Nagyvilág

Trump rájött, hogy nincs diktatúra, ezért olyan lett, mint a legrosszabb valóságshow-hős

Korábban a témában:

Kicsivel több mint két hét telt el azóta, hogy Donald Trump aláírta a rendeletet, ami felfüggeszti a menekültek befogadását. Ezalatt az idő alatt az amerikai politika egy valóságshow-vá változott, ami körülbelül arról szól, hogy Trump kitalál valamit, mások ellentmondanak neki, ő felháborodik, mert nem mindenki azt gondolja, amit ő, majd megint szembeszállnak vele, és ez így megy az idők végezetéig – legalábbis még csaknem négy évig biztosan.

Nem volt nehéz elveszni az elmúlt hetek történéseiben, röviden az történt, hogy

  • január 27-én Trump elnöki rendelete azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.
  • Miután a rendelet aláírását mindenhol heves tiltakozások követték, február 4-én egy seattle-i szövetségi bíró ideiglenesen felfüggesztette a rendeletet, mondván, senki sem áll a törvény felett, még az elnök sem.
  • Természetesen nem kellett sokat várni Trump válaszára, aki rögtön közölte, az “úgynevezett bíró” döntése felül lesz bírálva, hiszen szerinte elveszi az országtól a bűnüldözést.
  • Hiábavalónak bizonyult az elnök heves kirohanása, mivel a külügyminisztérium közölte, végrehajtják a bírói döntést, majd a belbiztonsági minisztérium is jelezte, abbahagyják az elnöki rendelet alkalmazását.
  • Ezek után Trumpnak természetesen lépnie kellett valamit a saját igaza bizonyítására, így az igazságügyi minisztérium fellebbezett a rendelet felfüggesztése ellen,
  • a fellebbezést pedig- meglepetés! – a fellebbviteli bíróság elutasította.

Ezek után gondolhatnánk, az elnök esetleg végiggondolta, hogy talán nem volt a legjobb ötlet ez a rendelet, ha már olyan dolgok derültek ki, hogy például

  • a saját belbiztonsági minisztere a tévéből tudta meg, hogy egyáltalán aláírta,
  • a republikánusok szerint sincs rendben a rendelet,
  • nem a biztonság volt a fő szempont, hanem az üzleti érdekek.
Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

Szóval, miután láthatóan megbukott a rendelet, az Egyesült Államok elnöke Twitteren ezt vonta le konklúzióként:

ha bármi rossz történik az országban, azért a bírói rendszert és a rendeletet felfüggesztő bírót kell okolni.

Bár ez nem túl meglepő azok után, hogy Trump nemrég arról panaszkodott, hogy úgy nevezte ki Steve Bannont a nemzetbiztonsági tanács tagjának, hogy előtte senki nem magyarázta el neki, mit is csinál. Ezek után adódik a kérdés, vajon mesélt-e bárki az elnöknek a beiktatás előtt arról a dologról, amit úgy hívnak:

fékek és ellensúlyok rendszere.

Hiszen az amerikai kormány működésének alapja, hogy van külön

  • elnök,
  • kongresszus és
  • legfelsőbb bíróság.

Az elnök uralmát a hatalmi ágak megosztása szabályozza. Tehát Trump keze nem ér el mindenhová, az igazságügyi miniszterét kirúghatja, mert nem védte meg a rendeletét, de a bírók attól még ott lesznek és felülbírálhatják. Egy tweet tökéletesen összefoglalja, mi játszódhat le most az elnök fejében:

  • Az az úgynevezett bíró. Rúgják ki.
  • Uram, a bírókat nem tudja kirúgni.
  • Ezt ki mondja?
  • Az alkotmány.
  • Sosem olvastam.

Nem kell messzire menni olyan következtetésekért, hogy bár úgy tűnik, a Trump-adminisztráció egyelőre elfogadta a rendelet bukását, az elnök nyilatkozatai arról tanúskodnak, nem nyugodott bele a döntésbe. De mi történik akkor, ha Trump végül úgy dönt, nem ismeri el a bíróság hatáskörét?

A populista kampányából, a politikai establishment iránti szkeptikusságából kiindulva sokan úgy gondolják, szembeszáll majd a bíróság intézményével is.

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

A Georgia Egyetem professzora azt nyilatkozta,

harcra készülnek, a populisták ezt csinálják. Úgy gondolom, erre megy ki a dolog – talán nem ebben az ügyben, de valamiben biztosan.

A másik kérdés, hogy ha már a muszlimellenes rendelet úgy tűnik, megbukott, hogyan próbálhatja majd elérni a célját az elnök. Emlékezhetünk, a kampány alatt többször szóba került az, hogy kellene egy adatbázis a muszlimokról, viszont egy ilyen létrehozása nem szerepelt a mostani rendeletben. De ki tudja, lehet, ez a következő lépés?

Kiváltképp, hogy már volt rá példa korábban. 2002-ben Amerika létrehozott egy adatbázist (National Security Entry-Exit Registration System), aminek a lényege az volt, hogy a 24 muszlim többségű országból származóknak regisztrálniuk kell, majd bizonyos időközönként jelentkezniük kell a hatóságoknál. Mi lett a program eredménye?

  • 30 ezer ember ellen indult deportálási eljárás, köztük egy Kentucky-ban lakó libanoni férfi ellen, aki mint kiderült, keresztény,
  • 83 519 ügy és
  • 0 elkapott terrorista.

A program ötletgazdája? Kris Kobach. Ő volt az, aki a kezében fogta a belbiztonsági minisztérium terveit, amelyek egy jól sikerült fotó miatt az egész világ szeme elé kerültek. Mi volt a az egyik teendő a listán? Ugyanazt tenni, mint 2002-ben.

Ígéretes.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.