Ha a mostani elnökkel szemben Mitt Romney nyerné az amerikai elnökválasztást, akkor is inkább csak a retorikában lehetne változás – mondta a Hír24-nek Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Emlékeztetett arra, hogy a republikánus jelölt azt hangoztatta kampányában, hogy vissza kell állítani a hagyományos szövetségesek méltó helyét az amerikai külpolitikában. Magyarország vonatkozásában ez azt jelentheti, hogy talán némiképp tompítanák a kritikákat.
Balogh István hozzátette: Romney megpróbálná csökkenteni Oroszország befolyását a közép-kelet-európai térségben, és a régió hagyományos amerikai szövetségeseit támogatná. A republikánus jelölt politikai támogatást ígér például a Nabucco-gázvezetéknek, amely csökkentené Kelet-Európa energiafüggőségét Oroszországtól. Szerinte ugyanakkor egész Európa szerepe csökken, bármelyik jelölt nyeri is az elnökválasztást. Bár az Európai Unió és az Egyesült Államok egymás legjelentősebb befektetői partnerei, az USA nemzeti érdekei azt diktálják, hogy Kelet-Ázsiára és a Közel-Keletre fordítson nagyobb figyelmet a jövőben.
Fotó: MTI / EPA / CJ Gunther
Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) tudományos segédmunkatársa is úgy véli, az ázsiai, csendes-óceáni térség növekvő szerepe mellett a közel-keleti régió továbbra is jelentős figyelmet kap majd az amerikai külpolitikában. Míg Ázsiában Kína jelenti a fő kihívást, a Közel-Keleten az iráni nukleáris program mindenképpen az egyik legfontosabb kérdés lesz – mondta az MTI-nek. Szerinte egy iráni–amerikai háború valószínűsége Romney győzelme esetén sem érzékelhetően nagyobb, mintha Obama maradna az elnök, és hasonlóképpen Kínával szemben sem valószínű, hogy Romney megkockáztatná egy kereskedelmi háború kirobbanását kemény pénzügyi, gazdasági intézkedésekkel.
Mándi Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója szerint Romney győzelme esetén az lehetne változás, hogy erőteljesebb hangsúlyt kapna az „amerikai kivételesség” és az ezzel összefüggő vezető szerep, nagyobb lenne a hajlandóság az egyoldalú fellépésre. Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy egyes várakozásokkal ellentétben Obama elnöksége sem jelentett radikális szakítást elődje, George W. Bush korábban sokat bírált külpolitikájának fontos elemeivel – amire példa a guantánamói fogolytábor megmaradása vagy Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének likvidálása.
Annyi bizonyos, hogy kampányígérete szerint Barack Obama csökkentené a katonai kiadásokat, Mitt Romney viszont emelné azokat. A jelöltek utolsó televíziós vitájában Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp. A felmérésekből az derült ki, hogy a világon többen drukkolnak Obama győzelmének.
