Elkezdődött vasárnap reggel a tartományi törvényhozási (Landtag-) választás Bajorországban.
A választáson 9,5 millióan vehetnek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A Landtagot öt évre választják meg.
A bajorországi választásnak a német szövetségi politika szintjén is nagy hatása lehet, vitákat és hatalmi küzdelmeket indíthat el a rosszul szereplő pártoknál, elsősorban a szövetségi kormányt alkotó erőknél.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Bajorországot 1962 óta egyciklusnyi megszakítással (2008-2013) egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) a felmérések szerint a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.
A szövetségi kormány harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szervezete is súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest, a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtheti össze. Az SPD így elveszítheti néppárti jellegét Bajorországban, a harmadik helyre szorulhat a pártok sorában.
A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, támogatottságuk akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest.
A harmadik helyért az SPD két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párttal, a Szabad Választókkal (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak.
Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is, a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.
Kiemelt kép: Alexander Pohl / NurPhoto
