Nagyvilág
Germany's Chancellor Angela Merkel arrives for the third straight day of a European Union leaders summit in Brussels on July 2, 2019, for talks aimed at defusing fresh power struggles in a bid to fill the bloc's top jobs. (Photo by GEOFFROY VAN DER HASSELT / POOL / AFP)

A remegő Merkelnek nem a fizikai gyengesége aggasztó

Szövetségese szűk többséggel az Európai Bizottság vezetője lett, a tartományi választások azonban nyomaszthatják a német kancellárt, akinek egészségügyi problémái egyre nyilvánvalóbbak, a bajok oka azonban ismeretlen. Ez pedig további politikai nehézségeket okoz Merkelnek és pártjának, a CDU-nak is.

Angela Merkel rövid időn belül harmadszor kezdett nyilvános eseményen remegni. A német kancellár egészségi állapotáról azonban annyira keveset tudunk, hogy a vele láthatóan kevésbé szimpatizáló Die Zeit magazin és az osztrák bulvárlap, a Neue Kronen Zeitung is csak pár napja írta meg, hogy nem ezek voltak az első ilyen tünetei. 2017-ben egy mexikói látogatáson is hasonló jelenség lépett fel nála – általában himnuszok eljátszásakor kezd remegni, amikor sokáig kell egyenes tartásban, mozdulatlanul állnia. Sőt már 2014-ben is rosszul lett egy alkalommal a kancellár.

Akármikor léptek is fel a remegéses tünetek először Merkelnél, a nyilvánosság az idén kezdett foglalkozni a témával. 2019 júniusában először az ukrán elnökkel, legutóbb pedig júliusban a finn miniszterelnökkel való találkozón kezdett rosszul lenni.

Egy német bulvárlap közben azt elemeztette szájról olvasni tudó szakértőkkel, hogy mit mormolt maga elé ekkor a kancellár: állítólag azt, hogy „végigcsinálom”, vagy más értelmezésben: „megcsinálom”. A dán miniszterelnökkel mindenesetre pár napja már ülve hallgatták a himnuszokat, ami szokatlan a diplomáciában, de ha jobban belegondolunk, átlagembereknél is.

A kancellár esetleges betegségéről és az erről szóló médiahírekről igencsak megoszlanak a vélemények. Német és külföldi szakértők, neves személyiségek állnak ki sorra Merkel mellett, rámutatnak arra, hogy egy nő esetében a sajtó felfújja a legkisebb problémákat is, és máris a vezetésre való alkalmatlanságáról kezdenek cikkezni. Egy kisebb remegést szinte központi problémának állít be a sajtó a kancellárt védők szerint, miközben férfiak esetében a súlyos rákbetegséget (Francois Mitterand francia köztársasági elnök), a kóros alkoholizmust (Borisz Jelcin orosz elnök) vagy a demencia jeleit (Ronald Reagan amerikai elnök) titkolta a korabeli sajtó, vagy legalább is nem cikkezett róla. S persze nem is kérdőjelezte meg e férfiak alkalmasságát. Abdelaziz Bouteflika algériai elnök nemrég bukott meg, de állítólag az ellene indult tüntetések előtt már évekkel döntésképtelen állapotban lehetett, idén áprilisban aztán meg is halt – amiről még most is spekulálnak, hogy egyáltalán mikor következett be.

Ezen érveket sorolja többek között a brit baloldali lap, a Guardian ausztrál véleménycikkírója, az onkológus Ranjana Srivastava, aki nemcsak elismert orvos, hanem írásaiért is neves díjakat kapott. Srivasta egyértelműen Merkel védelmében lépett fel.

Jelcin esetében azt azért nem mondhatjuk, hogy kímélte volna őt a sajtó, de a Nyugattal többé-kevésbé együttműködő orosz elnök betegségeit sokáig valóban óvatosan kezelték a külföldi újságírók. Persze eljött az a pillanat, amikor már nem volt mit tenni: Jelcin nyilvános fellépésein egyre nehezebben volt titkolható részegsége – az időnként színpadon táncoló, egy zenekar vezénylését „spontán átvevő”, a stégről egy nőt vízbe lökő néhai orosz elnök legjobb pillanatairól a Youtube-on videót is találni.

