Nagyvilág

Ha már Putyin is azt mondja, hogy baj van, akkor tényleg baj van

A munkánk eredményének reflektálnia kell arra, ami most zajlik

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök április elsején azon a videókonferencián, amelyen a kormány tagjaival a koronavírus-helyzet állapotát elemezték. Elemzők szerint ez a mondat nagyjából azt jelentette, hogy a kormánynak ideje szembenéznie a valósággal, vagyis azzal, hogy a járványügyi helyzet sokkal rosszabb, mint amit a számok mutatnak.

Erre utalhat az is, hogy amíg március közepén Putyin még arról beszélt, sikerült megállítani az új koronavírus tömeges terjedését, és kontroll alatt tartják a betegséget, egy hónappal később két nap is rekordnagyságú növekedést regisztráltak az új fertőzéseknél. Oroszországban március 23-án összesen 440 igazolt beteg volt, április 14-én viszont csak az új regisztrált betegek száma 2774 volt.

Az orosz hatóságok által publikált adatok eddig is sok kérdést vetettek fel, és ahogy jönnek a friss számok, egyre inkább megerősítést nyer azoknak a véleménye, akik szerint Putyinék torzítják az adatokat, és jóval több a fertőzött.

Ha nincs kényszer, nem kell betartani a szabályokat

Ahogy azt a Vox egy hosszabb cikkben megjegyezte, nem lehet azt mondani, hogy Oroszország tehetetlenül nézte volna azt, hogy a Covid-19 végigsöpör a bolygón. Már január 30-án lezárta határát Kínával, és a kínai állampolgároknak felfüggesztette az elektronikus vízumok igénylését. Nem sokkal később katonai repülőkkel szállították haza a Kínában ragadt orosz állampolgárokat, és azzal fenyegették meg a pozitív tesztet produkáló külföldieket, hogy kitoloncolják őket. Februárban előírták a Kínából, Iránból és Dél-Koreából Moszkvába repülő utasok azonnali tesztelését, az Európából érkezőket pedig 14 napra karanténba küldték.

Ezek fontos lépések voltak, de nem elégségesek. A jelentések szerint az orosz gyártmányú teszt nem biztos, hogy kellően megbízható, ráadásul minden teszt elemzését egyetlen labor végzi a szibériai Novoszibirszkben, emiatt óriási a csúszás az eredmények közlésében és a teszteltek még napokig zavartalanul fertőzhetnek másokat. Főleg, hogy egészen március közepéig nem voltak a lakosság mozgását nagy számban korlátozó rendelkezések: a kormány akkortól rendelte el az iskolák és bizonyos üzletek bezárását, és korlátozta a légi közlekedést.

Vaszilij Vlasszov virológus azt mondta a Voxnak, hogy Oroszország válasza a veszélyre nem lassú volt, hanem elhibázott. És, hívja fel a figyelmet a cikk, később sem javult. Például, amikor húsvét előtt Putyin egyhetes szabadságra küldte az országot, remélve, hogy az oroszok otthon maradnak, ők azonban tömegesen indultak kirándulni. A Kreml csak két nappal később pontosította, hogy a kényszerszabadság azt jelenti, senki ne menjen sehova, de az embereket különösebben ez sem hatotta meg. Vlasszov szerint ez tipikus orosz tulajdonság, ami a szovjet időkre vezethető vissza:

ha nem kényszerítik a népet a szabályok betartására, akkor nem fogják betartani azokat, mert ha nincs kényszer, nem is lehet annyira komoly a dolog.

A kormány azóta már hozott egy olyan rendelkezést, hogy a kijárási korlátozást megszegőket akár hét év börtönnel is sújthatják, de Judy Twigg, az amerikai VCU egyetem szakértője úgy véli, hogy ez a lépés túl későn jött és nem elegendő.

Fotó: Mikhail Voskresenskiy /Sputnik /AFP

Furcsa számok

Sok problémánk van. Nincs mivel dicsekednünk, és nem lankadhat a figyelmünk, mert ahogy önök és a szakértőik mondják, még nem tetőzik a járvány

– intett Putyin egy húsvéthétfői videokonferencián, amelyet a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban tartottak, és valóban van miért aggódni.

