Ez a dátum olyan fontos a német köztudatban, hogy sorsnapnak (Schicksalstag) nevezik. A kulturális minisztérium felhívására az iskolákban projektnapot illik tartani, melynek célja, hogy a diákok elmélyüljenek az utóbbi száz év német történelmében, és tudatában legyenek a demokrácia fontosságának. Ez a nap alkalmat kínál a diákoknak arra, hogy foglalkozzanak a bátorság és a civil kurázsi, a demokrácia és a diktatúra kérdéseivel a német történelem konkrét eseményein keresztül.
1918. november 9. – A monarchia vége
Az első világháború végén járunk, közeledik a német birodalom veresége. De a belpolitikai helyzet is éleződik. A kancellár a császár visszalépését követeli. November 9-én délután 2-kor a berlini Reichstag egyik ablakához lép Philipp Scheidemann, és kikiáltja a parlamentáris köztársaságot.
Néhány órával később Karl Liebknecht a tanácsköztársaságot hirdeti ki. Végül a szociáldemokraták és a függetlenek egy átmeneti kormányt alakítanak. Akkor még senki nem tudhatta, hogy az álmok egy hónap múlva szertefoszlanak. Két nap múlva mindenesetre véget ért az első világháború is.
1923. november 9. – A müncheni sörpuccs
Infláció, kommunista zavargások, a Ruhr-vidék francia elfoglalása… ez az instabil politikai helyzet csak kedvezett a radikális nézetek terjedésének. Nem csoda, hogy Hitler náci pártjának taglétszáma tetemesen megnőtt ebben az évben, 15 ezerről 55 ezerre. November 8-án Hitler kikiáltotta a nemzeti köztársaságot, majd másnap több ezer hívével München központjába vonult. A város 130 gépfegyveres rendőrt küldött ki ellenük, aminek következtében 18-an meghaltak és többen megsérültek. A meghiúsult puccs után Hitler börtönbe került, és megírta a Mein Kampfot, amelyben felvázolta kegyetlen világnézetének alapjait.
1938. november 9. – Kristályéjszaka
A német történelem legsötétebb fejezete: égő zsinagógák, betört kirakatok és ablakok. Az elnevezés a felgyújtott házak lángjában csillogó üvegcserepekről kapta a nevét. Ma már mindenféle szépítés és retorikai fordulat nélkül úgy nevezik a német történelemkönyvek ezt az eseményt, mint ami valójában volt: a birodalmi pogrom éjszakája (Reichspogromnacht).
Országszerte több mint ezer zsinagógát gyújtottak fel, több mint hétezer zsidó üzletet és boltot romboltak le, 1300 zsidót megöltek. Körülbelül harmincezer zsidó férfit súlyosan bántalmaztak, és koncentrációs táborokba deportáltak „saját védelmük érdekében”. A jelentős nemzetközi tiltakozásra válaszolva a nácik kijelentették, hogy az állampolgárok által kezdeményezett spontán eseményekről volt szó.
1989. november 9. – A berlini fal leomlása
1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések az NDK-ban, melyeknek legfőbb követelése a kelet- és nyugatnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. 1989 nyarán megnőtt a szocialista államot elhagyó „elvtársak” száma. Hetek alatt ezrével gyülekeztek a keletnémetek a Balatonnál és a nyugati határ közelében. Azt követelték, hogy szabadon elhagyhassák az országot Nyugat felé.
Berlin, 1989. november 10. – Fotó: Northfoto
A történtek hatására Magyarország 1989. szeptember 11-én nulla órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt. A döntést Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a Hét című tévéműsor előző esti adásában. Ezzel megnyílt az út 12 ezer NDK-menekült számára. Ezért a döntésért Németország a mai napig hálás Horn Gyulának.
Másfél hónap múlva, november 9-én az utazási törvény ügyében tartott ülést a német kormánypárt felső vezetése. Az ott hozott döntést este egy élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A hamburgi Bild riportere, Peter Brinkmann az intézkedések életbe lépésének idejéről érdeklődött, Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta: „Ismereteim szerint ez érvénybe lép… igen, azonnal.”
23 órakor az egyik berlini átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.
A modern kori német történelem legboldogabb napja. A szocializmus véget ért az NDK területén is, ami utat nyitott a két Németország egyesülésének.
A nap, amely önálló gondolkodásra nevel
A német diákok kreatívan, összefüggéseiben tudnak hazájuk történelméről gondolkodni. Nem csoda, hiszen a történelem tanítását az önálló gondolkodás fejlesztésére is használják a német iskolák. Ezzel a dátummal kapcsolatban is azt vallják, hogy csak az értheti meg e nap sokrétűségét, aki egyszerre tud elgondolkodni a szabadságnak, a szabadság feltételeinek és a szabadság korlátozásának kérdéseiről. A modern, demokratikus Németország a bukás és a siker, a szabadság és az elnyomás, a humanizmus és a barbárság váltakozásából jöhetett létre. Miként minden európai ország.
