A korábbiakhoz képest is szokatlanul erős szóváltásba keveredett egymással az Egyesült Államok elnöke és Észak-Korea.
A Washington Post kedden az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség jelentésére hivatkozva megírta: Kim Dzsong Un rezsimje már képes olyan nukleáris robbanófej előállítására, amelyet rakétáival célba tud juttatni. Ugyanazon a napon Észak-Korea a legfrissebb ENSZ-büntetőintézkedésekre reagálva figyelmeztetett, hogy válaszul könyörtelenül mozgósíthatják összes erőiket. Majd Donald Trump odáig ment, hogy kijelentette: ha Észak-Korea nem hagy fel a fenyegetéssel,
olyan tűzzel, dühvel és nyers erővel kell szembenéznie, amilyet még nem látott ez a világ.
Phenjan szerdán már azt közölte, hogy tanulmányozza azt a hadműveleti tervet, hogy ballisztikus rakétával mérjen csapást az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó csendes-óceáni Guam szigetére. A Reuters híradása szerint egy másik észak-koreai tisztviselő arról beszélt, hogy Amerika megelőző csapást akar végrehajtani Észak-Korea ellen, de bármilyen próbálkozásra totális háborúval válaszolnak.
A Bloomberg cikkében rámutatott: Észak-Koreától megszokott, hogy súlyos fenyegetéseket intéz ellenségei felé, az viszont nem világos, hogy Trump egyeztetett-e a Pentagonnal és a külügyminisztériummal, valamint szövetségeseivel, mielőtt megszólalt. A védelmi tárca sem adott magyarázatot arra, hogy mi következik az elnök nyilatkozatából. Johnny Michael szóvivő annyit közölt, hogy készen állnak arra, hogy megvédjék Amerikát és szövetségeseit, és bevessék teljes erejüket a növekvő észak-koreai fenyegetéssel szemben.
A 160 ezer lakosú Guamon közös bázisa van az amerikai légierőnek és haditengerészetnek, ahol atomtengeralattjárók és stratégiai bombázó repülőgépek állomásoznak. Az idegenforgalmi célpontként is jelentős sziget lakosságát nem lepte meg az észak-koreai fenyegetés.
A guami egyetem elnöke, Robert F. Underwood, aki korábban az amerikai képviselőházban képviselte a szigetet, azt mondta: valahányszor kardcsörtetés van a világ ezen részében, abból mindig kijut Guamnak. Ez persze nyugtalanító az ott élőknek, de nem szokatlan.
A sziget kormányzója, Eddie Baza Calvo a Youtube-on üzent szerdára virradóra Guam népének, azt mondta: az Egyesült Államokkal együtt garantálják a biztonságot, és arról is biztosította az embereket, hogy nem növekedett az Észak-Korea jelentette fenyegetés szintje.
Mindenesetre az amerikai közvéleményt élesen foglalkoztatja, hová fajul a szembenállás. Az esti showműsorokat is ez a téma uralta. Stephen Colbert azzal kezdte mondandóját:
Nem akarok riadalmat kelteni, de mind meghalunk!
Kifejtette: szerencse, hogy Donald Trump igazi államférfiként csillapítja a feszültséget, és megnyugtatja aggódó népét. Majd hozzátette: „Csak vicceltem”. Az elnöknek azt üzente: „Maradjon csöndben, megölet mindannyiunkat, pedig még csak most kezdtem el nézni A szolgálólány meséjét”.
Jim Jefferies így igyekezett megnyugtatni nézőit: „Még csak a szélén vagyunk az atomháborúnak Észak-Koreával, nyugodtan kiélvezhetik a hétvégét, talán a hétfőt és a keddet is”. Seth Meyers pedig eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha Donald Trumpnak meg kellene oldania egy túszdrámát. Elképzelte, ahogy az elnök egy hangosbeszélőbe azt mondja: „Megölnétek egy túszt? Nem vagytok ahhoz elég tökösek! Ha megtennétek, én is megölök mindenkit a bank előtt!”
