Külföld

A szerb gárda háborúzna Koszovóért

admin
admin

2007. 12. 07. 14:06

Továbbra is marad a NATO Koszovóban, sőt szükség esetén meg is erősítik a jelenlétet. A függetlenségre készülő terület védelmére elképzelhető, hogy valóban szükség is lesz: vezető szerb politikusok egyre gyakrabban hangoztatják, hogy háborúval is megakadályoznák Koszovó kiszakadását. Ráadásul megjelent egy képzett, harcra kész szerbekből álló gárda is.

A NATO külügyminiszterei csütörtök éjjelre megegyeztek, hogy fenn kell tartani Koszovóban a szövetség békefenntartó erejét, a KFOR-t, annak ellenére, hogy a függetlenség kérdésében továbbra sincs konszenzus – jelentette az Associated Press. De Gucht belga külügyminiszter szerint, egyetértés van a 16 ezres kontingens fenntartásában.

A Reuters szerint Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár megerősítette, a csapatok létszámát akár növelik is, ha ez szükséges. A Reuters által idézett diplomáciai források szerint egyetértés volt abban, hogy semmilyen további feltételt nem szabnak a békefenntartók mandátumához (korábban felvetődött aéldául a tüntetések feloszlatásának tilalma). Mindez azt jelenti, hogy a KFOR további jelenléte kulcsfontosságú elrettentő hatással járhat a feszültséggel terhelt jövő hetek során.

Visszautasítják a szerb agresszivitást

A tudósítás megjegyzi, hogy az utóbbi napok egyes agresszív hangnemű nyilatkozatai, különösen a szerb miniszterelnök részéről, komolyan irritálják a szövetséget. Wolfgang Ischinger közvetítő egyenesen azt követelte a szerb kormánytól, hogy határolódjon el az egyik miniszterelnöki tanácsadó korábbi nyilatkozatától, amely szerint a „háború legális eszköz” a status quo fenntartására. „Remélem ezt az állítást nem hagyták előzetesen jóvá. Azt várom, hogy visszavonják” – idézte a Reuters a német diplomatát.

A szerb állami televízió (RTS) élő műsorában Alexandar Simic, a miniszterelnök tanácsadója és pártjának (DSS) egyik vezető tisztségviselője azt mondta szerdán, hogy „Szerbiának (valóban) negatív tapasztalatai vannak egyes fegyveres konfliktusok okán, amelyek a volt Jugoszlávia területén mentek végbe a polgárháborúk során”. Ezért most elővigyázatosabbak és gondterheltebbek, „de természetesen az állami érdekeket háború árán is meg kell védeni” – tudósított a Tanjung és a B92.

A Tadic köztársasági elnök vezette Demokrata Párt (DS) szinte azonnal elhatárolódott a nyilatkozattól, „felelőtlennek és veszélyesnek” nevezve azt. A DS nyilatkozata szerint Simic állítása komolyan veszélyezteti Szerbia pozícióit az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt.

Bábállam lesz Koszovóból?

Csütörtökön a miniszterelnök tovább rontotta országának Nyugathoz való viszonyát, miután megismételte korábbi vádjait, hogy Koszovó független állam nem lenne más, mint egy „NATO bábállam” Szerbia határán. Kostunica hozzátette: ha Koszovó kikiáltja a függetlenséget amerikai beleegyezéssel, akkor visszamenőleg „világossá válik, miért bombázta a NATO 1999-ben Kis Jugoszláviát, illetve miért vonultak be később a katonai szövetség erői Koszovóba.”

A szerb kormányfő hozzátette: „az alapvető cél egy NATO bábállam megteremtése volt, amint az Ahtisaari-terv 11-es mellékletében olvasható, azaz (ebben az államban) a végső autoritást a NATO fogja gyakorolni”.

A szerbeknek kész tervük van

December 4-én Jeremic külügyminiszter közölte a parlamentben, hogy a kormány kidolgozott egy hét lépésből álló titkos tervet reagálásként a koszovói egyoldalú függetlenség kikiáltásra. Eszerint a legkeményebb válasz a diplomáciai kapcsolatok megszakítása lenne azokkal az államokkal, amelyek elismernék az új államot.

A szerbek is gárdával riogatnak

A The Independent helyszíni tudósítója az úgynevezett Lázár Cár Gárdáról közölt pénteken cikket. A csoportot így jellemzi: „A Gárda egy szerb paramilitáris csoport, amely azzal fenyegetőzik, hogy egy új felszabadítási háborút indít Koszovóért.” Nem sokkal korábban – írja a tudósító – egy Krusevacban tartott „bemutatkozáson” 200 ember jelent meg az utcákon olyan egyenruhákban, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a Tigrisek szabadcsapataira. Ez utóbbit a néhány évvel ezelőtt Belgrádban egy maffia leszámolás során kivégzett Arkan fedőnevű háborús bűnös vezette.

A felvonulók között többen azt állították, hogy korábban a speciális szerb rendőrség (JSO), vagy a hadsereg tagjai voltak. Egy Alexander néven bemutatkozó személy azt nyilatkozta a lapnak, hogy „minden emberünk kiképzett a fegyverek használatában és az önvédelemben.” „Koszovó mindig Szerbia része volt, s elutasítjuk, hogy Nagy Albánia részévé váljon. A Nyugatnak meg kell értenie, hogy nemcsak Szerbiát védjük, hanem Európát is a muzulmán agresszió ellen.”


A szlovákok nem fogják elismerni

Szlovákia nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – jelezte elsőként az EU-tagállamok közül a pozsonyi kormány, teljes egyetértésben az ellenzéki pártokkal. Egyedül a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem csatlakozott ehhez. A szlovák ellenzéki pártok a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) véleményével ellentétben és a kormánypártokkal összhangban azt hangoztatják, hogy az albánok lakta szerbiai tartomány önállóvá válása a félmilliós szlovákiai magyarság elszakadásához teremtene precedenst. Szlovák elemzők és lapvélemények szerint Pozsony magára fogja haragítani nyugati szövetségeseit. Annál is inkább, mert megbízhatatlanságot mutat, hiszen az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjának az albán tartomány függetlenségét szorgalmazó missziója során Szlovákia támogatta Martti Ahtisaari tervét. Az önálló Koszovó létrejöttének folyamatát visszafordíthatatlannak nevező Ján Kubis külügyminiszter most mégis azt mondta: Pozsony az ilyen egyoldalú aktust akkor sem ismeri el, ha az Európai Unió tagországainak többsége ezt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.