Nagyvilág

A törvényen átlépve kivételeznek Gruevszkivel, várandós nőktől megtagadják ugyanezt a válsághelyzet miatt

Hétfőn a parlamentben folytatta a magyarázkodást a kormány a Nikola Gruevszki-ügyben. A jelek szerint olyan szabályt alkalmazhattak a menekültstátuszért folyamodó macedón politikusra, amelyet 2017 márciusa óta, a szigorított magyar menedékjogi törvények értelmében senkire sem lehet alkalmazni.

Találtak egy paragrafust…

Gulyás Gergely helyettese, Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár volt az, aki kérdésre válaszolva

először hivatkozott egy konkrét jogszabályi helyre, aminek értelmében a volt macedón kormányfő Budapesten adhatta be menedékjogi kérelmét.

Korábban harminchárom fideszes jogász együttes erővel sem tudott felmutatni egyetlen vonatkozó paragrafust sem, így ez figyelemre méltó fejlemény. Főleg annak tükrében, hogy a menedékjogi törvényt ismerő jogászok szerint Gruevszkinek egy szerb menekülttáborban kellene lennie a papírforma szerint.

A jogászok szerint Gruevszkinek egy szerb menekülttáborban kellene lennie
„Kérdezzék a jogászokat!” – tanácsolta Orbán Viktor. Megtettük.

Korábban a kormány általánosságban „biztonsági okokra” hivatkozott, amikor azt magyarázta, miért jár Gruevszkinek különleges bánásmód. Azonban a menedékjogi törvényben nem szerepelnek olyan kivételes helyzetek, amelyek alapján biztonsági okokra hivatkozhatnának.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó:Illyés Tibor/MTI

Olyan rész viszont csakugyan van benne, amely „különleges bánásmódot igénylő személyekről” szól. Velük szemben „a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók.”

Orbán a kormány álláspontját közvetítve elmondta, azért tartják alkalmazhatónak Gruevszkire ezt a különszabályt, mert tíz évig volt macedón kormányfő – ennyi épp elég ahhoz, hogy különleges bánásmódban legyen része.

…kár, hogy ez a saját törvényeik szerint nem alkalmazható

Azonban a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, hogy ez csúsztatás, ugyanis a törvény alkalmazásában a különleges bánásmódot igénylő személy alatt a következő személyt érti a jogalkotó:

a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik.

Azonban ha a gondolatjelek közötti részt csak példák felsorolásának tekintjük, akkor gumiszabállyá válik a paragrafus. Ebben az esetben tulajdonképpen bárkiről megállapítható, hogy sajátos szükségletei vannak. Így az illetékes hatóság – a Belügyminisztérium alá tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal – természetesen úgy is határozhat, hogy tíz év kormányfőség Gruevszki esetében elég indok a különleges bánásmódra.

Csakhogy Gruevszki lehet szinte az első, aki 2017 márciusa óta különleges bánásmódban részesül, mivel az akkor elfogadott szigorúbb szabályok okán a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ez a kivételezés nem alkalmazható.

Márpedig Magyarországon ilyen válsághelyzet van, hiába nem teljesülnek annak a feltételei (nem teljesültek már tavaly sem) – mivel szinte egyáltalán nem érkeznek migránsok.

Most is gyerekek, várandós nők és krónikus betegek vannak a tranzitzónákba zárva

– írta kérdésünkre a Magyar Helsinki Bizottság, azt illusztrálva, hogy a különleges bánásmód másfél éve szinte teljesen megszűnt.

A különleges bánásmódban részesítésre azonban 2017 eleje óta így is van néhány példa:

a strasbourgi bíróság néhányszor felszólította a magyar kormányt, hogy engedjen ki a tranzitzónából menedékkérőket, akikre illik a fent hivatkozott felsorolás. De ők is csak néhányan lehettek az elmúlt két évben.

Összességében – a Magyar Helsinki Bizottság szerint – 2017 márciusáig magas arányban alkalmazták a különleges bánásmódot igénylő személyekre a speciális eljárási szabályokat, de azóta gyakorlatilag senkire sem, merthogy a törvény nem engedi.

Megkérdeztük a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt is, hogy az elmúlt időszakban hány menedékkérőre alkalmazták ezt a különszabályt, azonban cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Kiemelt kép: Robert Atanasovski/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.