Nagyvilág

Zsigeri rettegést ébreszt az udvarias forradalom

Hong Kong protest 1 (tüntetés, demonstráció, hong kong, )
Hong Kong protest 1 (tüntetés, demonstráció, hong kong, )

A kommunista Kína születésnapja új lendületet adott a hongkongi demonstrációknak. Mindenki félve várja, hogy mikor és hogyan avatkozik be Peking.

Tovább zajlik az udvarias forradalom Hongkongban, miközben a Kínai Népköztársaság épp a 65. születésnapját ünnepli. A világ legnépesebb államában legutóbb huszonöt éve zajlottak tüntetések. A pekingi Tiananmen téren 1989 júliusában ezreket mészárolt le a demokratikus változásokért demonstráló tömeg ellen bevetett néphadsereg. Napjaink Hongkongja persze teljesen más, mint a kommunista Kína fővárosa a Szovjetunió összeomlásának idején, de sokakban keltenek zsigeri rettegést a demonstrációkról érkező hírek.

 

Sziget

Kína 156 éves brit uralom után, 1997-ben kapta vissza a Hongkong feletti kontrollt. Az „egy ország, két rendszer” elv alapján a központi kormányzat akkor, minimum ötven évre, speciális autonómiát adott a hétmillió lakosú szigetnek. Olyan jogokkal amilyenek a szárazföldön elképzelhetetlenek: teljesen szabad például a sajtó és független a jogrendszer. A demokrácia mégsem teljes, az autonóm terület első emberét Peking nevezi ki. Hongkong pedig szabad választásokat akar. Bár a központi vezetés megígérte, hogy 2017-től általános választójogot vezet be, az autonóm sziget első miniszterjelöltjeiről azonban továbbra is a kommunista párt választási bizottsága döntött volna. Vagyis Hongkong csak a központi vezetés által jóváhagyott jelöltek közül választhatott volna. Ez pedig sokak szerint elfogadhatatlan, így a magyar fülnek meglehetősen furán csengő: „foglald el a belvárost békésen és szeretettel” jelszóval az utcákra vonultak.

Elnézést a felfordulásért

Ami a világ bármely más pontján gyilkos cinizmusnak tűnne, az Hongkongban hétköznapi. „Elnézést, nem tudom ki csinálta ezt, de mi nem vagyunk anarchisták, csak a demokráciáért küzdünk” – áll egy megrongált rendőrautó ablaktörlője alá biggyesztett üzenetben. Egy másik kartonpapíron, amelyiket egy építkezés kordonjához erősítettek, szintén a demokráciáért folytatott küzdelem nevében kérnek bocsánatot a demonstrálók az okozott kellemetlenségekért. Természetesen, ahogy illik két nyelven: kínaiul és angolul. Sokat mesél a sziget népéről az a felvétel is, amin a tömeg összepréselődve szorong a járdán, mert a mellette lévő tágas, parkosított területen tábla figyelmeztet: „Fűre lépni tilos.”

 “Elnézést a rendőrautóért” (fotó: Twitter)

A hongkongi demonstrációsorozat azonban minden bája ellenére komoly. Szerencsére egyelőre nem véresen az. A pekingi vezetés kivár, hiszen a nemzetközi figyelem kereszttüzében nem tehet meg bármit. Kína többi részétől eltérően Hongkongot nem zárja el a nemzetközi információáramlástól a „nagy tűzfal”. Van Facebook, Youtube és Twitter, és volt Instagram is, de azt már blokkolták. Ezt pedig sokan baljós előjelnek tartják. A Tiananmen téri vérengzés ugyanis épp azzal vette kezdetét, hogy a kínai néphadsereg katonái szó szerint kihúzták a konnektorokból az összes berendezést a CBS és a CNN pekingi stúdiójában, majd megszüntették a műholdas kapcsolatot, ami az élő közvetítéseket lehetővé tette – írja a USA Today.

A születésnap

A kommunista Kína épp a 65. születésnapját ünnepli: miután Mao Ce-tung a polgárháborúban legyőzte Csang Kaj-sek Kuomintagját, 1949. október elsején kiáltotta ki a Kínai Népköztársaság megalakulását.

Idén Hongkongban csak a reggeli ünnepélyes zászlófelvonást tartották meg. Senkit sem engedtek a környékre, akik megzavarhatták volna az eseményt, csak piros baselballsapkákba és pólókba öltözött, a Kínai Népköztársaság vörös zászlaját lobogtató embereket lehetett látni. Szerintük a demonstrációk marginális jelentőségűek, és szervezőiket hátsó szándékok vezérlik -–jelentette a BBC.

Lehet, hogy az oroszoktól tudját, akik különleges ajándékkal kedveskedtek kínai barátaiknak az évforduló előestéjén. Az állami televíziójuk az esti híradóban arról számolt be, hogy a hongkongi tüntetések természetesen Nagy Britannia és az Egyesült Államok felforgató tevékenységének eredményei. Csakúgy, mint Kijevben.

 Demonstráció a kínai nemzeti ünnep estéjén (fotó: Europress)

Párhuzam

A munkaszüneti napot kihasználva még többen vonultak a hongkongi utcákra, sokan családostól, így már négy helyszínenen folyik a demonstráció. Mindeközben Pekingben szinte semmit sem lehet tudni a történésekről: az államilag kontrollált médiának „fontosabb” témái vannak. Míg Hongkong kormányzója, Lőng Can-jing arra bíztatja a tüntetőket, hogy térjenek észhez, és fogadják el Peking választási reformajánlatait, amíg el nem veszítik még azokat a jogaikat is, amikkel eddig rendelkeztek, addig a keményvonalasként ismert kínai elnök, Hszi Csin-ping annyit jegyzett meg, hogy Hongkong Kína része, és örökre az is marad.

Többen tartanak attól, hogy ha a helyzet továbbra sem javul, Peking korlátozza majd az internetes kommunikációt Hongkongban, és erővel oldja meg a problémát. Ahogy huszonöt éve tette, amikor a Szovjetunió széthullását és a kelet-európai, kommunista diktatúrák bukását látva százezrek, főként diákok és fiatalok gyülekeztek a pekingi Tiananmen téren, hogy rendszerváltást követeljenek. A pánikba esett pártvezetés úgy döntött, elrettentő példát statuál: a békés tömegbe lövettek. Ezrek haltak meg, és a kommunista Kínában azóta nem volt ellenzéki demonstráció. Egészen mostanáig.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik