Belföld

Orbán odaállt a pofozkodáshoz

A magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit elítélő jelentés vitájának adott otthont kedd délután Strasbourgban az Európai Parlament. Narancs sarok: Orbán, kék sarok: Tavares. Sztálinozás, komcsizás, hökkenet.

Az Európai Parlament állampolgári alapjogokkal foglalkozó bizottsága a múlt héten elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetét bíráló jelentéstervezetét. A dokumentum kimondja, hogy a magyar kormány egyes intézkedései aggodalomra adnak okot, és megsértik az EU Alapszerződésének második cikkelyét, mely előírja a tagállamoknak a demokrácia és a jogállamiság értékeit.

E jelentés vitája zajlik Strasbourgban.

Előbb Martin Shulz ismertette a napirendet, majd maga Tavares szólalt meg, méghozzá magyarul. „Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok,, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul.” Az idézet az EU alapjogi chartájából való.

Nincs illúziója

Eztán Martin Shulz összegezte az Orbánék negyedik alkotmánymódosításával kapcsolatos kifogásokat.

Az őt követő Orbán Viktor igazságtalannak nevezte a Tavares-jelentést, ami szerinte kettős mércét alkalmaz, „komoly veszélyt jelent Európára nézve”, sérti az uniós alapszerződést, önkényesen fogalmaz meg kritériumokat.


Fotó: MTI / EPA

Orbán úgy véli, a javaslat sérti az unió egyik alapértékét, méghozzá azzal, hogy „gyámság alá vonna egy tagországot”. A miniszterelnök szerint az történik, mint a Szovjetunió alatti gyámság idején.

A magyar miniszterelnöknek „nincsenek kétségei” afelől, hogy az EP szerdán megszavazza majd a jelentést, miként abban is biztos, hogy a „barátaink kiállnak majd mellettünk”. Orbán Viktor bejelentette: a magyar kifogásokat memorandumban foglalták össze.

Pró és kontra, és megint kontra

Manfred Weber, az Európai Néppárt német frakcióvezetője kiállt Orbán mellett, s azt hozta fel, az egyes országokról szóló vitában rendre politikai alapon döntöttek a szocialisták – ezért szavazták le a Romániával és Bulgáriával kapcsolatos korábbi döntéseket. „Bízunk Magyarországban” – ez a weberi zanza.

Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője ekézte Magyarországot, s azt kérdezte: vajon miért hagyják el oly sokan hazánkat, ha olyan jól megy minden. Swoboda kifogásolta azt is, hogy egyre több Horthy-szobrot állítanak az országban, és nő az antiszemitizmus. Swoboda szerint Orbán lebontja a szabadságjogokat.

A liberálisok legelsőbbike, Guy Verhofstadt szerint Orbánék napi politikai célokra használják az alkotmányt, a zöld Ulrike Lunacek az echós Szaniszló kitüntetését kifogásolta.

Eztán magyaros zamatú adok-kapok zajlott az MDF színeiben az EP-be került Bokros Lajos és a fideszes Gyürk András között. Leginkább Bokros múltjáról. Ha nem magyar EP-képviselők lennénk, értetlenkednénk. (Amúgy: így is.)

Morvai matyóban

Egy francia kommunista (kontra) és egy lengyel EP-atya (szintén kontra) után Morvai Krisztina ragadta meg a mikrofont. Verbálisan a „nem vagyunk gyarmat, vissza kell foglalnunk a hazánkat”, ruházatában pedig egy tán matyó mintás felsőke köré szervezte fellépését. Hökkent képviselők hallgatták.

Fotó: MTI / EPA

Frank Engel luxemburgi kereszténydemokratának nem tetszik a „túlzott patriotizmus”, a zöld holland, Judith Sargentini pedig egyenesen arról beszélt, hogy Kafka és Orwell műveibe kívánkozik mindaz, ami Magyarországon zajlik.

Cohn-Bendit kiakadt

Cohn-Bendit kiakadt az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlító kijelentésen, s kérte Barrosót, ha legközelebb ilyen történne, utasítsa rendre a magáról elfeledkező képviselőt. „A magyarok mindent jobban tudnak, de hogy jön ide a Szovjetunió?” – e költői kérdéssel zárta szavait.


Barroso és Cohn-Bendit a vita előtt
Fotó: MTI / EPA

„Orbán úr nem az én emberem, nem kell rendre utasítanom, ő sem fog engem rendre utasítani” – így Martin Shulz. Az elnök nem hallotta, hogy Orbán a Szovjetunióra hivatkozott volna. Vagy legalábbis nem úgy hallotta, ahogy Cohn-Bendit.

Szájer József – nem meglepő – kiállt Orbán mellett, s a viszálykodás erősítésével vádolta Cohn-Benditet. A középsúlyos szópárbaj végén azt találta mondani, hogy „Sztálin több időt adott a koncepciós perekben”, mint amennyi időben a magyar kormányfő védheti magát. Egyelőre Szájeré „A Nap Legidiótább Felszólalása Díj”.

Martin Shulz reakciója: ha Szájer sztálinozni kíván, akkor „nincs helye ebben a parlamentben”.

Lekeverve

Jó pár magyar képviselő odatette magát a vita következő szakaszában.

A szoci Göncz Kinga egy (balos) választói levélből idézett, a szintén szoci Tabajdi Csaba „Mark Twain szellemében” kijelentette: hazáját támogatja, kormányát viszont csak akkor, ha az megérdemli. A fideszes Gál Kinga „baloldali öszeesküvést” vizionált, a szintén jobbos Hankiss Ágnes kérdést föltenni kapott szót, ehelyett beszédet tartott, mire lekeverte őt a levezető elnök.

Még néhány „éljen Orbán” és “pfuj Orbán” hozzászólást követően a magyar miniszterelnök fő kritikusáé, Reding biztos asszonyé a szó. Azt mondta, az igazság istennőjéhez hasonlóan az EP is „bekötött szemmel, csak a jogot nézve” vizsgálja Magyarországot.

Ehhez képest Orbán pont arra futtatta ki válaszbeszédét, hogy ez itt egy pártos testület, így csakis pártos döntést hozhat, pontosabban hoz majd szerdán. Kritikán szívesen vesz, de – magyar miniszterelnökként – nem fogadhatja el a jelentést, nem fogadhatja el „Magyarország gyámság alá helyezését”.

Papírforma.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik