Az izzó haraggal említett ellenforradalomról Kádár néhány nap alatt „népünk dicsőséges felkelésére” váltott, és államminiszteri posztot vállalt Nagy Imre kormányában. Miért vett 180 fokos fordulatot 1956 októberében?
kommunizmus
Kádár 1956 nyarán a reformellenzék több bírálatával egyetértett, sőt állítólag még javaslatokat is adott, ám a nevével mindezt már nem vállalta, miközben sem neki, sem más pártvezetőknek nem tűnt fel, hogy a tönk szélére sodort országban robbanásig nőtt a feszültség.
Szabadulása után Kádár kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb. Tudta, ha a főtitkár bukik, az számára sem jelent semmi jót – ezért is volt kellemetlen az a bizonyos magnószalag.
Mindent az akkor már kegyvesztett Péter Gábor AVO-vezér nyakába varrtak, és minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Kárpótlást azért kapott, és, ami talán még többet jelentett a számára: ismét tegezőviszonyba került Rákosi Mátyással.
Nem telt el sok idő Rajk László kivégzése után, amikor Kádár János is megtapasztalhatta, milyen a „másik oldalon” lenni, azaz a kommunista párt belső leszámolásaiban az áldozat szerepébe kerülni. A börtönben megkönnyebbült.
Az 1940-es évek végén Kádár Jánost padlóra küldte két tragédia, édesanyja és öccse elvesztése. Miközben bekerült a párt legfelsőbb vezetésébe, aktív részese volt a diktatúra, a terror, az elnyomás kiépítésének, illetve működtetésének.
Hazatérő moszkvai elvtársai pártfegyelmivel üdvözölték Kádár Jánost, majd hamar begyűjtött még egyet. Karrierje ennek ellenére gyorsan ívelt felfelé, még az sem törte derékba, hogy Rotyis és Szívós akasztása balhéba fulladt.
Kádár János egyre mélyebb depresszióba süllyedt, miután „árulásáért” társai kiközösítették. A feloldozást a szegedi Csillagban kapta meg Rákositól – igaz, először egy kasszafúróban vélte felismerni a nagy vezért.
Rendszere máig fennáll, és továbbra is tömegek életét nyomorítja meg.
A tanácsköztársaság vezetője harcolt az első világháborúban, az orosz polgárháborúban, és feltehetőleg több tízezer ember haláláért felelős.
Hiába tett meg mindent a vérontás elkerüléséért, nem kegyelmeztek neki.
Fazekas Csaba történésszel beszélgettünk a Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról és az egyházi ünnepekhez fűződő viszonyáról, valamint arról, vajon betiltották volna-e a szeretet ünnepét a kommunisták, ha kitart a rendszerük 1919 végéig.
Az 1956-os események után börtönbe zárták, ahonnan már nem jutott ki élve.
A tajvani elnökválasztás tétje és fő témája a Kínához és a függetlenséghez való viszony.
Bár Kim Dzsongun még 40 éves sincs, már évek óta keringenek pletykák arról, hogy ki lehet majd az örököse. Az egyik esélyes az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong, akiről eddig keveset lehetett tudni, ám egy most megjelent könyv igyekszik minél alaposabban bemutatni az észak-koreai „hercegnő” eddigi életútját.
A kádári retorika szerint '56-ban börtöntöltelékek, „horthyfasiszta” ellenforradalmárok raboltak, fosztogattak és gyilkoltak az utcákon. Mi az igazság? És lehetett volna Kádár akár a Nagy Imre-per vádlottja is? Eörsi László történésszel beszélgettünk.
Ő teremtette meg a kommunista diktatúrát Kínában.
Schmidt Mária pedig totális diktatúrától tart.
A Kossuth-díjas zenész szerint amelyik rockzenész nem politizál, az hazudik.
A Tienanmen téri demonstrálók demokráciát, sajtószabadságot és politikai reformokat követeltek.
1972–1974 között számos olyan intézkedést sikerült elfogadtatniuk Kádárral és környezetével, amelyek ellentmondtak az 1968-as reform szellemének.
Örkény István megjárta a munkaszolgálatot, Don-kanyart és a szovjet hadifogságot is, a szocialista rendszer nem engedte kiadni műveit. Mindezek ellenére az ország egyik legelismertebb írójává nőtte ki magát, nevét nemzetközi szinten is ismertté tették művei.
Fiatal korában gyönyörű teremtés volt. Még most is az. Saigonban született és nőtt fel, de Magyarország tanította meg arra, hogy ki is ő valójában. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a sors tízezer véletlenjére meg egy vad, krimivel is felérő sztorira volt szükség. Xuan története következik, aki mindenáron magyar akart lenni.
A „sötét kommunista időkre” kisebb, de állandósuló konfliktusok voltak jellemzőek, ahol nem kérdés, melyik fél bizonyult erősebbnek.
