Nigériában – amely 160 milliós lakosságával Afrika legnépesebb országa – másfél hete ütötte fel a fejét a kór. A 21 milliós Lagosba egy libériai beutazó hozta be az Ebolát, keddre pedig újabb hét olyan embert kellett karanténba helyezni Ebola-gyanús tünetekkel, akik érintkeztek az illetővel.
Korábban egyébként azt állították a helyi hatóságok, hogy a libériai férfi összeesett a reptéren, és rögtön karanténba helyezték. Most kiderült, hogy valójában csak 24 órával megérkezése után különítették el a kórházban. Összesen hetven emberrel találkozott, őket megfigyelés alatt tartják. Eddig egy ember kapta el bizonyítottan a kórt közülük, a libériai férfit kezelő egyik orvos.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a február óta tartó járvány során 1603-an fertőződtek meg a vírussal négy Nyugat-Afrikai országban, Guineában, Libériában, Sierra Leonében és Nigériában. A járvány eddig 887 halálos áldozatot követelt.
A vírus terjedése miatt a British Airways brit légitársaság kedden bejelentette, hogy törli libériai és Sierra Leone-i járatait. Korábban már több légitársaság felfüggesztette egyes járatait.
Csodát tesz a kísérleti kezelés?
Szintén kedden megérkezett az Egyesült Államokba a második amerikai segélymunkás, aki elkapta a vírust. Az 59 éves Nancy Writebol Libériában, az ottani betegek kezelése közben lett ebolás.
Egy kollégáját, a 33 éves Kent Brantly orvost már szombat óta az atlantai Emory Egyetemi Kórházában kezelik. Híradások szerint Brantly állapota jelentősen javult, miután egy eddig csak majmokon tesztelt, ZMapp elnevezésű gyógyszerrel kezdték el kezelni. Amerikai és német szakértők ugyanakkor kedden kételkedtek abban, hogy a Mapp Biopharmaceutical nevű biotechnológiai cég által kifejlesztett, az immunrendszert erősítő szérum a felelős Brantly állapotának javulásáért.
“Úgy vélem, nem szabad a ZMapp szerepéről következtetéseket levonunk addig, amíg nem tudunk meg több részletet. Több adatra van szükségünk” – mondta Thomas Geisbert, a Texasi Egyetem professzora, Ebola-kutató. Geisbert szerint könnyen lehet, hogy a 33 éves orvos kezelés nélkül is túlélte volna a betegséget, hiszen az Ebolát elkapóknak átlagosan 60 százaléka hal meg. A kutató egyúttal irreálisnak nevezte a CNN hírtelevízió azon jelentését, miszerint Brantly egy órával a szérum megkapása után már jobban lett.
Szintén kétkedve nyilatkozott a szerről Jonas Schmidt-Chanasit, a trópusi vírusokkal foglalkozó hamburgi Bernard Nocht Intézet munkatársa, illetve Roman Wölfel, a német hadsereg müncheni mikrobiológiai intézetének kutatója, akiket a dpa hírügynökség kérdezett a szérumról.
