Tudomány

Rablóbandákat szabadítottak Magyarországra az oszmánok

24.hu
24.hu
A török haderő gerincét a lovas szpáhik tömege adta, a hódítást pedig rabló akindzsik készítették elő Magyarországon is. Az Oszmán Birodalom hadereje szinte kifogyhatatlan emberutánpótlással rendelkezett, jól szervezett, állandó háborúkban edzett, remekül működő rendszert alkotott. A katonák bemutatásával, dúlásra, fosztogatásra motivált lovasokkal és gyalogos katonaparasztokkal folytatjuk a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából indított cikksorozatunkat.

A legfrissebb kutatások felfedték, hogy a mohácsi csata időszakában az Oszmán Birodalom papíron több mint 200 ezer katonával rendelkezett. Elképesztő, a korszak Európájából nézve felfoghatatlan létszám, egyetlen keresztény nagyhatalom sem tudta ennek akár a felét is fegyverbe hívni – nemhogy együtt tartani, mozgatni, hadjáratra vezetni. A kor fogalmai szerint profi harcosokról van szó, akik életük jelentős részét gyakorlatozással, harccal töltötték. Ez a tömeg ráadásul mondhatni korlátlan utánpótlással rendelkezett az óriási birodalom emberanyagából: ha a szultán – tegyük fel – elveszített volna egy 40 ezres sereget, a következő évben képes lett volna ugyanekkora haddal visszatérni. A mohácsi csatát feldolgozó sorozatunk jelen részében a roppant oszmán haderőt mutatjuk be, a tengernyi, fosztogatásra sarkallt szpáhit, a rabló akindzsiket és az ágyútölteléknek használt parasztkatonákat, az azabokat, miközben fény derül arra is, mi az anatóliai és ruméliai hadtest. Dr. Fodor Pál turkológussal, történésszel, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja kutatóprofesszorával beszélgettünk, aki török kollégájával, Göksel Baş-sal közösen a közelmúltban fejezte be a fent említett „legfrissebb kutatásokat”.

Farkas Norbert / 24.hu Fodor Pál történész szentendrei otthonában.
A cikk tartalmából

A Mohács 500 című cikksorozatunk második részéből többek között kiderül:

  • több mint 80 ezer lovas szpáhi alkotta az oszmán had gerincét;
  • mi motiválta a szpáhikat, hogy az előírtnál több katonával vonuljanak hadba, és maguk is szervezzenek portyákat;
  • hogyan növelték a fegyvereseik számát emberrablással;
  • a szpáhikat professzionális katonáknak nevezhetjük;
  • a könnyűlovas akindzsik gyakorlatilag hivatásos rablók voltak;
  • az akindzsiket dúlároknak és száguldóknak is nevezték;
  • különösen sok szenvedést Magyarországon;
  • a gyalogos azabok idővel ágyútöltelékké váltak;
  • illetve a szultán egyetlen paranccsal megduplázhatta hadba hívott katonaparasztjai számát.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik