Külföld

Mubarak – elbukott az ügyes pilóta

admin
admin

2011. 02. 11. 17:00

Kemény belső elnyomás látszatengedményekkel, váratlan és ügyes külpolitikai húzások a Közel-Kelet stabilitásáért – ez biztosított 30 évet Hoszni Mubaraknak Egyiptom élén. A volt vadászpilóta politikai rendszerét a korrupció és a szegénység söpri el a napokban, méghozzá meglepő gyorsasággal.

Másfél évvel ezelőtt Mubarak elnök népszerűsége csúcsot döntött. Családi tragédia kellett hozzá, 12 éves unokája váratlan halála. Akkor is utcára tódultak az emberek, főleg a szegényebbek, akik a helyi és nemzetközi tévétársaságoknak készségesen nyilatkozva fejezték ki részvétüket az elnöki családnak; „Mi mindannyian egy család vagyunk, Mubarak az apánk. Az elnök tragédiája a miénk is.” – mondták.

Most ugyanők követelik, figyelemre méltó kitartással, hogy az elnök és egész rendszere távozzon. Mubarak mindezt élőben követi a televízión, családja és tanácsadói körében. Figyel, elemez, titkosszolgálati jelentéseket olvas – és fenntartja magának a jogot, hogy egyedül döntsön sorsáról – írta még az elnök péntek esti lemondása előtt az Israel Insider.

Elnyomás vaskézzel

Az Izraellel 1978-ben kötött békét ellenző katonatisztek ’81-ben egy díszszemlén agyonlőtték Anvar Szadat elnököt. A mellette ülő Mubarak alelnök nem sérült meg, és néhány nap múlva államfőként átvette Egyiptom irányítását. Ő maga a BBC összesítése szerint hat merényletet élt túl.

Anvar Szadat egyiptomi elnök utolsó pillanatainak egyike; mellette a túlélő Mubarak (MTI/AP/Bill Foley) - Még több képért kattintson!

Anvar Szadat egyiptomi elnök utolsó pillanatainak egyike; mellette a túlélő Mubarak (MTI/AP/Bill Foley) – Még több képért kattintson!

Szadat meggyilkolása után rendkívüli állapotot hirdetett, ami a mai napig tart. Az alkotmányos alapjogok felfüggesztése és a cenzúra bevezetése mellett mindez azt jelenti, hogy az állami szervek bárkit, bármennyi időre indoklás nélkül bebörtönözhetnek, sőt tárgyalást sem kötelesek kitűzni ügyében. A külföldnek szóló – és mindeddig elfogadott – hivatalos indoklás szerint mindez azét szükséges, hogy az ellenzéki és fundamentalistának mondott Muzulmán Testvérség nevű szervezetet féken tartsák.

Napi szinten mindez azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium minden tisztjének jogában áll bárkit letartóztatni; ez a lehetőség Egyiptomban nemcsak a diktatúra eszköze, hanem a rendkívül kiterjedt politikai korrupció melegágya is. Az elnyomás ezzel együtt hatékonyan működött: a közelmúltig politikai okokból fogvatartottak száma becslések szerint elérte a 30 ezret.

Mubarak négy egymás utáni elnökválasztást nyert meg. 1987-ben, 1993-ban és 1999-ben nem volt nehéz dolga: a parlament feladatait ellátó Népi Gyűlés az alkotmány korlátozásával garantálta, hogy ellenfél nélkül induljon posztjáért. Elsősorban nemzetközi nyomásra 2005-ben többes jelöléssel tartottak választást, de az elnök azt is sikerrel teljesítette, nem utolsó sorban az államapparátus által megszervezett számos csalás miatt. A „szabad választás” történetének lezárása akár Kelet-Közép-Európában is játszódhatott volna a múlt században: miután Ayman Nur ellenzéki jelölt a választás másnapján kétségbe vonta a hivatalos eredményt, koncepciós perben öt év kényszermunkára ítélték.

A Mubarak-legenda

Az 1967-es hatnapos háború után 18 ezer szovjet katonai tanácsadó segítette a súlyos vereség után szétzilálódott egyiptomi hadsereget. Egyszer egy szovjet tábornok jelezte: a radaron rést lát az akkor Izrael által elfoglalt Sínai-félszigeten; azt javasolta, hogy a résen bombázzák az akkor az izraeli hadsereg által megszállt Sharm El-Sheiket. A támadás tervük szerint felrázta volna az egyiptomi lakosságot és hadsereget. Az illetékes katonai parancsnok, Hoszni Mubarak nemet mondott. Ekkor öt szovjet pilóta szállt be az egyiptomi MIG 21-esekbe, akik besétáltak a csapdába: négy közülük nem tért vissza a bevetésről. A szovjet tábornokot hazarendelték, és megszületett a Mubarak-legenda – írja a The Washington Times.