Jean-Claude Juncker leköszönő európai bizottsági elnök isiásza kapcsán a magyar jobboldali sajtó folytat propagandaháborút – ami nyilvánvalóan összefügg Junckernek a Fidesz számára kínos gesztusaival (ezek közül az egyik legmeghökkentőbb az volt, amikor 2015-ben lediktátorozta Orbánt Viktort). De Juncker váratlan, imbolygó mozdulatairól is videók sora kering.

BRUSSELS, BELGIUM - MAY 28, 2019: President of the European Commission Jean-Claude Juncker arrives for the European Union summit at the Europa, the EU Council headquarters on May 28, 2019 in Brussels, Belgium. Back is Chief Spokesperson of the European Commission Margaritis Schinas. (Photo by Thierry Monasse/Getty Images)
Fotó:Thierry Monasse/Getty Images

Mit is tudunk Merkel állapotáról jelenleg?

Valójában az a legaggasztóbb, hogy semmit. Júniusban azt írtuk, hogy a kancellár „rosszul lett a tűző napon, amikor Zelenszkijt fogadta”, azaz az új ukrán elnökkel való berlini találkozóján „egész testében remegni kezdett, és a száját összeszorítva igyekezett kezelni a helyzetet, miközben egy katonazenekar eljátszotta az ukrán és a német himnuszt”. Később újságíróknak mosolyogva azt mondta: „Azóta megittam legalább három pohár vizet, amire már nagy szükségem volt, most pedig nagyszerűen vagyok.”

Az első ilyen esetet a folyadékhiánnyal próbálta elütni a kancellár sajtószolgálata is. Ám a másik két esetnél már nem a „kiszáradás” volt a magyarázat, és a német bulvársajtó az esetleges testi betegségek kezdeti találgatása után immár a jelenség pszichológiai hátterét kezdte firtatni. Még a Die Zeit is megjegyzi ennek kapcsán, hogy a kancellár 14 évi regnálás, kormányzás után

alighanem túlhajszolja magát.

A testi betegségek közül legtöbben és legtöbbször a Parkinson-kórt emlegetik, de a német sajtó sok szakértőt megkérdezett, akik elmondták, hogy ennek a tünetei kevésbé erőteljesek, a remegések sokkal finomabbak, mint amilyent Merkelnél észre lehet venni.

A kancellár fizikai gyengeségének hátterét ezért az utóbbi napokban inkább pszichológusok igyekeztek magyarázni. Egyikük azt fejtegette, hogy az első esetben, az ukrán elnökkel rendezett találkozón fellépő remegés a második alkalommal már csak azért ismétlődött meg, mert Merkel megpróbálta akarattal legyőzni a félelmét, hogy újra remegni kezd. Ezzel azonban éppen ellenkező hatást ért el – e feltételezés szerint – és tulajdonképpen „belestresszelte” magát a következő rosszullétbe.

Persze teóriákat milliószámra lehet gyártani Merkel betegségeiről (nem soroljuk fel az összes variációt, amit a „távgyógyászok”, tévéből gyógyítók és diagnosztizálók állítottak fel), és éppen ezért lenne sokkal jobb, ha a dolgot elmismásolni próbáló kancellár végre a nyilvánosság elé állna egy hiteles verzióval.

Még a konzervatív Die Welt is erre céloz, mármint az okok nyilvánosság elé tárására. A német lap egy kommentárjában arról filozofálgatott, hogy a politikusok egészsége közéleti kérdés. Egy államfő vagy kormányfő döntés- és cselekvőképessége ugyanis létfontosságú krízishelyzetekben.

Ha az utóbbi napokban valaki hallotta Angela Merkelt beszélni, akkor egyébként feltűnő, mennyire bizonytalan a kancellár hanghordozása is. Remegésnek talán nem mondhatnánk, inkább lassú és nehézkes a politikus szófűzése. Továbbra is kérdés tehát, hogy ez valamilyen lelki eredetű probléma-e vagy más okok állnak a háttérben.

