Külföld

Ki hívta Bolíviába Rózsa Florest?

admin
admin

2009. 04. 22. 16:28

Állítólag a titói kommunizmus és az éhség elől menekültek Bolíviába Branko Marinkovics szülei 1956-ban. Morales elnök legfőbb riválisa dúsgazdag, és azért lett politikus, hogy megvédje tartományát a „vörös poncsóviselőktől”. Az állami tévé usztasa múlttal vádolja az ellenzéki vezetőt, aki bevallottan közömbös az őslakosok sorsa iránt. Az FN felgöngyölíti a horvát szálat Bolíviában.

Rózsa Flores a gazdag Santa Cruzt kormányzó politikai erők védelmére érkezett Bolíviába. Az azonos nevű város és tartomány Bolívia leggazdagabb része, melyet főleg európai bevándorlók leszármazottai laknak. A tartományt irányító politikai erők első embere a horvát származású Branko Marinkovics, Evo Morales elnők legfőbb politikai ellenfele, aki azért lett politikus, hogy megvédje tartományát a „vörös poncsóviselőktől”, utalván Morales támogatóinak népviseletére.

Az elnök új alkotmányt szeretne, amely az őslakosoktól elvett földeket igazságosabb módon osztaná szét. Ennek ellenére Marinkovics autonómiatörekvései az ősszel megtartott referendumon megnyerték a választók 86 százalékos többségét. Santa Cruz függetlenségét főképp a gazdag bevándorló családok támogatják, mert nem akarják megosztani vagyonukat Bolívia nagy többségű szegény lakosságával.

Branko Marinkovics is bevándorlók gyermekeként látott napvilágot Santa Cruzban, édesapja horvát, édesanyja montenegrói származású. A szülők 1956-ban hagyták el Brač szigetét; Marinkovics elmondása szerint, „a titói kommunizmus, valamint az éhségtől menekülve” telepedtek le Bolíviában.

Van azonban némi ellentmondás a 41 éves mágnás ezen kijelentésében, hiszen éhség elől nem igazán Bolíviába szokás menekülni. Emellett Marinkovicsék sohasem éheztek, amióta csak letelepedtek Santa Cruzban. Arról nem is beszélve, hogy Branko családja ma az egyike a leggazdagabbaknak ebben a szegény országban (2003-ban 92 millió dollárra becsülték vagyonát): óriási szójaföldeket, illetve étolajat gyártó üzemeket, magánrepülőgépeket és értékes banki részvényeket birtokol.

Branko a bolíviai mellett horvát állampolgársággal is rendelkezik, kiválóan beszél spanyolul, horvátul és angolul. Nyilvános szereplésekkor azonban mindig spanyolul szólal meg, ezzel is igyekszik bizonyítani, hogy horvát származása ellenére „százszázalékosan bolíviainak tartja magát, és esze ágában sincs elhagyni Bolíviát”.

Marinkovics mindenben az elnök ellentéte. Morales rézbőrű őslakos, Bolívia történelmének első indián származású elnöke. Miután megválasztották, első rendelkezése az volt, hogy önként felére csökkentette saját elnöki fizetését. Morales azzal vádolja Branko Marinkovicsot, hogy szavazatokat vásárol, valamint az USA támogatásával a Balkánról toborzott zsoldosokkal akarja elszakítani Santa Cruz tartományt az anyaországtól.

Az állami tévében többször is bemutatták a „Ki is igazán Branko Gora Marinkovics Jovicsevics?” című dokumentumfilmet Santa Cruz vezetőinek lejáratására. A film, Marinkovics horvát származását meglovagolván, usztasa koncentrációs táborban készült második világháborús felvétellel kezdődik, egyértelműen utalva, hogy mi vár a bolíviaiakra, amennyiben Marinkovics kezébe kerül a hatalom.

Az autonómiát követelő politikus ezeket mondvacsinált vádaknak tartja, és hangsúlyozza, hogy sohasem volt usztasa, partizán családból származik, amely csalódott a titói rendszerben. A vádakra, amelyek szerint Santa Cruz politikai elitje rasszista a rézbőrű őslakosokkal szemben, Branko csak annyit mond, hogy teljesen „közömbös” a 4000 méterrel a tengerszint fölött élő kecsuák, valamint ajmarák iránt. Míg a gazdag Santa Cruz lakosainak zöme óvilágból elszármazott fehérbőrű, addig a külváros nyomornegyedeit az őslakosok leszármazottjai árasztották el a jobb élet reményében.

Jelenleg pattanásig feszült a helyzet Santa Cruzban. Amennyire rettegnek a bolíviaiak az usztasáktól, annyira retteg a néhányezer fős horvát közösség is, mert jelenleg horvátnak lenni Bolíviában cseppet sem veszélytelen, még azok számára sem, akiknek történetesen semmi közük Marinkovicshoz vagy a függetlenségi törekvésekhez.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.