől.

Esper ezután az NBC Newsnak adott interjúban kijelentette, hogy nem támogatja a hadsereg bevetését a tüntetőkkel szemben, majd másnap a Pentagon épületében tartott sajtótájékoztatón megismételte ugyanezt. A miniszter közölte, hogy katonákat „csak a legvégső lehetőségként” lehetne belföldi rendteremtésre használni, és „csak a legszörnyűbb helyzetben”, és a mostani nem ilyen.

Esper emellett utasította a Nemzeti Gárda tüntetésekhez vezényelt tagjait, hogy fegyvertelenül vonuljanak fel. A miniszter erről nem konzultált a Fehér Házzal. Trump azt akarta, hogy a Gárda tagjai felfegyverkezve szálljanak szembe a demonstrálókkal. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Trump rendkívül dühösen reagált Esper nyilatkozataira, és felmerül azt is, hogy emiatt veszélybe került az állása. A Fehér Ház szóvivője azonban közölte, hogy egyelőre még mindig Esper a védelmi miniszter.

A hadsereg bevetésének ötletét erőteljesen elítélte az előző héten a vezérkari főnökök tanácsának több korábbi elnöke is, valamint Trump egykori védelmi minisztere, John Mattis tábornok is, aki az események hatására megtörte a lemondása óta tartó csendet, és kijelentette: soha nem gondolta volna, hogy a katonákat bármikor is arra utasíthatják, hogy megakadályozzák az embereket alkotmányos jogaik gyakorlásában. Mattis kijelentette:

El kell utasítanunk, és felelősségre kell vonnunk azokat a hivatalban lévő embereket, akik gúnyt űznek az alkotmányunkból.

Közben több mint ötszáz egykori nagykövet, diplomata valamint több mint húsz nyugalmazott tábornok írta alá egy nyílt levelet, amiben tiltakoznak a hadsereg bevetésének ötlete ellen. A justsecurity.org oldalán közzétett levélben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az elnök katonák bevetését javasolta jogos tüntetések megszüntetésére az országban, mert ilyenek csak antidemokratikus, autoriter országokban szokott megtörténni. Trump lépései pedig szerintük ilyen irányba mutatnak.

Kiemelt kép: Eric Baradat /AFP

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.