Az afganisztáni tálib bázisok mellett az USA terrorizmus elleni globális háborújának legfőbb hadszíntere Irakban volt. Az Egyesült Államok valójában máig nem határozta meg, hogy tulajdonképpen miért is indított Szaddám Huszein ellen 2003-ban újabb támadást – egyszerűen a 2001. szeptember 11-es eseményekre és az iraki vezetés esetleges tömegpusztító fegyvereire hivatkoztak.
Az azóta nyilvánosságra került információk alapján azonban kiderült, hogy az országban mégsem volt érdemi mennyiségű vegyi és biológiai fegyver. Utóbbi típusú tömegpusztító fegyverek meglétéről német titkosszolgálati információkból értesült az amerikai kormány, és ezekre Bush többször is hivatkozott, így próbálva alátámasztani a hadműveletek megindításának jogosságát. Később azonban kiderült: a német hírszerzés informátorának értesülései hamisak voltak.
A háború előtt felmerült az is, hogy Szaddám Huszein támogatja az al-Kaidát. Az amerikaiak azt állították, hogy iraki kiképzők vegyi és biológiai anyagok használatát tanították a terroristacsoport tagjainak. Ezt az állítást egy elfogott al-Kaida kiképző vallomására alapozták. Később kiderült, hogy a terrorista vallomását félreértelmezték. Végül a CIA 2004 februárjában visszavonta ezt a vádat is.
A Bush-kormány által hangoztatott terrorizmus és/vagy tömegpusztító fegyverek és/vagy a „gonosz tengelye” és/vagy Huszein-rezsim ellen (esetleg a demokrácia nevében) indított háború – egyes kritikusok szerinti – fő oka azonban az olaj volt. Sokan úgy véli, hogy a republikánus elnök célja az volt, hogy befolyást szerezzen a térségben és megszerezze a régió kőolaj- és földgáz lelőhelyet. Mások azt gondolják, Bush főleg saját népszerűsége növelése miatt indította katonáit Irakba és így elterelhette a figyelmet az USA gazdasági problémáiról.
Az iraki háború egyik legfontosabb következménye volt, hogy a rettegett Szaddám Husszeint kilenc hónap rejtőzködés után elfogták és 2006 decemberében kivégezték. A diktátort, aki a szemtanúk szerint elszántan és bátran ment a halálba, egy 1982-es emberiség elleni bűntett, Dudzsail falu lakosainak szisztematikus kiirtása miatt ítélték halálra.
Meglehetősen érdekes, hogy nem sokkal később az amerikaiak nyilvánosságra hozták az egykori iraki vezető kihallgatási jegyzőkönyvét. Eszerint Szaddám Huszein szándékosan hitette el a világgal, hogy rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Nem akarta ugyanis, hogy országát sebezhetőnek lássák. Szaddám a nyilakozat szerint állítólag azt mondta: kevésbé tartott az Washington megtorlásától, mint attól, hogy kiszolgáltassa országát Teheránnak.
Az al-Kaidával kapcsolatban pedig Szaddám azt mondta: soha nem értett egyet Oszama bin Laden fanatikus nézeteivel, és elutasította azt a feltételezést, miszerint a terrorista vezetőhöz hasonlóan ő is Amerika-ellenes lett volna, hiszen – mint mondta – soha nem tekintette ellenségnek az Egyesült Államokat, csupán nem értett egyet politikájával.
Ön is emlékszik rá, hogyan értesült tíz éve a terrortámadások híréről? Munkában volt? Iskolában? Telefonon hívták? Ossza meg velünk élményeit a Facebook-on!
