Nagyvilág

Valami megmozdult Németországban

Közel húsz éve csak közelednek, most elkezdtek távolodni egymástól a német nagykoalíció tagjai. Kérdés, lesz-e a valami reformterveikből.

Egy nap és mindössze pár kilométer különbséggel a második világháború utáni német politikai rendszer két legnagyobb pártja döntő változások mellett kötelezte el magát. Vagy legalábbis mindketten elindultak egy új, saját és külön úton. Egy majdnem 20 éves korszak érhet véget ezzel, ami alatt a két néppárt, a szociáldemokrata SPD és a kereszténydemokrata CDU programjai egyre közelebb kerültek, összemosódtak, ami végül is teljesen logikus folyománya a már – négy évet leszámítva – 14 éve tartó nagykoalíciónak. Tudat alatt talán ez is közrejátszhatott, amikor vasárnap párttársainak tartott beszédében véletlenül azt mondta a CDU elnöke:

Mi szociáldemokraták…

Az SPD támogatottsága süllyed nagyjából az ezredforduló óta. Ennek az egyik, ha nem a legfontosabb okának a 2003-ban, még Gerhard Schröder kormányzása alatt elfogadott munkaerő-piaci reformot, a Hartz IV-et tartják, ami ugyan hozzájárult ahhoz, hogy a német gazdaság kilábaljon a válságból és csökkenjen az akkoriban nagyjából hatmillió embert sújtó munkanélküliség, az SPD mégis egyre népszerűtlenebb lett miatta. Ez oda vezetett, hogy mára már csak a harmadik legerősebb párt Németországban (a CDU és a Zöldek mögött), sőt 14-15 százalékával majdnem beérte a populista AfD is.

A CDU-nál nem kell olyan messzire visszamenni a bajok forrásához, náluk a 2015-ös menekültválság és az ezzel szorosan összefüggő merkeli bevándorláspolitika rogyasztotta meg a támogatottságot, olyannyira, hogy 1949 után a 2017-es választáson érték el a második legrosszabb eredményüket a kereszténydemokraták.

Tavaly mindkét párt új vezetőt választott magának, az SPD élére Andrea Nahles került áprilisban, míg a CDU vezetését decemberben vette át Annegret Kramp-Karrenbauer. Mind a ketten azzal kampányoltak, hogy kirángatják pártjukat a válságából az azt okozó ügyek felülvizsgálatával, az eddigi irány megváltoztatásával. A CDU a menekültügyi eljárásban akar keményebb szabályokat bevezetni, az SPD pedig a munkanélkülieknek jobb feltételeket biztosítani. Vagyis a pártok visszatérnének a gyökereikhez.

SPD-s ellágyulás

Ilyen előzmények után ült össze vasárnap az SPD, amelynek vezetése a nap végén egyhangúlag megszavazta az „új szociális állam” koncepciót.

Teljes meggyőződéssel mondhatjuk: magunk mögött hagyjuk a Hartz IV-et

– jelentette ki Nahles a sokak szerint az éppen a rászorulókat cserbenhagyó rendszerről.

Chairwoman of German Social Democratic Party (SPD) Andrea Nahles gives a press statement prior to the parliamentary group new year's meeting at Bundestag in Berlin, Germany on January 10, 2018. (Photo by Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images)
Andrea Nahles. Fotó: Getty Images/NurPhoto/Emmanuele Contini

Hogy mit jelent ez?

  • A jelenleg havi 428 eurós alapvető jóléti juttatást egy alapjövedelemmel váltanák fel.
  • 24-ről 33 hónapra emelnék az 58 éven felüliek munkanélküli segélyre való jogosultságát. A fiatalabbaknak is meghosszabbítanák, de náluk attól függően, hogy mennyi időt dolgoztak előtte.
  • Szakítanának azzal, hogy megbüntetik azokat, akiknek nincs munkája. Például akképpen, hogy akiknek az állam megítélése szerint túl nagy vagy túl drága otthona van, azok költözzenek kisebbe, olcsóbba. Vagy hogy a munkanélküliek előbb a megtakarításaikat éljék fel, mielőtt állami segítséget kapnának.
  • A fiatalkorúak kikerülnének ebből a rendszerből.
  • A minimálbért pedig 9-ről 12 euróra emelnék.

