Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén.
A polgárháború szélén
Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának “törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy “Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”.
Janukovics a nyilatkozat szerint “a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Az elűzött elnök pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem fogja katonai beavatkozásra kérni Oroszországot.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint “az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén”. Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint “a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek”.
Megfigyelőket küldenek Ukrajnába
“Az hihetnénk, hogy Moszkva a emberi jogi főbiztos (hivatalának) gyorsreagálású ágazatává vált” – jelentette ki Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tanácskozáson, amely négy napon belül már a harmadik rendkívüli BT-ülés volt.
Power közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője, Mark Lyall Grant és Gérard Araud egyaránt elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás “legitimitása” mellett felsorakoztatott érveit.
Samantha Power szerint a krími orosz katonai fellépés “nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának” megsértését jelenti. “Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni” – mondta.
Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. “Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál” – jelentette ki.
Figyelmeztető lövések a szevasztopoli reptéren
Feltehetően orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le a krími Szevasztopol általuk elfoglalt ukrán légitámaszpontjánál, amikor mintegy 300, korábban ott szolgáló ukrán katona, megpróbált visszatérni a bázisra.
A szevasztopoli Belbek repülőtér katonai részét őrző, mintegy tucatnyi orosz katona kedden arra figyelmeztette az fegyvertelenül felsorakozó ukránokat, hogy ne közeledjenek. A levegőbe figyelmeztető lövéseket adtak le, és arra hívták fel a figyelmet, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.
Az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget megszállása miatt az új ukrán kormány katonai invázióval vádolta meg Oroszországot. Moszkva, amely nem ismeri el az új kijevi vezetés hatalmát, azt állítja, hogy az ott élő, többségi orosz lakosság védelmében lépett fel.
Washington bekeményített
Közben az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. Ezt helyi idő szerint hétfő este az Egyesül Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala jelentette be.
“Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének” – közölte a hivatal szóvivője.
A Pentagon leállítja a katonai együttműködést
A Pentagon is reagált a válsághelyzetre. Bejelentették, hogy az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal.
John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötő-látogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.
A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.
Kirby megismételte az amerikai felhívást, hogy Oroszország csillapítsa válságot, és sürgette, hogy a Krím térségében tartózkodó orosz erők térjenek vissza bázisaikra, ahogyan azt az orosz Fekete-tengeri Flottára vonatkozó megállapodások előírják. A szóvivő szerint egyébként a Pentagon nagyra értékeli az elmúlt években kialakult amerikai-orosz katonai kapcsolatokat.
Moszkva feltételeket szab
Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, illetve a párbeszédben széles körűen képviseltetik magukat az ukrán politikai erők – közölte egy orosz külügyi illetékes, akit keddre virradóra idézett a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint Oroszország az elkövetkező napokban fog tárgyalni a nemzetközi partnereivel az ukrán helyzetről és a válság rendezéséről, de – mint fogalmazott – az orosz félnek két elvi feltétele van: a február 21-i megállapodás végrehajtása, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását. A tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek – tette hozzá az orosz külügyi illetékes.
A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan a Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni, viszont ellátta kézjegyével Viktor Janukovics akkori államfő, aláírták az ukrán ellenzék vezetői, továbbá a német és a lengyel külügyminiszter, illetve a francia külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának vezetője is aláírta. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodást értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie – jegyezte meg a kijevi hírportál.
Ukrajnába tart John Kerry
Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést. John Kerryt kedden közép-európai idő szerint 13 órakor várják az ukrán fővárosba. Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés számára.
Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint “fontolóra vesz további célzott intézkedéseket”.
Putyin elrendelte a rendkívüli hadgyakorlatok befejezését
Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott kedden, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról – közölte kedden az orosz elnök szóvivője.
A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos nyugati, valamint közép-oroszországi katonai körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.
A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak.
