Nagyvilág
Obama és Romney (barack obama, mitt romney, )

A világ Obamára voksolna

A jelenlegi elnök elsöprő fölénnyel győzné le republikánus kihívóját, ha a világ más országainak polgárai is voksolnának. Az utolsó tévévitát is Obama nyerte.

A BBC Világszolgálat megbízásából a GlobeScan közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat a marylandi egyetem nemzetközi politikakutató programjának szakértőivel együttműködve 21 országban csaknem 22 ezer ember bevonásával végezte el a felmérést. A 21 ország közül 20-ban a megkérdezettek többsége Obamát pártolja Romney ellenében; az egyetlen kivétel Pakisztán volt.

A teljes minta átlagában a vizsgálatba bevontak 50 százaléka szeretné a jelenlegi amerikai elnök újraválasztását, a republikánus elnökjelöltet ugyanakkor mindössze 9 százalék látná szívesebben a Fehér Házban. A vizsgált államok közül Franciaország közvéleménye a leginkább Obama-párti: a megkérdezett franciák 72 százaléka mondta azt, hogy Obama híve, Mitt Romneyt ugyanakkor alig két százalék választaná.

A jelenlegi elnöknek komoly – 64-67 százalékos – támogatottsága van Németországban, Ausztráliában, Kanadában, Nigériában és Nagy-Britanniában is. Pakisztánban a megkérdezettek 14 százalékának rokonszenvesebb Mitt Romney az Obamát előnyben részesítők 11 százalékos táborával szemben. Igaz ugyanakkor, hogy a Pakisztánban elvégzett felmérésnél a vizsgálatba bevontak 75 százaléka nem nyilvánított véleményt.

A vizsgált országok közül Romneyt a spanyolok találják a legkevésbé rokonszenvesnek; csak 1 százalékuk nevezte meg a republikánus kihívót preferált jelöltként. Spanyolországban – csakúgy, mint az európai országok közül Törökországban és Lengyelországban – Obamának mindazonáltal csak relatív többsége van: a spanyolok 45 százaléka, a törököknek és a lengyeleknek egyaránt a 34 százaléka mondta rokonszenvesebbnek a jelenlegi elnököt.

Az eredményeket kommentálva a BBC World Service szakértői megállapították, hogy jóllehet Obamának most szorosabb esélyű versenyt kell vívnia ellenfelével, mint 2008-as megválasztása előtt, de az Egyesült Államokon kívüli globális támogatottsága nem csökkent a négy évvel ezelőttihez képest, a jelenlegi felmérés eredményei ugyanis összességében jórészt megegyeznek a 2008-ban világszerte elvégzett hasonló közvélemény-kutatáséival.

Azon 15 ország közül, amelyre a mostani és a 2008-as felmérés is kiterjedt, hétben – Franciaországban, Brazíliában, Nagy-Britanniában, Panamában, Indonéziában, Indiában és Törökországban – még nőtt is Obama támogatottsága. Az elnök népszerűsége négy országban – Kenyában, Mexikóban, Lengyelországban és Kínában – csökkent, ugyancsak négy országban – Ausztráliában, Kanadában, Nigériában és Németországban – pedig nem változott az elmúlt négy évben.

A vizsgálati eredményekhez fűzött kommentárjában a BBC World Service kiemelte, hogy Obama világszerte megnyilvánuló támogatottsági előnyével éles ellentétben az Egyesült Államokban a legutóbbi felmérések szerint szinte holtverseny alakult ki az elnök és kihívója között.

A CBS a CNN szerint Obama nyerte a tévévitát

A CBS és CNN amerikai tévétársaság villámfelmérése szerint Barack Obama nyerte az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó tévévitáját. A CBS szerint az amerikai elnök 53:23 százalékarányban bizonyult jobbnak a republikánus kihívójánál, Mitt Romneynál. A megkérdezettek 24 százaléka szerint a szópárbaj döntetlenre végződött.

A CNN azt állapította meg, hogy Obama 48:40 százalék arányban nyerte meg az összecsapást, amelyet a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen rendeztek meg. A vitában Barack Obama következetlenséggel vádolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, aki viszont határozatlannak állította be a Fehér Ház jelenlegi lakóját. Az utolsó televíziós vita fő témája a külpolitika volt.

Vissza a jövőbe

A felek olykor most is egymás szavába vágtak és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a második szópárbajnak. A vitapartnerek a globális problémákról többször is a bel-és a gazdaságpolitikára terelték a szót. Obama felrótta riválisának, hogy a minap nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek, és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja az álláspontját. Romney a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak.

