Az egyházfő térdre ereszkedve imádkozott az áldozatok lelki üdvéért Ricardo Di Segni római főrabbi társaságában.
Ez követően a német pápa isten súlyos megsértésének mondta az 1944. március 24-én történt tragikus eseményt. A “legszörnyűbb rossz fájdalmas emlékhelyének” nevezte Fosse Ardeatine emlékhelyet, a volt kőbányát, ahol a kivégzők áldozataikat agyonlőtték, majd tömegsírba vetették. “Ember készakarva hajtott végre erőszakot ember ellen” – mondta a pápa, mindezt a háború legvisszataszítóbb hatásának nevezve.
A pápa felolvasta az egyik áldozat írásos üzenetét, amelynek katolikus szerzője azért imádkozott, hogy a zsidók meneküljenek meg a barbár üldöztetéstől. Az egyházfő szerint ez az üzenet a hírvivője annak, hogy lehetséges egy másfajta, a gyűlölettől és a revánstól szabad jövő, a szabadság és a testvériség jövője.
Az ember a mennyekben élő atya gyermeke, az emberiség minden tagjának a testvére, tartozzék bárhova is – fejtette ki gondolatait a pápa, aki végül egy másik áldozat falra írt szavait idézte: az emberi lélek a legrosszabb körülmények között is szabad marad.
XVI. Benedek a harmadik pápa volt, aki ellátogatott az emlékhelyre. Előtte VI. Pál 1965-ben, majd II. János Pál 1982-ben járt ott
