Állásfoglalás vagy szavazás nélküli vitát tartott az Európai Parlament a koronavírus okozta veszélyhelyzetre hozott magyar különleges jogrendről. A vitának valódi tétje nincs, az EP inkább politikai üzenetnek szánta a fellépést a szerinte túlságosan nagy és korlátok nélküli kormányzati felhatalmazás ellen.
Az Európai Bizottság mindenkit támogat a koronavírus elleni harcban, de ezzel együtt a a vírusra adott válaszoknak tiszteletben kell tartaniuk az értékeinket – mondta el a jogállamiságért felelős uniós biztos, a cseh Vera Jourova. Szerinte elengedhetetlen, hogy a kormányok betartsák a jogállamiság szabályait, és a vészhelyzeti rendelkezéseknek arányosnak kell lenniük,
nem tarthatnak örökké.
A vészhelyzeti rendelkezések Jourova szerint nem jelentik azt, hogy ki lehetne kapcsolni az alkotmányt vagy az uniós jogot, éppen ezért figyelnek annyira Magyarországra. Különösen azokra a helyzetekre figyel a bizottság, ahol a rendelkezéseknek nincsen időkorlátja, ahol a fékeket és ellensúlyokat korlátozzák, és ahol a parlamentnek nincsen joga visszavonni a rendelkezéseket (ez utóbbi Magyarországra nem igaz).
Azt is ellenőrizzük, hogy a rendelkezések megfelelnek-e az uniós jogoknak. Von der Leyen elnök asszony közölte, hogy Magyarország ügye speciális kérdéseket vet fel, mert a rendelkezések sokkal tágabbak, mint máshol, ugyanis átfogó felhatalmazást adnak, és nincs egyértelmű lejárati idejük
– mondta Jourova.
Ezek a problémák jól ismert magyar környezetben kerülnek elő, ahol eddig is különös figyelmet igényelt a jogállamiság, tette hozzá. Azoknak a szabályoknak, amelyek a rémhírterjesztés ellen születnek, szerinte nem szabad a szólásszabadságot korlátozniuk. Magyarországon a sajtó helyzete évek óta romlik. Ilyen helyzetekben különösen szükség van a jól működő és felelős sajtóra, tette hozzá.
A szólásszabadság ügye többször is előkerült, nem csak Jourova hozta ugyanis fel annak a férfinak az ügyét, aki véleményt posztolt a Facebookra, a rendőrség mégis előállította rémhírterjesztését, ahogy arról a másik ügyről is volt szó, amikor egy ellenzéki aktivista valós számokat posztolt a kórházak kiürítéséről, mégis előállították.
A vitára Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, de nem ment el, mert azt mondta, minden energiáját leköti a koronavírus elleni védekezés. Azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter védhesse meg a törvényt, de ezt David Sassoli nem engedélyezte. A vitában csak a jelen lévő képviselők szólalhattak fel, ezért a magyar képviselők nagy része sem jutott szóhoz. Így Ezért a vitában a fideszes Deli Andor mellett az RMDSZ-es Vincze Lóránt képviselőknek jutott a feladat, hogy megvédje a magyar kormányt.
Deli szerint most van szükség tényleges európai összefogásra, az EP-nek ebben kellene segítenie. De szerinte vannak frakciók a balliberális oldalon, amelyek nem tudják nem megengedni maguknak, hogy ne támadják újra és újra Magyarországot.
Ezért van ma napirenden Magyarország egy olyan vitában, amelyben a szervezők előre tudták, hogy nem lesz jelen a képviselők 90 százaléka. A magyar kormány részvételét nem segítették, az online részvételt pedig nem engedélyezték, pedig korábban már felszólalhattak a kivetítőkön a képviselők
– mondta Deli. Vincze Lóránt közölte, hogy a vitát semmilyen új fejlemény nem indokolja, és a magyar kormánynak hét országos választáson adtak felhatalmazást az állampolgárok, mióta az EU támadásai megindultak. A rémhírterjesztésért előállítottakról ő nem beszélt.
Ami most történik Magyarországon, az nem az uniós jog megsértése, hanem az európai jog elhagyása. Orbán Viktornak itt kellene lennie a teremben, megvédeni a hazáját, de azt mondta, a koronavírus ellen küzd. Hadd kérdezzem meg, mi az isztambuli szerződés elutasításának köze a koronavírushoz? Hogy használ a koronavírus elleni küzdelemben, ha letartóztatjuk azokat, akik kritizálják a kormányt? Ez a kormány egy centet sem érdemel továbbá az uniós támogatásokból, ameddig nem tartja be a szabályokat
– tette fel a kérdést a liberális Renew frakció képviseletében a román Ramona Strugariu.
A magyar kormányt az Európai Néppárt színeiben a magyarok, valamint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselői védték, nagyjából mindenki más bírálta.
Nicolas Bay, az ID képviselője Franciaországot hozta fel példának arra, hogy más országokban is óriási felhatalmazást kaptak a kormányok, szerinte a bizottságot mégis csak Orbán Viktor jogköre zavarja. Szerinte a mostani támadások is csak arról szólnak, hogy Magyarország nem fogadta el a menekültekkel kapcsolatos uniós szabályozást.
Sok ország korlátozta az emberek jogait a koronavírus-válság alatt, de csak egyetlen országban nincs végső határideje ezekben a szabályoknak, közölte Gwendoline Delbos-Corfield, a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárás raportőre. A francia zöld politikus szerint ma Magyarországon korlátlan felhatalmazása van a kormánynak, és nincs egyértelműen kimondva, hogy ez meddig tart.
Erre semmilyen szükség nincs a koronavírus-válság alatt. Mindenki pontosan ismeri a támadásokat a média ellen, a jogrendszer ellen, és azt is, hogy ma Magyarországon öt évre ítélhetnek, ha rémhírt terjesztesz, és hogy tegnap elvittek egy embert, mert a véleményét leírta a Facebookon. A felismerés ideje lejárt, most tenni kell. Magyarországon ma akkor könnyű élni, ha fehér, férfi és keresztény vagy.
– tette hozzá Delbos-Corfield. A vitában egyetlen magyar ellenzéki képviselő vett csak részt, mert egyedül ő volt közülük Brüsszelben. A jobbikos Gyöngyösi Márton a fideszesekkel ellentétben angolul szólalt fel.
Csalódott vagyok, hogy Varga Judit nem tudta személyesen megvédeni ezt a törvénytervezetet, ami bebizonyítja, hogy a félelmek jogosak voltak a törvénnyel kapcsolatban
– mondta Gyöngyösi.
A képviselő felhozta a magáncégek átvételét, és az önkormányzatok forrásmegvonását is, valamint azt, hogy az ellenzéki pártoktól elvették a támogatásuk egy részét, és természetesen a rémhírterjesztésért előállított magyarok ügyét is elismételte. Szerinte Orbán nemcsak gyáva, de opportunista is, és addig fog taposni az uniós törvényeken, amíg a német cégek ezzel kényelmesen megvannak.
Értékek vagy profit, ez a kérdés, itt lenne az ideje dönteni.
– tette hozzá Gyöngyösi.
Zárásként Jourova biztos elmondta, hogy folyamatosan követi a magyar fejleményeket, így ismeri az előállított magyar facebookozók ügyét is.
Kiemelt kép: Aris Oikonomou / AFP
