A Berlinben közzétett állásfoglalás szerint a bankszövetség a csúcson született, a görög adósságválság enyhítését célzó megállapodásokban foglaltak végrehajtását a referendum előtt irreálisnak tartja. “A népszavazás előtt semmiképp nem szabad kész tényeket teremtenünk” – jelentette ki Michael Kemmer, a szövetség elnöke.
Kemmer nem utalt konkrétan arra, hogy a német bankok milyen álláspontra helyezkednek, amennyiben a referendumon a brüsszeli megállapodásokat elutasító eredmény születik. Értesülések szerint ebben az esetben azonban csekély a valószínűsége az előirányzott, ötven százalékos adósságelengedésnek.
A hollandok is várnak
Nem foglalt állást a holland parlament az euróövezeti adósságválság kezelésére a múlt héten kidolgozott európai uniós intézkedéscsomagról, miközben egyes feltételezések szerint a kisebbségben működő kormány jövője is múlhat a képviselők támogatásának elnyerésén.
A témáról szerda hajnalba nyúlóan rendezett vitában a legtöbb párt úgy ítélte meg, ahhoz, hogy dönteni tudjon, több részletet kell megismerni a stabilitási mechanizmus (EFSF) reformjáról, valamint az uniós országok költségvetési fegyelmének javítását célzó intézkedésekről. A Mark Rutte miniszterelnök kormányát kívülről támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) már előre elvetette a csomag jóváhagyását – a populista Geert Wilders vezette erő nem tartja jó megoldásnak a bajba került euróövezeti országok segítését más tagállamok költségvetéséből.
Az uniós országokban formálisan nem szorul ratifikálásra a csomag, de Rutte ragaszkodik ahhoz, hogy annak elégséges támogatása legyen a holland politikai erők körében. Ehhez viszont a liberális-kereszténydemokrata kormány álláspontjával egyet kell értenie az ellenzéki pártok egy részének is.
Az euróövezeti országok állam- és kormányfői múlt heti brüsszeli találkozójukon döntöttek a bankok tőkeerejének növelését, az EFSF kibővítését és optimális kihasználásának biztosítását, Görögország államadósságának részleges leírását, az Athént támogató újabb mentőprogram megerősítését, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozását és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyeletét magában foglaló intézkedéscsomagról, amely reményeik szerint alkalmas arra, hogy megelőzze az adósságválság tovaterjedését a zónában és megnyugtassa a pénzügyi piacokat.
A program sikerének mindazonáltal nem tett jót a görög kormány azon döntése, hogy arról az országban népszavazást rendeznek.
A holland vezetés már ettől függetlenül is meg kívánt bizonyosodni arról, hogy a politikai erők elfogadják-e az uniós csúcstalálkozón a miniszterelnök által megszavazott tervet.
Népszavazási botrány
Szerdai sajtójelentések szerint a mostani parlamenti vitában még Rutte saját pártja, a jobboldali liberális VVD is úgy foglalt állást, hogy túl korai még zöld fényt adni a programnak. Az ellenzék vezető ereje, a Munkapárt (PvdA) már korábban is azt jelezte, hogy a jelenlegi ismeretek szerinti csomagot nem tartja elég erősnek; most pedig a görög népszavazás terve szerintük tovább növelte a bizonytalanságot.
Jeórjiosz Papandreu kormányának voksolási bejelentését a holland pártok többsége értetlenséggel fogadta a vita tanúsága szerint. A PvdA-t képviselő Ronald Plasterk a játékszabályokat átíró, kompromisszumszegő lépésnek minősítette azt. Rutte azt tartotta kiemelten fontosnak, hogy mielőbb lépjenek tovább a görög adósságon és mentőterven kívüli intézkedések megvalósításában. Wilders viszont üdvözölte a népszavazás tervét, amely szerinte az egész mentőcsomag elbukásához vezet majd.
Elvben elképzelhető, hogy amennyiben Rutte nem szerez elegendő támogatást a csomaghoz, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, ami a kormány lemondásához is vezethet. Erre azonban elemzők szerint jelenleg csekély az esély. Arra pedig még csekélyebb (bár nem kizárható), hogy – mintegy szlovák mintára – Rutte maga ajánlja fel a kabinet távozását cserében azért, hogy elérje a megállapodás elfogadását.