Mindezek mellett  a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil új nyugdíjminimumot is bejelentett nemrégiben.

Összefoglalva: az SPD  maga mögött hagyná a schröderi, neoliberális, szigorú szabályokhoz kötött szociálpolitikáját, és leváltaná azt egy, a munkásokat és a szociálisan kiszolgáltatottakat segítő, kevésbé súlyos szankciókkal élő politikára. Szociálisabbak, balosabbak lennének az elmúlt évekhez képest, és ezzel el is különülnének a kereszténydemokratáktól.

CDU-s keményedés

A CDU mindeközben azt szeretné megelőzni, hogy az SPD sorsára jusson. Annegret Kramp-Karrenbauer már korábban is úgy fogalmazott, hogy a kereszténydemokratáknak nem szabad a koalíciós partnerük hibájába esniük, hogy egy rossz – vagy legalábbis nem túl népszerű döntést –másfél évtizeden át ne korrigáljanak. Ezáltal pedig a támogatottságuk odáig süllyedjen, hogy ne legyenek kormányképesek, ami egy  „született kormányzópártnál”, ahogy magukat szokták nevezni, a legnagyobb hiba, amit el tudnak követni.

Egyáltalán nincs szükségünk az örök vitára arról, hogy 2015 őszét jól vagy rosszul csináltuk. Ha ennél a visszafelé néző vitánál maradunk, úgy járunk, mint az SPD a Hartz IV-gyel

– mondta a pártelnök az n-tv.de-nek még megválasztása előtt.

CDU Chairwoman Annegret Kramp-Karrenbauer is pictured during a news conference with Bavarian Prime Minister and CSU Chairman Markus Soeder (not in the picture) after a meeting at Konrad-Adenauer-Haus in Berlin on January 29, 2019. (Photo by Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images)
Annegret Kramp-Karrenbauer. Fotó: Getty Images/NurPhoto/Emmanuele Contini

A CDU múlt hétfőn workshopokat rendezett a migráció, integráció és biztonság kérdéskörében szakértőkkel, politikusokkal, ami után Kramp-Karrenbauer ezt mondta a 2015-ös válságról:

Mindent meg kell tennünk azért, hogy ne forduljon elő újra. Megtanultuk a leckét.

A CDU ezért most egy „átfogó migrációs monitoring” rendszert akar kialakítani, ami idejekorán figyelmeztetne arra, ha egy hasonló menekültkrízis lenne kialakulóban.

Kramp-Karrenbauer büszke arra, hogy Németországban kiemelt fontossággal tekintenek a menekültek jogaira, és ez az alkotmányban is szerepel, annak viszont az elejét akarja venni, hogy a rendszerrel visszaéljenek.

A beszélgetések végén ezekre jutottak:

  • a menedékkérelmeket az EU külső határán bírálják el;
  • az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex megerősítése plusz 10 ezer munkatárssal;
  • a szövetségi rendőrség jogkörének kiterjesztése migrációs ügyekben;
  • a menedékkérőknek adható szociális szolgáltatások csökkentése, hogy ne legyen olyan népszerű célpont Németország;
  • csak egyszer lehessen menedékkérelmet beadni;
  • a német határ szigorúbb ellenőrzése.

A javaslatokat február végén vitatja meg a párt elnöksége.

Az ARD megkérdezte a pártelnököt, hogy ha megismétlődne egy olyan rendkívüli helyzet, mint a 2015 menekültkrízis, lezárná-e a határokat, amire Kramp-Karrenbauer így felelt:

Utolsó lehetséges eszközként minden bizonnyal elképzelhető lenne.

