Külföld
vlagyimir putyin (Array)

Putyin ördögi terve is lehetett a lelőtt orosz vadászgép

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2015. 11. 25. 19:28

A török légierő, a NATO egyik legerősebb hadereje kedden lelőtt egy orosz vadászgépet. Ilyen komoly konfliktus a szövetség és Oroszország között a Szovjetunió szétesése óta nem volt, a fél világ azt figyeli, mit lépnek erre az oroszok, mi lesz Szíriában, és elkezdődik-e egy nagyobb konfliktus.

Mi lesz most?

Vlagyimir Putyin kedd este bejelentette, hogy hátbaszúrásnak, a terroristák támogatásának tekinti a gép lelövését, aminek nagyon komoly következményei lesznek. Mik ezek a nagyon komoly következmények?

Egyelőre semmi, és ez valószínűleg így is marad. Az orosz hadsereg beszüntette a hadseregszintű kommunikációt a törökökkel, de azért a “nem állok szóba veled” nem pont az a nagyon komoly következmény, amit sokan Putyintól vártak. Ez mindenesetre diplomáciai szinten komoly reakció, főleg úgy, hogy Oroszország és Törökország elvileg közös ellenség ellen visel hadat, Törökország szomszédjában.

De mindenki nagyjából ezt várta. A magyar szakértők is azt mondták, hogy az oroszok számára nincs értelme belemenni ebbe a konfliktusba, és a nemzetközi szakértők is látják.

Oroszországnak azonban nincs annyi külföldi szövetségese, hogy csak úgy eldobhassa őket. Sőt, sokan úgy gondolják, Putyin kifejezetten szeretné elkerülni azt a hibát, amibe a Szovjetunió korábban esett, hogy a pillanatnyi érdekekért erős külföldi barátokat áldoztak be.

Igazából Oroszországnak a térségben két szövetségese van: Irán és Szíria.

Iránnal a viszony most is feszültebb a szokásosnál, mert lassan nehezen lehet eldönteni, kettejük szövetségében ki a vezető, a szíriai háborút gyakorlatilag Irán vezeti. A légierőt ugyan az oroszok adják, de az emberanyagot Irán, ahogy a stratégiát is.

Sőt, a konfliktus felett pont Kasszem Szuleijmáni vette át az irányítást. Ő az iráni QUDS, a Forradalmi Gárda speciális alakulatának titokzatos vezetője. Szulejmáni nem pusztán remek stratéga, de a QUDS talán a világ egyik legügyesebben manőverező katonai/titkosszolgálati csoportja. Ráadásul azt is pletykálják, hogy Szulejmáni hosszú évek bujkálása után szeretne nyílt politikai szerepet vállalni, értelemszerűen mint az ország vezetője. Ez nem csak Iránon belül okozhat aggodalmakat, de az orosz kapcsolatban is.

A másik szövetséges Szíria. A szír kormány pedig gyakorlatilag nem létezik. Az uralmat stabilan gyakorlatilag csak az ország dél-nyugati része felett tartják, keleten az Iszlám Állam, északon a kurdok, és a többi felkelő az erős. Az sem kizárt, hogy az egész polgárháború vége Szíria kettészakadása lesz. Nyugaton megmaradhat az Asszád-rezsim, keleten az Iszlám Állam, északon pedig létrejöhet egy újabb kurd állam, miután Irakban már gyakorlatilag létrejött egy. Szóval Asszád nem kifejezetten erős, arról nem is beszélve, hogy a szír hadsereget is az irániak vezetik a gyakorlatban. Szíria pont azért lehet fontos szövetséges, mert itt versenyez Putyin a már említett másik nagy szövetségessel, Iránnal.

Törökország pedig fontos üzleti és politikai partner, akikkel amúgy is feszült a viszony, amit még a híresen kiszámíthatatlan Putyin sem fog ennél feszültebbé tenni.

Ki ellen is harcolunk?

A viszony feszültségében pedig fontos szerepet játszik az, hogy az oroszok és a törökök csak névleg harcolnak ugyanazon ellenséggel. Az egész géplelövéses konfliktus lényege is ez volt. Az oroszok mostanában sűrűn repültek Szíria és Törökország határán, hogy az Asszád elnök ellen harcoló felkelőket bombázzák. Ebben a térségben az Iszlám Állam ugyanis kevésbé van jelen.

A bombázott ellenállók között pedig ott voltak a turkománok (vagy türkmének, nevezzük, ahogy akarjuk, de türkmének ugye Türkmenisztánban élnek) is. Egy török nemzetiségű, tehát nem arab ellenállócsoport, akikkel a törökök érthetően jó kapcsolatot ápolnak, ezért nem annyira tetszett nekik, hogy az oroszok bombázták őket.

A szíriai konfliktus egyébként mostanra teljesen kaotikussá vált, ezernyi résztvevővel, akikről sokszor pontosan nem is tudni, ki ellen harcolnak. Erről részletesebben itt olvashatnak, de annyit azért lehet tudni, hogy Oroszország Asszád mellett harcol, a törökök meg néha az Iszlám Állam, néha a kurdok, néha Asszád ellen, ahogy éppen tetszik.

De miért repült egyáltalán ott ez a gép?

Ki tudja. Sőt, még azt sem tudni pontosan, hogy szír, vagy szír baráti légtérben voltak-e egyáltalán, és ha ott voltak, akkor miért voltak ott. Lehet, hogy a lázadók ellen akartak légi csapásokat végrehajtani.

De az is lehet, hogy Oroszország csak keménykedni akart.

Amit egyébként északon rendszeresen meg is tesz. A skandináv országoknak állandó problémája, hogy orosz repülőket, hajókat, tengeralattjárókat kell kikísérnie a saját területéről. Itt még nem volt komoly konfliktus, bár Oroszországot többször is felszólították, hogy hagyja már abba a dolgot. Nem hagyta.

Az oroszok valószínűleg nem is hitték el, hogy le fogják lőni a gépüket. Mindkét oldalon elkerekedhetett néhány szempár, amikor kiderült, hogy a törökök mégis lőttek.

De az is lehet, hogy az oroszok direkt provokálni akartak. A két pilóta még azelőtt katapultált, hogy a gépet eltalálták volna. Egyiküket viszont ejtőernyőzés közben lelőtték a felkelők, majd a holttestéről készült videót felrakták a netre. Ha Putyin terroristát szeretett volna csinálni az Asszád ellen harcoló felkelőkből, akkor ez egy elég erős alkalom volt rá.

És hogy hosszú távon mi lesz ebből az egészből? Hát azt talán csak Soros György, meg a gyíkemberek tudják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.