Erről a CNN-re hivatkozva a Kitekintő számolt be. Az esetet ismét egy a WikiLeaks birtokában lévő sürgöny váltotta ki. A sürgöny szerint a nagykövetségnek számos értesülése volt arról, hogy a rendőrséget irányító tábornok pozíciójának elfoglalása előtt érintett volt egyebek között korrupciós és emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekben, valamint korrupt kollégái elleni vizsgálatokat is akadályozott.
A sürgöny megjegyezte, hogy a cselekmények széles körben ismertek voltak a rendőrség felső köreiben, így az elnöknek is ismernie kellett azokat, amikor meghozta kinevezéssel kapcsolatos döntését. Felmerült az is, hogy az elnök a döntéssel egy könnyen befolyásolható és irányítható vezetőt szeretett volna a rendőrség élére.
Nem ez az első nagyköveti botrány a Wikileaks kiszivárogtatásai nyomán Latin-Amerikában. Korábban Carlos Pascual, Amerika mexikói nagykövete okozott diplomáciai feszültséget a két ország között, amikor egyebek között a mexikói hadsereget illette kritikával, gyávának nevezve azt a drogok elleni küzdelemben tanúsított magatartása miatt. Barack Obama amerikai és Felipe Calderon mexikói elnök március eleji, washingtoni találkozóját követően nem sokkal Pascual benyújtotta lemondását.
