Kb. ezer marshall-szigeteki lakos könyörög jelenleg az Egyesült Államoktól, hogy mentse meg őket a vízbefúlástól – írja a BBC. A bonyolult történet még 1946-ban kezdődött, amikor a Japántól elcsatolt Bikini-atollt az Egyesült Államok a kísérleti atomrobbantások színhelyéül jelölte meg. Ki is költöztették a paradicsomi szigeten lakó embereket.
Miközben zsinórban 23 nukleáris robbantást követett el Amerika Bikini környékén, az embereket a Kili nevű atollra költöztették. Megállapodás is született az állammal arról, hogy az elköltöztetett lakóknak az amerikai kormány biztosít új lakókörnyezetet.
Globális tengerár
És itt jön be a globális felmelegedés (ami egyesek szerint kamu, pedig tessék): az emelkedő tengerszint egyre sűrűbben árasztja el Kilit. 2011-ben és idén is volt már nagy tengerár, miközben a sós víz tönkreteszi az édesvízkészleteket, fenyegeti a mezőgazdasági termelést, sőt a közlekedést is. Ez utóbbi akkor érezte meg az óceán erejét, amikor a sziget repterét is elöntötte a víz idén.
Tony de Brum, a Marshall-szigetek külügyminisztere tolmácsolta a szigetlakók óhaját: tárgyalják újra az 1948-as kitelepítési megegyezést, hogy lehetővé váljon a lakosok Egyesült Államokba telepedése. De Brum is a klímaváltozást okolta a történtekért. Az amerikai belügyminisztérium támogatja az előterjesztést, és azt a Kongresszus elé akarja terjeszteni.
Különleges, meleg viszony
Az óceániai Marshall-szigetek 1979-ben kapott önkormányzatot az Egyesült Államoktól, majd egy szoros együttműködési szerződést kötött az USA-val és független állammá vált (Mikronézia és Palau is erre az útra lépett). Pénzügyi támogatásért cserébe Amerika látja el a védelmet. Jellemző, hogy a dollár a fizetőeszköz, a marshalliak pedig szabadon élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak az USA-ban.
A Marshall-szigetek kormánya a mostani ügy miatt közölte, kulcsfontosságú, hogy Párizsban az év végén megállapodás szülessen a klímaváltozásról. Csak akkor élhetik túl a szigetek az éghajlatváltozást, ha a globális hőmérsékleti növekedés 1,5 Celsius-fok alatt marad.
