Nagyvilág

Negyvenezer fertőzött után sem veszett ki a szolidaritás az irániakból

Egy Teheránban élő magyar nő mesélt arról, miként lehet már közel 40 ezer fertőzött az országban, illetve hogyan próbálnak megbirkózni a koronavírus okozta kihívásokkal.
Korábban a témában:

A koronavírus megjelenését az országban február 19-én jelentették be. Akkor, majd az azt követő másfél hétben az ország vezetése, illetve a lakosság sem vette elég komolyan a helyzetet

– meséli Ujvári Barbara, aki 2018 óta a Teheráni Egyetem hallgatója. A felelőtlenségnek meg is lett az eredménye Iránban: a koronavírus-fertőzöttek száma immár a 40 ezerhez közelít, valamint közel háromezren vesztették életüket a járvány következtében.

És ezek csak a hivatalos adatok. Miután a WHO egyik vezetője Iránban járt, egy interjúban közölte: a fertőzöttek száma a valóságban az iráni vezetés által közölt adatok akár ötszöröse is lehet. Ez drasztikus halálozási rátát sejtet, hiszen már az iráni egészségügyi miniszter is azt nyilatkozta korábban, az országban minden tíz percben meghal valaki koronavírusban, valamint óránként ötvennel nő a fertőzöttek száma.

Az ország tesztelési kapacitása ráadásul jóval kisebb, mint a valós esetek száma, így mivel csak a súlyos tünetekkel rendelkezőket tesztelik, sokkal kevesebb fertőzöttről tudnak, mint a tényleges szám. Ráadásul a magyar nő szerint sok koronavírusos beteg ennek következtében hivatalosan „légzési elégtelenségben” vagy influenzában hal meg Iránban.

Barbara beszámolt arról, hogy a vírus megjelenését követő első két hétben a maszkok, a kézfertőtlenítők és a kesztyűk hiánya is komoly kihívást jelentett Iránnak, ez pedig az egészségügyi dolgozókat meglehetősen súlyosan érintette. Viszont az iráni orvosok felkészültségét és szakértelmét tükrözi, hogy a nehézségek ellenére is gyorsan reagáltak, jegyezte meg.

A járvány elleni küzdelmet nem segíti az sem, hogy az iráni vezetés következetesen elutasítja az amerikai segítséget a koronavírus elleni harcban. Ali Hamenei, az ország legfelső vallási és politikai vezetője egyenesen úgy fogalmazott nemrég: elképzelhető, hogy az amerikaiak által felajánlott gyógyszer csupán tovább terjeszti a vírust.

Ha a helyzet nem javul záros határidőn belül, akkor előfordulhat, hogy Iránnak humanitárius katasztrófával kell szembenéznie, mivel sok létfontosságú gyógyszer és egészségügyi eszköz csak Amerikában és Európában elérhető, ezek a cégek viszont az amerikai szankcióktól tartva nem fogadnak iráni rendelést

– ismertette a korántsem egyszerű helyzetet a Teheránban élő nő, hangsúlyozva, hogy néhány nappal a segítség felajánlása előtt Amerika további szankciókat léptetett életbe Irán ellen.

Ahogy hazánkban, úgy Iránban is zárva tartanak az oktatási intézmények, a vendéglátóipari egységek, a hivatalok és bankok pedig rövidített nyitva tartással dolgoznak. A köztereket folyamatosan fertőtlenítik, a hotelek nem fogadhatnak vendégeket, az egyes tartományok között tilos az átjárás, valamint lezárták a síita zarándokhelyeket, és nem tartják meg a pénteki imát sem.

Fotó: Fatemeh Bahrami /Anadolu Agency /AFP

Barbara ismerősei közül egyelőre senki nem fertőződött meg, szerinte ez főként annak köszönhető, hogy a társadalom felső rétege már a kezdetektől fogva komolyan vette a vírus veszélyeit. Tapasztalatai szerint ugyanakkor ma már az emberek többsége igyekszik betartani az óvintézkedéseket, és csak a legszükségesebb esetben mozdulnak ki otthonaikból, akkor is kizárólag maszkban és kesztyűben.

Azonban vannak, akiket nem tántorítanak el a kormány által előírt óvintézkedések: a perzsa újév ünnepe múlt hét pénteken kezdődött el, és hiába a figyelmeztetések, hárommillió iráni kelt útra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 85 milliós országban az ünnep idején általában a lakosság 90 százaléka útra kel, így ehhez képest a 1,2 milliós szám alacsonynak számít, még ha a jelenlegi helyzetben ez is rendkívüli kockázatot rejt magában.

Ez a társadalomnak egy minimális rétege, ők nem akarják megérteni a helyzet komolyságát, annak ellenére sem, hogy a kormány hetek óta kéri az embereket, hogy ne utazzanak ebben az újévben

– hangsúlyozta Barbara, aki jelezte, félő, hogy ennek következtében az ünnep végét követően a járványnak egy második hulláma indulhat el.

Csak találgatni lehet, miért nem rendeltek el kijárási tilalmat ez idáig a közel-keleti országban, jegyezte meg Barbara. Rengeteg a beteg, így átmeneti, katonai kórházak létrehozására is szükség volt több ezer ággyal, a túlélési arány pedig attól is függ, hogy valakit állami vagy magánkórházban kezelnek, mivel óriási a különbség ezek között.

Iránban is sok orvos, illetve nővér esett áldozatul, így az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében ötöd- és hatodéves orvostanhallgatókat, valamint nyugdíjas orvosokat is munkára fogtak az országban.

Nem csoda, hogy a magyar nő is többször elgondolkodott a hazautazáson, de a határok lezárását és a repülőjáratok törlését követően elmondása szerint a teheráni magyar nagykövetség hamar úrrá lett a helyzeten, folyamatosan tájékoztatják a kinti magyarokat, és ha valaki mindenképpen szeretne hazajutni, segítenek repülőjegyet szerezni.

Barbara kint maradásában nagy szerepet játszik, hogy így nem kaphatják el tőle a vírust az itthoni családtagjai, továbbá, hogy a kinti magán-egészségügyi ellátást nemzetközi színvonalúnak tartja, ami egyben a kinti magyaroknak is megfizethető. Mint mondta: megviseli az embereket a jelenlegi helyzet, de itt nincs olyan jellegű pánik, mint ami Európában érzékelhető.

Az irániak nem rohamozták meg a szupermarketeket, azok teljes árukészletét felvásárolva, mert tudják, hogy baj esetén számíthatnak a környezetükre, azaz, ha valamiből kifogynának, a szomszédtól azonnal kérhetnek, mesélte. Ez azonban még semmi, hiszen:

Ez a fajta szolidaritás sokszor abban mutatkozik meg, hogy a szintén négy fal közé szorult barátaim kérés nélkül ételt, virágot és édességet küldenek, mondván, hogy nekem nehezebb, mivel egyedül élek.

Az itteni tapasztalatok alapján Barbara úgy érzi, a pánik és a pánikkeltés sokkal nagyobb károkat is okozhat, mint maga a vírus. A helyes cselekvés alapja szerinte a kezdeti rendkívül szigorú fellépés, amiből később könnyebb engedni, mint utólag megpróbálni szigorítani az eredetileg laza korlátozásokat.

A magyar nő által megkérdezett iráni orvosok szerint körülbelül három hét múlva várható a járvány tetőzése. Barbara szerint a tendenciát befolyásolhatja egyebek mellett az, hogy az új intézkedések mennyire lesznek szigorúak, illetve az egészségügy hogyan lesz képes megbirkózni ezzel a hetek óta tartó magas terheléssel.

Kiemelt kép: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.