Ezzel együtt a CDU továbbra sem mondja azt, hogy kevesebb embert kellene befogadni, ebbe egyébként valószínűleg már rövidtávon belerokkanna a német gazdaság, csak jobb ellenőrzést akarnak a folyamat felett, hogy készülhessenek rá. És nem csupán a EU-n kívüli migrációra, hiszen Kramp-Karrenbauer azt is hangsúlyozta: 2015 és 2017 között 2,5 millió ember érkezett az unió tagállamaiból.

Összegezve a nagyobb kormánypárt egy továbbra is humánus, de keményebb menekültpolitikát folytatna a jövőben, elkülönülve ezzel az SPD-től és némiképp Merkeltől is. És közeledve a szigorúbb szabályokat régóta szajkózó bajor testvérpárthoz, nem véletlenül vett részt a CSU belügyminisztere, Joachim Herrmann is a munkamegbeszélésen.

Mi lesz ebből?

Kérdés, mikor lesz akár az SPD, akár a CDU reformjának eredménye. Bár nyilvánvalóan az idei európai parlamenti és a négy tartományi választás előttre időzítették ezek bejelentését, a keresztülvitelük erősen kérdéses. Az erősödő populisták mind a két párttól hódítottak el szavazókat, éppen azokat, akik a bevándorláspolitikával nem értettek egyet, vagy csalódtak a nagy pártokban, mert azok nem nyújtottak nekik megfelelő segítséget (a volt NDK-s tagállamokban a mai napig több mint 20 százalékkal keresnek kevesebbet az emberek a nyugat-németekhez képest). A CDU az egyik problémájukra, az SPD a másikra próbál most reagálni.

A CDU workshopjain nem volt ott Angela Merkel kormányfő, valószínűleg nem véletlenül. Bár ő is hajlik az efféle reformok felé, eddig nem sikerült döntést hoznia. Ahogy nem volt ott Wolfgang Schäuble, a német parlament alsóházának, a Bundestagnak CDU-és elnöke, a párt erős embere sem, sőt ő ki is jelentette, hogy feleslegesnek tartja a menekültügyi rendszer átalakítását. És persze az SPD-nek is van beleszólása a dologba, és nem valószínű, hogy belemennének ebbe a tervbe.

BERLIN, GERMANY - OCTOBER 24: Members of the parliament for the opening session of the new Bundestag on October 24, 2017 in Berlin, Germany. Today's is the first session since German federal elections in September. The new Bundestag is markedly different from the previous one, as instead of four parties the new parliament contains six, including approximately 90 parliamentarians of the right-wing Alternative for Germany (AfD) . Meanwhile the German Christian Democrats (CDU/CSU) , the Free Democratic Party (FDP)  and the German Greens Party (Buendnis 90/Die Gruenen)  are continuing their negotiations for forming a government coalition. (Photo by Carsten Koall/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Carsten Koall

Ahogy az SPD tervezetének megvalósítása is erősen kétséges, ugyanis sem a kereszténydemokraták, sem a legkisebbik kormánypárt, a CSU nem ért egyet vele.

A szociális kiadásokat növelni és ezzel együtt adót emelni? Mérgező egy kombináció

– véli az CSU elnöke, Markus Söder, de Kramp-Karrenbauer is elutasító, már csak azért is, mert – mint mondta – 2019 várhatóan egy olyan év lesz, amiben lassul a gazdaság.

Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy a kormány elfogadja a kezdeményezéseiket, Nahles azt mondta: neki az SPD most az első, hogy a párt hova pozicionálja magát. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a nem éppen politikai bátorságáról híres szociáldemokrata pártelnök addig erősködne a CDU-val, hogy azzal veszélyeztetné a koalíciójukat.

Ezzel együtt a párt utoljára akkor volt ilyen bravóhangulatban, amikor az EP elnöke, Martin Schultz lett két éve a kancellárjelöltjük. Annak végül egy történelmi választási verség lett a vége.

Kiemelt kép: Getty Images/Michele Tantussi

Ajánlott videó mutasd mind

Megfejtették az első tojás rejtélyét

Rákérdeztünk arra is, a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, illetve miért voltak az akár többször tíz tonnás állatoknak csupán görögdinnye méretű tojásaik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73876445, Négyes metró illusztrációk. 2019.03.18., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.