Jóllehet, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO helyi képviselője, Melita Vujnovics szerint az orosz egészségügy viszonylag jól felkészült, nem biztos, hogy bírni fogja a terhelést. Vujnovics a Voxnak azt mondta, Oroszországban nagyjából 70 ezer kórházi ágy és 40 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre, ugyanakkor Judy Twigg arra figyelmeztet, hogy a kórházakban található műszerek ijesztően gyakran romlanak el, miközben az oligarchák maguknak vásárolják fel a gépeket, hogy luxusdácsáikban vészeljék át a járványt. Twigg hozzátette, hogy még ha van is elegendő lélegeztetőgép, a működtetésükhöz szükséges felszerelésekből, mint az oxigén vagy az anesztéziás nyugtatók, hiány van. És azt sem tudni, hogy van-e elegendő szakképzett ápoló az intenzívre kerülő betegek ellátására.

Vannak egyéb bajok is: amellett, hogy az orosz kormány nem költött elég pénzt az egészségügyi dolgozók által használt védőfelszerelésekre, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy manipulálhatták a számokat. A Worldometer április 15-i adatai alapján összesen 24 490 regisztrált eset van Oroszországban, eddig 198-an haltak meg és 1986-an gyógyultak meg.

Az első esetet február 15-én rögzítették, de a kormány hivatalos adatai szerint Moszkvában idén januárban 6921 tüdőgyulladásos – de nem koronavírusos – esetet regisztráltak, ami 37 százalékos emelkedés az előző évhez képest.

Egyes vélemények szerint a közel 7000 megbetegedés között van olyan, amelyet koronavírus okozott, de a hatóságok ezt el akarják hallgatni. Anasztaszija Vasziljeva, az egyik orvosi szakszervezet elnöke is erről beszélt egy videóban, majd április 3-án letartóztatták. A Vox azt írja, hogy ez a maszatolás nem lenne új keletű: 2015-ben Putyin kijelentette, hogy csökkenteni akarja a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, mire a kórházak egyre alacsonyabb számokat jelentettek. A más betegségekben elhunytak száma viszont nagyjából ugyanilyen arányban nőtt.

Messze még a győzelem napja

Nem lehet elmenni a járvány politikai vonatkozásai mellett sem. Az orosz parlament alsóháza márciusban szavazta meg azt a alkotmánymódosítást, amelynek értelmében Vlagyimir Putyin 2024-ben is harcba szállhatna az elnöki posztért. Az erről szóló népszavazást április 22-én tartották volna, és az előrejelzések szerint Putyin elsöprő győzelmet aratott volna, de az elnök a járvány miatt elhalasztotta a referendumot.

Emiatt viszont kérdés, hogy mennyire lesz hajlandó szigorítani a korlátozó intézkedéseken egy jövőbeli népszavazás előtt, a szigorúbb lépések ugyanis azt sugallhatják, hogy a kormány nem ura a helyzetnek.

Egy hibát pedig már el is követett azzal, hogy az OPEC-tagok, azaz a kőolaj-exportáló országok és Oroszország találkozóján tisztázatlan okokból nem volt hajlandó belemenni abba, hogy napi egymillió hordóval csökkentsék a nyersolajtermelést. Erre Szaúd-Arábia árháborúba kezdett az oroszokkal, mire az olaj ára zuhanni kezdett, ami katasztrofális következményekkel jár Oroszország számára, hiszen jelentős bevétele származik a kőolaj-kereskedelemből, ha pedig olcsó az olaj, kevesebb pénz folyik be és kevesebb jut a járvány elleni harcra is.

A politika és a koronavírus hamarosan egy új fronton is találkozhat egymással. Amint arra CNN emlékeztet, a Kreml még mindig nem állt le a május 9-i győzelmi napi ünnepség szervezésével, amin a II. világháború európai lezárásának 75. évfordulójára kívánnak emlékezni nagyszabású rendezvényekkel. A moszkvai Vörös téren megrendezett katonai parádé nem egyszerű ünnepség, sok orosz szinte vallásos áhítattal viszonyul hozzá, de még nem tudni, hogy a járványhelyzet romlásával hogyan lehet megrendezni. Két-három hét alatt pedig biztosan nem fog drasztikusan javulni a mostani állapot.

Kiemelt kép: Tom Grimbert /Hans Lucas /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.