A lap szerint a német kormány idén márciusban felajánlotta a moszkvai vezetésnek: elengednek két személyt, akiket kémkedés gyanújával letartóztattak tavaly Németországban, ha Moszkva cserébe szabadon enged két bebörtönzött oroszt, akik egy Németország számára baráti hírszerző szolgálatnak dolgoztak.
A kancellári hivatal által irányított folyamatban a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium vett részt, a tárgyalásokról valószínűleg tudott Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök is – írta a Welt am Sonntag magas rangú német kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az egyeztetések során a német szövetségi ügyészség jelezte, hogy kész eltekinteni a vádemeléstől, ha sikerül megállapodni a cseréről. Erre lehetőséget ad a büntetőeljárásról szóló törvény egy rendelkezése, amely szerint a nyomozóhatóság a közérdekre való tekintettel ejthet ügyeket. Moszkva azonban nem kívánt élni a lehetőséggel, még akkor sem, amikor a német fél világossá tette, hogy vádemelés esetén csak akkor lehet szó ismét a cseréről, ha ítéletet hirdetnek az ügyben. Miután a tárgyalások elakadtak, a szövetségi ügyészség szeptemberben vádat emelt a két személy ellen Oroszországnak végzett kémkedés miatt.
A hidegháború vége óta ez volt az első próbálkozás elfogott kémek kicserélésére német-orosz viszonylatban. Német biztonsági körök szerint az oroszok azért nem akartak megállapodni – vagyis azért hagyták veszni két ügynöküket -, mert számukra fontosabb, hogy megtudják, milyen információkkal rendelkezik a német elhárítás, erről pedig pontos képet alkothatnak a bizonyítékok alapján, amelyeket az ügyészség bemutat a perben.
A vádlottakat – egy férfit és egy nőt – a német adatok szerint még a KGB, a volt szovjet titkosszolgálat küldte Nyugat-Németországba röviddel a német újraegyesítés előtt. Feladatuk az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az EU és a NATO politikai és katonai stratégiájáról. A magát hamis osztrák papírok alapján Dél-Amerikából származó osztrák házaspárnak beállító pár a több mint 20 évi németországi tartózkodás során végig az orosz hírszerzés munkatársa volt. A legsúlyosabb vádpont szerint egy holland diplomatától 72 ezer euróért több száz titkos EU- és NATO-dokumentumot szereztek. A Moszkvába továbbított anyagokban egyebek mellett a NATO rakétaelhárító rendszeréről és az EU koszovói rendőri és igazságügyi küldetéséről (EULEX) van szó. A per januárban kezdődik.