Az 1928-ban született Mubarak pilótaként repült a második világháborúból ismert Spitfire vadászgépet, Il-28-as és Tu-16-os bombázót is. Elvégezte a Szovjetunióban a Frunze Katonai Akadémiát, azután előbb az egyiptomi légierő katonai akadémiájának, majd a légierőnek volt a parancsnoka. 1972-ben nevezték ki a védelmi miniszter helyettesévé, így részt vett a szintén egyiptomi kudarccal végződött 1973-as Izrael elleni háborúban. 1975-től 81-ig Egyiptom alelnöke volt, ’81-től pénteki lemondásáig elnökként vezette az országot.

A külpolitikai sikertörténet

Mubarak az Izraellel békét kötő, és ezért halállal bűnhődő „felfedezője”, Szadat külpolitikáját folytatta. Miután 1978-ban Camp Davidben Carter amerikai elnök nyomására békét kötött Egyiptom és Izrael, Egyiptom tagságát felfüggesztették az arab országok érdekvédelmi szövetségében, az Arab Ligában. Mubarak 1989-re elérte, hogy országát visszafogadják a szervezetbe, sőt annak központját ismét Kairóba helyezzék. A térség geopolitikailag meghatározó államának vezetőjeként és az Arab Liga tagjaként Mubarak mindig arra törekedett, hogy tartós béke legyen a Közel-Keleten. Ez magyarázza azt is, hogy Izrael feltűnően csendes az egyiptomi zavargások kezdete óta.

Nagyot lendített az államfő országa reputációján és gazdasági helyzetén 1991-ben, amikor az Egyesült Államok partnereket keresett Szaddam Huszein iraki diktátor Kuvaitból való kiűzésére. Mubarak habozás nélkül jelentkezett és mindenben támogatta a világ immáron egyedüli szuperhatalmát, cserébe az Egyesült Államok, a Perzsa-öböl menti arab országok és az Európai Unió eltekintett mintegy 14 milliárd dollárnyi egyiptomi államadósság visszafizetésétől.

Obamával az Ovális Irodában, 2010. szeptember 1-jén (MTI/AP/Susan Walsh). Még több képért kattintson!

Obamával az Ovális Irodában, 2010. szeptember 1-jén (MTI/AP/Susan Walsh). Még több képért kattintson!

Az USA szövetségeseként, de nem feltétlen támogatójaként viselkedett Egyiptom 2003-ban, az Irak ellen indított támadáskor. Mubarak úgy vélte, hogy a térségben Szaddam elsöprésénél fontosabb az izraeli-palesztin konfliktus rendezése, és Irak megtámadása „100 bin Ladent” teremt, megbékélés helyett. Most viszont nem lelkesíti a tervezett amerikai csapatkivonás: attól tart, a fegyverek káoszt hagynak maguk után.

A szegénységgel nem bírt

Az egyiptomi gazdaságban évente egymillió(!) új munkahelyre volna szüksége ahhoz, hogy a foglalkoztatottság lépést tartson a népesség növekedésével. A Wikipédia adatai szerin a 83 millió egyiptomi több mint fele naponta két dollárnál kevesebből él, vagyis magyar szemmel nézve is elképesztő a nyomor.

Dominque Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a zavargások kezdetekor úgy vélte: az egész térség időzített bombája a fiatalkori munkanélküliség. Elemzése szerin a helyzeten az sem segített, hogy az ország gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben 6,2 százalékkal bővült, mert a növekedés csak mélyítette a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A nyomorral éles ellentétben áll a Mubarak-család lendületes anyagi gyarapodása és mesés vagyona. A Guardian írása szerint Mubarak vagyona akkor kezdett növekedni, amikor a légierő tisztjeként a hadsereg nevében kötött beszállítói szerződéseket. Pénzét hazai, svájci és brit bankszámlákon kamatoztatta, és külföldi ingatlanokba is fektetett. A lap becslése szerint a család összvagyona mintegy 70 milliárd dollár, bár figyelmeztetnek: számos adat, amivel dolgoztak, több mint tíz éves.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Reyhanli körzet, 2018. január 21.
Tankkal elhaladó török tüzéreknek integet egy férfi a szíriai határ közelében levő Hatay déli tartomány Reyhanli körzetében 2018. január 21-én, miután a török haderő az előző napon szárazföldi hadműveletet indított Olajág fedőnéven a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térségében. A beavatkozás eddig 153 célpontra mért csapást, köztük fegyverraktárakra és óvóhelyekre. (MTI/EPA/SedatSuna)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.