Külföld

Orbánt akarja Fico

admin
admin

2010. 05. 20. 06:30

Fico magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a kettős állampolgárság miatt, de a többi szomszédos országgal is konfliktust generálhat a javaslat. A szakértő szerint nem kell tömeges áttelepülésre, vagy lakcím igénylésével átszavazásokra számítani, az igénylők legfőbb indoka a hazaszeretet és a – Kárpátalja esetében – a schengeni útlevél lehet.

A kettős állampolgárság „megadása” (amely valójában nem jelent megadást, csak az állampolgársági törvény módosítása révén a honosítás kedvezményes elérését) már hónapok óta a levegőben volt, így a szomszédos országokat nem érheti váratlanul a törvénymódosítás. Ám ez így is konfliktusok forrása lehet.

Az unióban semmi sem zárja ki a kettős állampolgárságot, de nagy számban való megadása nemzetközi feszültségek forrása lehet – mondta korábban lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász szerint a második állampolgárság megadása már több ízben is vitát, feszültséget eredményezett az államok között, legutóbb például akkor, amikor Románia moldovai, Oroszország pedig abház és oszét lakosoknak tömegesen adta meg az állampolgárságot.

Ezért a nemzetközi gyakorlatban korlátozni igyekeznek a kettős állampolgárság létrejöttét. Az Európa Tanács keretében 1997-ben elfogadott egyezmény értelmében az egyik állam megtagadhatja egy másik állam állampolgárságának kiterjesztéséről szóló jogszabályának elfogadását, ha az nem áll összhangban “a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel”. Ennek az egyezménynek Magyarország is részese.

Szlovákia dühbe gurult

Bár korábban Románia és Szerbia is nemtetszését fejezte ki, Ukrajna pedig hangsúlyozta: törvényei nem teszik lehetővé a többes állampolgárságot (így a magyar felvételével az ukránról le kéne mondania a kárpátaljai magyaroknak), Szlovákia rohant ki a legerőteljesebben az ötlet ellen.

Magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett szerdán Szlovákia a magyarországi kettős állampolgársági törvénytervezet miatt. “Megbíztuk budapesti nagykövetünket, hogy azonnal hivatalos úton kezdeményezze a találkozót” – mondta Fico újságíróknak. Hozzátette: Orbán Viktorral, a kijelölt magyar kormányfővel szeretne találkozni minél hamarabb. Fico leszögezte: Pozsony azután folyamodott ehhez a lépéshez, miután a magyar fél elutasította a magyar-szlovák kisebbségi és emberi jogi vegyes bizottság azonnali összehívását, amely megvitatta volna a kettős állampolgárság kérdését.

A kormányfő “nevetségesnek” és “komolytalannak” minősítette azt a magyar választ, hogy Budapest kész a bizottsági tárgyalásokra, de csak az új magyar kormány megalakulása után. Sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a kijelölt magyar kormányfő kedden provokációnak minősítette Pozsony álláspontját a kettős állampolgárság ügyében. Ugyancsak nem érti, hogyan beszélhetett Orbán a szlovákiai magyarok szenvedéseiről.

Robert Fico korábban leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése, ellentétes a nemzetközi joggal, s ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. Első válaszlépésként Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.

Romániában nem kell ilyen reakcióra számítani

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló „ultranacionalista” ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Feltételezését alátámaszthatja, hogy Románia maga is tömegesen adott állampolgárságot a Moldovában élő, magukat románnak tartó személyeknek.

Nem lesz tömeges áttelepülés

A határon túli magyarok ugyanakkor örömmel fogadják a kezdeményezést, legalább 800 ezer állampolgársági igénylésére számítanak, ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, ám tömeges áttelepülésre vagy átszavazásra nem kell számítani.

„A külhoni magyarok számára még a csonka magyar állampolgárság is azt jelenti, hogy a magyar állam értékeli azt az áldozatot, amellyel ők, több évtizede tartó idegen elnyomás ellenére megtartották magyar azonosságukat, miközben ebből csak hátrányuk fakadt. Százezreknek pedig életébe került” – fogalmazott Patrubány Miklós lapunk kettős állampolgárságot firtató kérdésére még tavaly októberben.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke még 2009 végén úgy fogalmazott lapunknak: „Ha Magyarország magyar ország lesz, akkor sokan fogják igényelni a külhoni magyar állampolgárságot. Ha Magyarország csak a mostani karikatúrája marad egy magyar államnak, akkor kevesen. Magyar érzelmű emberek fogják igényelni, akik számára ez szimbolikus jelentőségű, mert ők magyaroknak vallják magukat, és úgy tartják, hogy őseik vére, verejtéke és adóbefizetése okán ez a legkevesebb, amivel egy magyar állam tartozik nekik”.

Tőkés László lapunk kérdésére korábban kifejtette: uniós polgárokként a magyar állampolgárság értékét tulajdonképpen a nemzeti együvétartozás érzése adja meg, sokat idézett megfogalmazásban, az, hogy: „egy a nemzet”.

Kik igényelnék és miért?

Az, hogy pontosan hányan és milyen célból igényelnék a magyar állampolgárságot a jogszabály elfogadása esetén, a Vizi Balázs szakértő szerint megjósolhatatlan. „Magyarigazolványt összesen 800 ezren kértek a Kárpát-medencében (a legtöbben, 100 ezren, Ukrajnában) valószínűleg állampolgárságot is legalább ennyien fognak, hiszen az még több pozitív lehetőséget hordoz” – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa korábban.

Mint a szakértő akkor az FN.hu-nak elmondta: a határmenti térségekben a magyarországi oktatáshoz való hozzáférés vonzó lehet, vagy a kárpátaljaiaknak a vízum nélküli utazás lehetősége (a többi állam már vagy EU-tag, vagy, mint Szerbia esetében, eltörölték a schengeni vízumkényszert).

A szakértő szerint az anyagi kedvezmények, a hazaszeretet, illetve az áttelepülés mind olyan indokok, amelyek miatt kérvényeznék a magyar állampolgárságot, az okok azonban országonként eltérőek lehetnek. „A szlovákiai magyarok számára például nem az áttelepülés, hanem a nemzeti identitástudat, vagy éppen konkrét előnyök lehetnek motiválók. De Romániából és a Vajdaságból sem akar mindenki áttelepülni. Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot, így onnan jobban elképzelhető, hogy Magyarországra költöznek. Ennek viszont komoly akadálya van, hiszen egy ukrajnai ház árából Magyarországon nehezen lehet új életet kezdeni” – véli Vizi Balázs.

Nem kell tartani a szavazati joguktól

Az MTA kisebbségkutatója szerint alaptalanok azok a félelmek, hogy sokan, akik állampolgárságot igényelnek és kapnak, magyar lakcímet szerezve tömegesen szavaznának majd a magyar választásokon.

„A 2004. decemberi népszavazás után, amely a teljes körű magyar állampolgárság kérdésében az igenek ügydöntő többségű győzelmét hozta, a külhoni magyar állampolgárság kétségtelenül visszalépés” – fogalmazott még tavaly Patrubány Miklós lapunk azon kérdésére, hogy így a határon túliak nem érezhetik-e azt, hogy csak „másodrangú” állampolgárságot kapnának.

Ezzel kapcsolatban Tőkés László úgy fogalmazott: kérdés, hogy mit értünk a „másodrendű állampolgárság” fogalma alatt. „Jelenleg szavazati joggal bíró román állampolgárokként még csak nem is tekintik államalkotó tényezőnek a Romániában élő magyar nemzetrészt. Például nem arról folyik a vita, hogy milyen minőségű a magyar nyelvű felsőoktatás, hanem hogy miért nincs állami magyar egyetem” – véli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.