Nagyvilág
German Chancellor Angela Merkel speaks at the economic forum organised by German daily newspaper Sueddeutsche Zeitung on November 13, 2018 in Berlin. (Photo by Britta Pedersen / dpa / AFP) / Germany OUT

Így néz ki Merkel, ha elszabadul

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 11. 14. 09:52

Korábban a témában:

Németország vita nélkül az Európai Unió legfontosabb országa. Gazdasági szempontból régóta a németek határozzák meg Európa jövőjét, amit nemcsak az ország mérete, de a gazdasági világválság alatti német stabilitás is indokol. Ezért ha Németország vezetője felszólal az Európai Unió parlamentje előtt, akkor arra majdnem annyi figyelem összpontosul, mint amikor az Európai Bizottság elnöke mondja el az év legfontosabb beszédét az unió helyzetéről.

Angela Merkel ebben a helyzetben azért is fontos szereplő, mert az a politikai és gazdasági stabilitás, amelyen keresztül Németország éveken át meghatározta a kontinens gazdasági döntéseit, nagyrészt neki köszönhető. Persze ez a gazdasági stabilitás pontosan olyan, mint Merkel maga: állandó viták tárgya, és rengeteg teljesen jogos kritika hozható fel ellene, de tény, hogy nélküle nem itt tartana a kontinens.

Angela Merkel az unió jövőjéről tartott beszédet, amely valószínűleg az utolsó ilyen nagy beszéde lesz az Európai Parlamentben, Németország kancellárjaként mindenképp. A stabilitás vége ugyanis a Merkel-korszak végéhez is vezetett, és bár más országok turbulensebb politikai berendezkedésében az, amit Németországban válságnak hívnak, csak normális ügymenet, a németeknek ez is sok volt.

dpatopbilder - Chancellor Angela Merkel (CDU) arrives on 09.10.2017 in Berlin in an armored limousine at the Konrad-Adenauer-Haus, the CDU headquarters. The Union parties have agreed on a compromise in the refugee dispute. Photo: Kay Nietfeld / dpa | usage worldwide
A Merkel-korszak vége mindent megváltoztathat
Felborulhat az elmúlt hetven év német politikai rendszere, Merkel a pártja éléről távozik, de 2021-ig kancellár maradna. Ez azonban már nem csak rajta múlik.

Arról sokat írtunk már, hogy Merkel lemondott a legnagyobb kormánypárt, a jobbközép CDU éléről, és bejelentette, hogy nem indul újra a német kancellári pozícióért. Ugyan Merkel azt is mondta, hogy kitölti a mandátumából visszalévő három évet, de ez valószínűtlennek tűnik, mert korábban ő maga is utalt arra, hogy a pártelnökség és a kancellári poszt együtt jár. A CDU új vezetőjét jelenleg is keresik, ha megtalálják, valószínűleg Németország új kancellárja is előkerül vele.

Merkel pedig éreztette is, hogy az utolsó ilyen beszédet tartja kancellárként, ezért valamivel szabadabban és határozottabban beszélt, mint korábban. A hangsúly persze azon van, hogy „mint korábban”: Merkel ugyanis soha nem a nagy beszédek politikusa volt, pont ez adta meg a lehetőséget a kompromisszumkészségre és a stabilitásra, a két dologra, amelyeket a kancellár a legjobban értékel a politikában.

13 November 2018, Berlin: Chancellor Angela Merkel (CDU) speaks at the 12th economic summit of the Süddeutsche Zeitung. Photo: Britta Pedersen/dpa-Zentralbild/dpa
Fotó: Britta Pedersen/dpa-Zentralbild/dpa / AFP

De most a szokásosnál mégis jóval szabadabban beszélt. Az Európa jövőjéről elmondott beszédet két részre lehetne lebontani. Egyetlen fontos tanácsra, és több apró pofonra. Nézzük először a pofonokat.

Egyesült Államok

Amerika több pofont is kapott, Trump viselkedése és megválasztása ugyanis látványosan halálra rémítette Merkelt. Talán ez az, amitől a beszéd alapján Merkel a legjobban tart Európa jövőjével kapcsolatban.

Azoknak az időknek, amikor másokra támaszkodhattunk, vége

– mondta Merkel, amikor beállt Emmanuel Macron francia és Jean-Claude Juncker elnök mögé a közös hadsereg kérdésében. Merkel is közös hadsereget szeretne, mégpedig azért, mert az a világ már véget ért, amikor Európának nem kellett foglalkoznia a saját biztonságával, hiszen ott állt mögötte az Egyesült Államok hadereje. Trump annyira kiszámíthatatlan a NATO kérdésében, hogy egyszerűen nem lehet benne megbízni, ezért Európa kénytelen közösen fejleszteni.

