Külföld
rui-tavares(960x640)(1).jpg (rui tavares)

Tavares-jelentés: igazság kontra gazság

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2013. 07. 03. 12:57

Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Tavares-jelentést.

Korábban a témában:

Az EP rábólintott a jelentésre, amely a magyar kormány szerint veszélyt jelent Európára. Orbán Viktor a keddi vitában igazságtalannak nevezte az irományt. A magyar kormányfő nehezményezte, hogy a most elfogadott dokumentum egy külön bizottsággal ellenőriztetné a tagországokban az uniós alapértékek betartását. Ezzel gyámság alá vonnák az országokat, korlátoznák a szabadságot, ami az unió alapszerződéseivel is ellentétes – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ez Európára komoly veszélyt jelent, Magyarországot pedig súlyosan sérti.

Magyar memorandum: a jelentésnek nincs köze a valósághoz

A magyar kormány memorandumot tett közzé, amely szerint a Tavares-jelentés figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU-intézmények közötti feladatmegosztást, a tagállamok és az unió közötti egyensúlyok jogilag meghatározott rendszerét, az egymás alkotmányos hagyományainak és identitásának tiszteletben tartására vonatkozó szerződéses kötelezettséget.

“A jelentés az alapító szerződések szigorú betartására és betartatására épülő uniós működési renddel szemben önkényesen állapít meg kötelezően követendő kritériumokat, vezet be új eljárásokat, kreál új intézményeket.” A memorandum szerint a Tavares-jelentés Magyarországgal szemben elfogult és megalapozatlan állításokra épül, elhallgat fontos tényeket.

A kormány nehezményezi, hogy más tagállamokban mindennapos gyakorlatként működő jogintézményeket Magyarország esetében a jogállamiság elleni támadásként állít be a jelentés, amely túlzó következtetéseket von le „egyébként labilis tényállításokból, ajánlásai pontatlanok és végrehajthatatlanok, teljesen mellőzik a magyar intézményi, jogi és politikai körülmények ismeretét”.

A dokumentum szerint a jelentés “visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz”. A jelentést a kormány visszautasította és kifejezte meggyőződését, hogy a magyar-EP viszonynak a jövőben is a szerződések által meghatározott keretek közt kell maradnia.

A memorandum kiemeli: a jelentés egyik alapvető következtetése, hogy a Magyarországon az elmúlt három évben elfogadott jogszabályok tartalma ellentétes az európai értékekkel, azonban nem említ egyetlen konkrét példát sem az európai értékek, sem az európai jog sérelmére. “Ehelyett trendeket sugalmaz, téves percepciókat erősít meg, aránytalan következtetéseket von le.”

A kormány szerint bár a jelentés megalapozatlansága és politikai elfogultsága főleg Magyarország szempontjából szembetűnő, de átírja az EU ma ismert rendszerét is, amikor olyan intézményi megoldásokat javasol, amelyek valamennyi uniós tagállamot érintik, hiszen az Európai Bizottságot saját hatásköreit jelentősen meghaladó feladatok elvégzésére utasítja.

orbán viktor (orbán viktor)Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

EP: a magyar valóságnak nincs köze Európához

Az EP plenáris ülésén a 701 képviselő közül 370 szavazott igennel, 249 nemmel és 82 tartózkodott. A Tavares-jelentés fő megállapítása, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik “időben és megfelelő módon”, akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek.

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára. A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények.

A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor ezek “kiterjedt alkalmazása” továbbra is “aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot”. A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből.

A dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a koalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie. Az irat – bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság – azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.

Kettős mérce kizárva?

Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is. A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását. Az Európai Parlament “újra megerősíti”, hogy “rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (…), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni” – áll a dokumentumban.

Munkát adtak Barrosónak is

Az Európai Bizottságnak 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók – akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében – közösen ellenőriznék.

A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha a magyar hatóságok ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének – szankciókat még nem tartalmazó – első bekezdésében leírt vizsgálatot. Egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítaná, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.

Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.

A Fidesz visszavág

Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, amelyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, már Dobogókőn. “Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján – népszavazással is megerősítve – beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni” – tette hozzá.

A kormányfő a Brüsszelben kedden folytatott vitáról, illetve a Tavares-jelentés elfogadását követő esetleges válaszlépésekről azt mondta, hogy a vitában elmondott érvei nem értek célt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: csak “zárt füleket” látott, nyitottakat nem. Mint elmondta, nem kizárólag, s nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az Európai Unió szempontjából veszélyes, amit “ellenfeleink, az országgal ellenséges erők” tettek.

A baloldalnak is meg kellene értenie, hogy az alapszerződést módosítás nélkül nem lehet felülírni. A Tavares-jelentés megszavazására nem a kormány, hanem a parlament válaszol az Európai Parlamentnek. Rogán Antal frakcióvezető már jelezte, hogy a Fidesz a parlament csütörtöki ülésén határozatot terjeszt elő – tette hozzá a kormányfő, megismételve, hogy a jelentés súlyosan sérti, korlátozza Magyarország függetlenségét, veszélybe sodorja az EU eszmeiségét is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.