Továbbra is folyamatos az elvándorlás Magyarországról, bár ennek üteme 2016-ban csökkent kicsit — írja a Portfolio az OECD friss adatai alapján. A szervezet adatai szerint 2016-ban 85 ezren vándoroltak el az egy évvel korábbi 99 ezer után, a 15%-os visszaesés egy része a Brexitnek volt betudható.
Mint írják: ha hosszabb távon vizsgáljuk a tendenciákat még ennél is szomorúbb kép tárul elénk. Az OECD szerint 2006-15 között évente átlagosan 65 ezer magyar próbált szerencsét külföldön. Emellett a 2004-es EU-csatlakozásunk utáni két évben is megindulhattak már sokan, ha erre az időszakra is csak “átlagos” kivándorlást veszünk alapul, akkor 780 ezernél járunk. Ehhez jön a 2016-os 85 ezer és a 2017-es egyelőre nem ismert szám. Összességében tehát majdnem biztos, hogy 900 ezer felett van már azoknak a száma, akik 2014 óta hosszabb-rövidebb ideig elvándoroltak külföldre. A visszavándorlást sokkal nehezebb mérni, kevesebb információnk van a folyamatról.
Hotelekben, éttermekben dolgozik a kelet-európai
A régióban nem csak Magyarországot sújtja a kivándorlás, egész Kelet-Európára jellemző az elvándorlás. Azonban a lengyelek már csak a kivándorlási lista ötödik helyén vannak, 2016-ban 15 százalékkal esett vissza a szám az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy egyetlen év alatt 419 ezer román vándorolt ki, amivel másodikok a listán a kínaiak mögött, akiktől 538 ezren mentek el, miközben a két ország méretét össze sem lehet hasonlítani.
A románokkal együtt csatlakozott Bulgáriából 125 ezer ember vándorolt el, ami szintén gyorsulást jelent, hiszen korábban tíz évig átlagosan 89 ezer volt ez a szám. Ukrajnából 128 ezer ember vándorolt el az adatok szerint, Horvátországból pedig 76 ezres elvándorlást regisztráltak.
Az OECD kimutatása szerint a külföldön született dolgozók legnagyobb részben a szolgáltató szektorban helyezkednek el, fontos felvevőpiacuk a hotelek és az éttermek.
