Külföld

Jobbra megy a Varsói Gyors

admin
admin

2007. 10. 20. 07:00

A vasárnapi előrehozott választásról egyelőre az egyedüli biztos előrejelzés: Lengyelországnak továbbra is jobboldali miniszterelnöke lesz. A köztársasági elnök ikertestvérének továbbra is komoly esélye van, hogy megtartsa miniszterelnöki székét, bár az ellenzéki, ám szintén jobboldali Polgári Platform vezetője jelenleg vezet a közvélemény-kutatóknál.

Lengyelországban szokványosnak nem nevezhető politikai helyzet alakult ki: a mély katolikus hagyományokra és az erős nemzeti önérzetre alapozó jobboldali kormánypártnak, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) a mérsékeltebb jobboldali konzervatív politikai erő, az európai néppárti tag Polgári Platform (PO) a legnagyobb ellenzéke. A kommunista utódpártnak, a Baloldali Demokratikus Szövetségnek (SLD) velük szemben nincs esélye, hogy megnyerje a választásokat.

A 2006-os szavazás után a lengyel jobboldal két meghatározó pártja viszont nem tudott közös koalíciós kormányzásban megállapodni. Ezt követően a szavazáson nyertes PiS két kisebb populista és szélsőséges politikai formációval, az Önvédelem Párttal (SO), illetve a Lengyel Családok Ligájával (LPR) alakított kormányt.

Az ikrek országa

A lengyel ellenzék folyamatosan tűz alatt tartotta a lengyel kormányt: részben a politikai szövetségesek szélsőséges, nem ritkán antiszemita megnyilvánulásai miatt, részben pedig antidemokratikus tendenciának leírva azt a helyzetet, hogy Lengyelországban egy ikerpár minden hatalmat magának tart fent (a lengyel miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski, a köztársasági elnök az ikertestvére, Lech Kaczynski).



Lech és Jaroslaw Kaczynski – övék az ország? (Fotó: MTI)



A lengyel kormány válasza sokáig hatásos volt: részben a koalíciós partnerek „szalonképtelenségét” nemzetközileg egy erős „atlantista” külpolitikával ellensúlyozta. Lengyelország ugyanis az iraki békefenntartásban való részvételével, illetve az amerikai rakéták telepítésének tervével az Egyesült Államok legfontosabb partnere Közép-Európában. Másrészt fel merte oszlatni a katonai hírszerzést, amivel komoly elismerést váltott ki azok szemében, akik hiányolták a kommunista struktúrák lebontását.

Felemás kormányzás

A PiS kormányzását folyamatosan végigkísérték a kettősségek. Egyrészt a lengyel gazdaság jól teljesít: 6-7 százalékos a gazdasági növekedés, 1,5 százalékos az infláció, csökken a munkanélküliség, ráadásul – a régióban egyedüliként – olyan jól teljesítették a konvergenciaprogramot, hogy a tervezettnél egy évvel korábban csatlakozhatnak az euróövezethez. Varsóban szintén sikerként élték meg, hogy az ország szuverenitása szempontjából lényeges veszélyt jelentő, a Lengyelországot elkerülő balti-tengeri német–orosz gázvezeték megépítésének támogatását sikerült megakadályozni az EU-ban. Sőt, a legutóbbi berlini csúcson sikerült fenntartani a lengyelek számára nagyon kedvező brüsszeli szavazási arányokat.

Ezek a sikerek azonban nem tudták elfedtetni a koalíciós partnerek okozta politikai botrányokat, illetve az ezekkel járó bizonytalanságot, mely folyamatosan a parlamenti többség elvesztésével fenyegetett. Ezt a helyzetet megelégelve döntött maga a kormányzópárt az előrehozott választások kiírása mellett.

—-Megfordultak a népszerűségi mutatók—-

A választások kiírásakor a közvélemény-kutatások szerint még a kormányzó PiS-nek állt a zászló. Ez részben köszönhető a közvetlenül megválasztott köztársasági elnök népszerűségének, részben pedig annak, hogy a kormányválságot előidéző kisebb pártok szavazói átpártoltak a nagyobb koalíciós partnerhez. Ez a helyzet azonban változott a legutóbbi felmérések idején, melyek szerint a legnagyobb kormánypártot immár befogta a legnagyobb ellenzéki párt, a PO.

Elemzők ezt leginkább annak tudják be, hogy egy nagy nyilvánosság előtt lefolytatott televíziós vitában a PO miniszterelnök-jelöltje, Donald Tusk sokkal meggyőzőbben szerepelt, mint a jelenlegi miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski. Ráadásul a PiS jelöltje alulmaradt abban a vitában is, amit külön folytatott le a baloldal vezetőjével, Aleksander Kwasniewski, volt köztársasági elnökkel.

A részvételi arány lesz a döntő

A végső eredményt nagyban befolyásolhatja a részvételi kedv: mind az alacsony, mind a magas aktivitás a PiS-nek kedvez (mivel az sok, a felmérésekben nem szereplő rejtőzködő szimpatizánssal rendelkezik), az 50-60 százalék körüli részvétel viszont a PO-nak előnyös. A választások másik nagy kérdése: ha meg is nyeri a PiS, képes lesz-e egyedül kormányt alakítani, vagy esetleg a bejutási küszöb környékén „táncoló” Parasztpárttal tud együttműködni.

Ha nem, akkor a szintén jobboldali PO hajlandó lesz-e kormánykoalíciót kötni a baloldallal. Ráadásul ebben a helyzetben figyelembe kell venni, hogy mivel Lech Kaczynski marad a köztársasági elnök, az új kormánykoalíciónak vélhetően folyamatosan konfrontálódnia kellene egy, a magyarországinál jóval erősebb közjogi lehetőségekkel bíró államfővel.

Sokan drukkolnak egyébként Európában a kormányváltásnak, hiszen nem felejtették el a lengyel kormánykoalíciónak, hogy a legutóbbi berlini EU-csúcson a Kaczynski fivérek a lengyel nemzeti érdekeket a Reformszerződésről szóló végső megállapodást veszélyeztetve is védték. Varsó ekkor különösen a német kormánnyal szemben feszítette végsőkig a húrt. Igaz, a németellenesség Lengyelországban nem népszerűtlen dolog.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.