A háborús veterán arizonai szenátor, a republikánus John McCain egy rádióinterjúban úgy vélte: Trump nyilatkozata csak a feszültséget növeli. Szerinte az elnöknek nem szabadna olyan dologgal fenyegetőzni, ami nem kivitelezhető, de azt is mondta:
Nem tudom, miről beszél Trump, régóta nem próbálkozom már a mondandója értelmezésével.
Megjegyezte azt is, hogy az elnök megjegyzései Dél-Koreát veszélyeztetik, emlékeztetve, hogy Phenjan ezer rakétát irányított Szöul felé. Szerinte a megoldás kulcsa a Kínával való megegyezés, és az Egyesült Államok rakétaelhárító képességének növelése.
A CNBC által megszólaltatott szakértők szerint Donald Trump saját magát szorította sarokba, tovább rombolhatja saját hitelét, ha elmarad az Észak-Korea elleni fellépés. Felidézték, amikor Barack Obama 2013-ban kijelentette: az Egyesült Államok katonai válaszlépést intéz Szíria ellen, ha vegyi fegyvert vet be a szíriai polgárháborúban. Az Aszad-rezsim bevetette a vegyi fegyvert, Obama viszont nem tartotta szavát, amit a volt elnököt bírálók, köztük Donald Trump úgy értékeltek, hogy gyengítette Amerika szuperhatalmi pozícióját.
Mivel az Észak-Korea elleni amerikai támadás is kevéssé valószínű a közeljövőben,
De felvetődött az is, hogy az elnök azért keménykedik, hogy Kínára gyakoroljon nyomást, amelynek lehetősége lenne rá, hogy kordában tartsa Kim Dzsong Unt.
A Guardian több szakértőt megszólaltatott a konfliktus kapcsán. Jean Lee, a Wilson Center ösztöndíjasa azt mondta: a régióban senki nem akar háborút, még Észak-Korea sem, ám Kim Dzsong Un bármeddig elmegy azért, hogy az Egyesült Államok elismerje országát atomhatalomként, magát pedig olyan vezetőnek állítsa be, aki meg tudja védeni népét a nagy és gonosz Amerikától. Ennek a számításnak megfelel Trump nyilatkozata: az észak-koreai diktátor ugyanis azt akarja, hogy népe azt gondolja, Amerika az országuk létét fenyegeti.
Lee inkább amiatt aggódik, hogy ha valaki hibát követ el, elszámolja magát, az mégis katonai konfliktusba torkollhat, mint 2010-ben, amikor több dél-koreai civil és katona életébe került, hogy az északi rezsim tüzérségi támadást intézett a Jonphjong-sziget ellen.
A szöuli Kukmin Egyetem professzora, Andrej Lankov, aki az Észak-Koreával foglalkozó NK News portált is szerkeszti, azt mondta: Észak-Koreát a diplomácia most nem érdekli.
Ezt egyébként néhány éven belül elérik.
A Puszani Nemzeti Egyetem docense, Robert Kelly szerint kétféleképpen lehet értelmezni az amerikai elnök szavait. Az optimista forgatókönyv szerint Trump célja valójában az, hogy Kínára gyakoroljon nyomást, feléjük jelezve, hogy a „stratégiai türelem” ideje lejárt. A kevésbé optimista, de valószínűbb változat szerint Trumpnak eljárt a szája, mindkét oldal úgy viselkedik, mint a játszótéren egymásra kiabáló szájhősök.
Észak-Korea Kelly szerint nem ostoba, nem fog először támadni, tudatában annak, hogy Amerika megsemmisítő csapást mérne rájuk válaszként. Azt viszont látták, hogy mi történt Moammer Kadhafival és Szaddám Huszeinnel, az atomfegyverek valójában azt garantálják, hogy ez ne történjen meg.
A szöuli Jonsze Egyetemen dolgozó Észak-Korea-szakértő, John Delury úgy vélte: az Egyesült Államoknak azt kellene üzennie Észak-Koreának, hogy biztonságban érezheti magát, így felhagyhat az atomfegyverkezéssel.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Tannen Maury