Noha Romney kétszer is megpróbált rápirítani vitapartnerére azzal, hogy az ő személyes támadása nem visz közelebb a világpolitikai problémák megoldásához, Obama bevitt két tiszta “ütést” azzal, hogy a valóságtól elrugaszkodottnak állította be a riválisát. Először arra hívta fel a republikánus elnökjelölt figyelmét, hogy a hidegháborúnak “immár 20 éve vége” és így fordult hozzá: “De ön, kormányzó úr, amikor a külpolitikáról esik szó, úgy tűnik, hogy a külpolitikáját a 80-as évekből akarja importálni, csakúgy, mint a szociális politikáját az 50-es, a gazdaságpolitikáját pedig a 20-as évekből”.

Másodszor akkor ért el találatot az elnök, amikor Romney azzal érvelt, hogy az amerikai hadiflotta kisebb, mint amilyen a 1917-ben volt; Obama kijelentette, hogy az amerikai haderőnek hasonlóképpen kevesebb lóra és szuronyra van szüksége, mint korábban. Romney – Obama legnagyobb sikerére, Oszama bin Laden likvidálására utalva – azzal próbált meg ellenfele fölé nőni, hogy kijelentette: a közel-keleti válság kezelésére világos stratégiára van szükség, mert, mint mondta “nem tudjuk öléssel megnyitni magunknak a kiutat ebből a zűrzavarból”. Az elnök azt hangoztatta, hogy ezt a stratégiát a jelenlegi kormány a partneri kapcsolatok építésével, a demokratikus erők támogatásával és szélsőséges erők elleni fellépéssel már rég megmutatta.

A republikánus kihívó bírálói várakozásaira rácáfolva nem héjaként mutatkozott és nem sürgetett azonnali katonai fellépést sem Szíria, sem Irán esetében, és azt hangoztatta, hogy célja a béke és a biztonság megteremtése, aminek alapja az amerikai gazdaság és a hadsereg ereje. Obama azt igyekezett bebizonyítani, hogy riválisa, noha nála hangosabban próbálja hangoztatni az amerikai érdekek védelmének és az ország ellenfeleivel szembeni fellépésnek a szükségességét, a külpolitikában voltaképpen semmit sem csinálna másképp, mint a jelenlegi kurzus.

A két politikus nem értett egyet abban, hogy Amerika számára mi jelenti a legnagyobb jövőbeni fenyegetést. Obama az iszlamista szélsőségesek terrorizmusát, Romney pedig a nukleáris fegyverekkel rendelkező Iránt nevezte meg fő ellenségként. Kisebb hangsúlykülönbségekkel ugyan, de mindkét politikus kijelentette, hogy az amerikai csapatokat 2014-ben kivonná Afganisztánból, hogy egy iráni támadás esetén Izrael segítségére sietne és hogy megakadályozná Teheránt a nukleáris fegyverhez jutásban. Egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a terroristák elleni dróntámadásokat. Romney külpolitikai programjában újdonság volt, hogy kijelentette: a holokauszt megkérdőjelezése miatt, a népirtás elleni ENSZ-konvenció alapján vádat kell emelni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ellen.

Obama az Egyesült Államok jelenlegi nehézségeiért az előző, republikánus kormányzat felelőtlen és meggondolatlan kül- és gazdaságpolitikáját okolta, Romney pedig ellenfele kormányzását. Kína ügyében Romney ismét azzal fenyegetőzött, hogy Pekinget valuta-manipulátornak foglya bélyegezni, Obama pedig azt hangoztatta, hogy több eljárást indított és nyert meg az ázsiai nagyhatalom ellen, mint az előző két kormány együttvéve.

A republikánus elnökjelölt megismételte, hogy 12 millió új munkahelyet kíván teremteni, Obama pedig azt, hogy ellenfele a tíz év alatt 5 ezer milliárdos adócsökkentéssel és a hadsereg büdzséjének senki által nem kért 2 ezer milliárdos növelésével tovább súlyosbítaná Amerika eladósodottságát. Az elnök szerint az oktatás és az alapkutatás támogatásának Romney által tervezett csökkentése visszavetné Amerika versenyképességét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

French anti-riot police force CRS officers stand by as migrants wait to board buses during the evacuation of a makeshift camp at Porte de la Chapelle, in the north of Paris, on August 18, 2017. - More than a thousand migrants and refugees were evacuated on early August 18 from a makeshift camp that had been set up for several weeks in La Chapelle. (Photo by bertrand GUAY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.