BERLIN, GERMANY - AUGUST 17:  German Chancellor Angela Merkel waits prior to the arrival of Montenegro Prime Minister Dusko Markovic at the Chancellery on August 17, 2018 in Berlin, Germany. In talks scheduled for later in the day the two leaders are scheduled to dicuss Montenegro's bid for joining the European Union, among other topics.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Magánügy?

Érdekes, hogy a németek többsége magánügynek tartja Merkel remegését. Egy friss közvélemény-kutatás során 4495 embert kérdeztek meg, 59 százalékuk sorolta a privát szférába tartozónak Merkel tüneteit, és nem is követel magyarázatot ezekre. Ezzel szemben 34 százalék úgy véli, a német kancellár részletes egészségügyi beszámolóval tartozik a lakosságnak.

A Guardian már idézett szakértője, Ranjana Srivastava is kiemeli pozitívumként a német közvélemény óvó-védő jellegét. Ugyanakkor az onkológus a médiát továbbra is hibáztatja, különösen a betegséget távolról diagnosztizálókat. Felteszi a kérdést:

mi azzal a probléma, ha egy hatvanas éveiben járó nő, aki napi szinten éli át a stresszt, néha, epizódszerűen megremeg?

Kiszáradás vagy Parkinson-kór? Szorongás vagy sclerosis multiplex? Ezek nevetséges kérdések szerinte. Kidobnák egy orvosi képzésről azokat, akik tévé alapján ítélkeznek Merkelről – jegyzi meg Srivasta. Szerinte ahhoz, hogy bárki is megfontolt véleményt adjon minderről, a betegség lefolyásának részletes ismeretére és még alaposabb vizsgálatokra lenne szükség. Ezután hosszas megfigyelést kellene végrehajtani, mielőtt diagnózist állítanának fel.

Meggyengült?

Mindezek után sokkal fontosabb, hogy miként hat az ügy Angela Merkel politikájára? A német kancellár pozíciói Európában ugyan erősnek látszanak, ez kitűnik az EU csúcspozícióiról szóló alkudozásból is: az Európai Bizottság élére az egyik legközelebbi szövetségese, Ursula von der Leyen került, aki Merkel 14 éve tartó kancellári időszaka alatt mindvégig kormányának tagja volt. Más kérdés, hogy rendkívül kis különbséggel, és gyaníthatóan csak szélsőjobboldali pártok szavazataival választották meg, ami komoly vitákat vetít előre.

Váratlan fejlemény, hogy von der Leyen helyét a honvédelmi tárca élén az az Annegret Kramp-Karrenbauer veszi át, aki a pártelnöki poszton váltotta Merkelt, és akit a döntés bejelentéséig nem is említettek a poszt várományosaként – ellenben a CDU-elnöki megbízatása óta értelemszerűen sokan úgy kezelik, mint aki a kancellári székben is válthatná Merkelt.

Súlyosabb dilemma ugyanakkor, hogy Németországban meddig tartható Merkel posztja – és nem egészségügyi szempontból. Egyrészt koalíciós partnerei, a szociáldemokraták rossz szemmel nézték von der Leyen jelölését. Másrészt hamarosan következik Szászországban a tartományi választás, és német tévécsatornák szerint a helyi CDU vezetői nem örültek igazán a kancellár látogatásának. Merkel ugyanis az egykori NDK területén erős ellenérzésekkel kell, hogy szembenézzen. A mostani helyi kampányban, Drezdában is ellentüntetők fogadták.

A jobboldali CDU (amelyben a konzervatív-liberális vonulat nagyon erős) Szászországban a szélsőséges, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) nevű párttal vív szoros versenyt. Merkel már korábban bejelentette, hogy ez az utolsó kancellári ciklusa, a pártelnökségről pedig le is mondott. Jövője tehát biztos: két-három éven belül távozni fog a politika éléről – az azonban bizonytalan, hogy milyen körülmények között teszi, és mennyi beleszólása lesz ebbe. Betegsége és annak nyilvánosság előtti kezelése elsősorban ezért politikai kérdés, nem elsősorban a kancellár egészségi állapota miatt.

Kiemelt kép: Geoffroy Dan Der Hasslet / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.