Persze ettől még Merkel nagyon óvatosan fogalmazott a NATO-val kapcsolatban, szerinte az európai hadsereg inkább kiegészítője lenne a NATO-nak, mint versenytársa.

German Chancellor Angela Merkel (L) and French President Emmanuel Macron attend a ceremony at the Arc de Triomphe in Paris on November 11, 2018 as part of commemorations marking the 100th anniversary of the 11 November 1918 armistice, ending World War I. (Photo by BENOIT TESSIER / POOL / AFP)
Angela Merkel és Emmanuel Macron
(Fotó: Benoit Tessier / AFP)

Magyarország és Lengyelország

A nemzetek egyéni döntései hatással vannak a teljes közösségre. A szolidaritás felelősséggel jár az egész közösség számára.

Ez a mondat egyértelműen Magyarországnak és Lengyelországnak szólt. Merkel szerint a két problémás tagország lépései veszélybe sodorják a teljes uniót, ezért keményen fel kell lépni velük szemben.

Ez persze elég viccesen hangzik pont Merkeltől, hiszen a Fidesz például nem csinál mást, mint az elmúlt nyolc évben csinált, és Merkel hiába kritizálta időnként visszafogottan Orbánt, végig kitartott mellette. Ez egy sajátos német ügymenet, ugyanis a német cégek és a német politika nagyon szorosan dolgoznak együtt.

Magyarországon pedig rengeteg a német befektető, és amíg a korrupciós kockázatok nem ugrották meg azt, amit előre belekalkuláltak a menetrendbe, ezek a német cégek nem is nagyon lázadoztak az Orbán-kormány szabadságjogokat csorbító lépései ellen.

Olaszország

A pofonok listájából természetesen nem maradhatott ki Olaszország sem, így teljes az EU problémás csoportja. Merkel nekik azt üzente:

Aki úgy próbálja megoldani a problémáit, hogy még több adósságot vesz fel, miközben semmibe veszi a korábbi ígéreteket, az pontosan annak az erőnek és stabilitásnak az alapját kérdőjelezi meg, ami az euró mögött áll.

Na, így néz ki egy igazán kacinfántos merkeli pofon. A kancellár itt arra gondol, hogy az új olasz kormány, amelyet a baloldali-populista 5 csillag mozgalom és a szélsőjobboldali Liga alkot, benyújtotta Olaszország új költségvetését. És ebben a költségvetésben egy csomó korábbi problémát, már amennyiben a jóléti kiadások elmaradását problémának nevezhetjük, azzal szeretne megoldani, hogy nagyobb deficitet hagynak a költségvetésre.

Ezzel csak egy gond van. A jelenlegi olasz kormány nem a szavatartásáról híres, a németeket pedig egy dolog érdekli igazán: a közös fizetőeszköz stabilitása, hiszen ez Németország gazdaságára van leginkább hatással. Olaszország az EU ötödik legfontosabb gazdasága, ráadásul eurót használnak. Ha az olasz államháztartás darabokra esik, akkor azt az euró is megérzi.

Prime Minister Giuseppe CONTE and Chancellor Angela MERKEL. Press statement by the Minister President of the Italian Republic and the Federal Chancellor during a visit to the Federal Chancellery in Berlin, Germany on 18.06.2018. | usage worldwide
Giuseppe Conte és Angela Merkel
(Fotó: Sven Simon/Picture-Alliance/AFP)

A korábbi ígéretek be nem tartása pedig arra vonatkozhat, hogy az olasz kormány több tagja is azzal fenyegetett, ha nincs megoldás a számukra politikailag különösen fontos menekültkérdésben, akkor Olaszország egyszerűen nem fizeti be a részét az EU költségvetésébe.

És akkor nézzük meg azt az egyetlen fontos tanácsot is, amelyet a távozó Merkel adott Európának.

Azt ugye már említettük, hogy Merkel szerint közös hadseregre lenne szüksége Európának. Azt viszont ő is pontosan tudja, hogy ez egy nagyon nehezen megoldható feladat. Európában most 150 körüli különböző fegyverrendszer van, miközben az Egyesült Államokban csak 60. Ezeket nagyon le kellene csökkenteni. Macron például pont azért támogatja ennyire lelkesen a közös európai hadsereg ötletét, mert Franciaország Európa vezető haditechnikai exportőre, így a francia gazdaság ezzel jól járna.

De a lényeg: Merkel szerint ezt csak úgy lehet megoldani, ha Európa mostantól feladja, hogy folyamatosan a teljes támogatottságra törekszik a politikai döntésekben, mint eddig. Így ugyanis egyetlen európai ország, például Magyarország, meg tud akadályozni egy rakás fontos politikai döntést. Merkel szerint ideje lenne a komolyabb döntéseket is minősített többséggel meghozni.

Kiemelt kép: Britta Pedersen / dpa / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.