A konzul az M1 híradójának elmondta, őt úgy tájékoztatták, hogy a csoport hét tagból áll. A konzul közlése szerint egyelőre nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Újdelhiből és Katmanduból is próbálják elérni őket, de a telefonok vagy foglaltak, vagy nem elérhetőek. A földrengésről itt írtunk részletesen.
A másik magyar turistacsoport még nem tudta elhagyni az országot. Már becsekkoltak az Isztambulba tartó repülőjáratra, de a repteret az utórengések miatt még a gép felszállása előtt ismét lezárták – mondta Vajda Andrea.
Hozzátette: továbbra is próbálják felvenni a kapcsolatot azokkal a magyarokkal, akikről tudják, hogy Nepálban vannak, de egyelőre senkit nem kezelnek “bajba jutott magyar állampolgárként”. Korábban Vajda Andrea az M1-nek azt mondta: öt, huzamosabb ideje Nepálban tartózkodó magyar állampolgárral továbbra sem tudták felvenni a kapcsolatot.
Magyar hegymászó: az útvonalak továbbra is veszélyesek
Az alaptáborok jellemzően “védett” helyen vannak, de a hegymászóútvonalak a nepáli földrengés utáni lavinaveszély miatt továbbra is veszélyesek – hangsúlyozta az M1 aktuális csatornán vasárnap délután Koncz Ákos hegymászó, aki múlt szerdán tért haza Nepálból.
Mint elmondta: az alaptáborban “meglepő módon” van térerő. Így adhattak magukról jelet az ottani hegymászók, köztük az aradi Török Zsolt, aki április 4-én indult el Nepálba, hogy egy nemzetközi expedíció tagjaként május közepén oxigénpalackkal jusson fel a Föld legmagasabb hegycsúcsára.
A nepáli idegenforgalmi hivatal becslése szerint legalább ezer hegymászó – köztük négyszáz külföldi – volt az alaptáborokban vagy feljebb, amikor szombaton a 7,9-es erősségű rengés történt. Az e rengés kiváltotta lavináknak legalább 14 halálos áldozata van, ugyanis ennyi ember holttestét találták meg. Az eltűntek számát nem tudják. Negyvenen megsebesültek, mintegy felük súlyosan.
Koncz Ákos hegymászó arról beszélt: a hírek szerint jéglavina okozta a hegymászók halálát. A nagyméretű, nagy sebességgel lezúduló jégdarabok ellen védekezni nem nagyon lehet – jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette: az alaptáborok nagyjából védett helyen vannak, ezért úgy véli, az 1-es és a 2-es alaptábor között “mozgó hegymászókat” érhette a tragédia.
Kiemelte továbbá, hogy a meglazult jégtömbök bármikor lezúdulhatnak, az utórengések nyomán újabb jéghasadékok alakulhatnak ki, így a jéglavina veszélye továbbra is fennáll, az útvonalak veszélyesek. A hegymászók akkor lesznek tényleg teljes biztonságban, ha már elhagyták a helyszínt – jegyezte meg Koncz Ákos.
