Előzőleg a résztvevőknek sikerült rendezniük az utolsó nyitva maradt kérdéseket, köztük a választás előtt álló Lengyelország és Olaszország intézményes követeléseit.
„Az unió kiemelkedett a válságból” – fogalmazott sajtótájékoztatóján José Sócrates, az elnöklő Portugália miniszterelnöke, méltatva valamennyi résztvevő konstruktivitását. Az EU közel egy évtizede készülő intézményes reformja – amely alkotmányos szerződés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára – így 2009-től folyamatosan életbe léphet.
Elvileg informális
A reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszeren. A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyáslehetőséget is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést helyez kilátásba, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.
A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, most a pontos szöveget hagyták jóvá. A lisszaboni – elvileg informális – találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetű Európai Parlamentben. Cserében viszont megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetők eddig is ritkán éltek – utóbbit pénteken megerősítette Hans-Gert Pöttering jelenlegi elnök is.
December 13-án írják alá
A legfőbb lengyel igényt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: jegyzőkönyv formájában, tehát kötelező jellegűként a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására. Ezzel a lehetőséggel eddig tizenkét év alatt mindössze egyetlen egyszer éltek az unióban.
Elhatározták azt is, hogy növelik a vezetői jogi tanácsadók, a főtanácsnokok számát az Európai Bíróságon, így ott jut hely egy lengyel főtanácsnoknak is.
A szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitikai képviselő az eddiginél szabadabb kezet kap, és az Európai Bizottság alelnöke is lesz.
Beleegyezett a többi állam, hogy Bulgária az általa kívánatosnak tartott formában, evro-ként írhatja cirill betűkkel az eurót. Később, de még a bolgár eurócsatlakozás előtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.
Megerősítették, hogy az osztrák egyetemekre beiratkozó külföldi (EU-s) diákok számának korlátozása miatt Ausztria ellen indított uniós jogi eljárást az Európai Bizottság öt évre felfüggeszti.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hajnali sajtótájékoztatón méltatta, hogy az intézményes reformokról hat év után sikerült megállapodásra jutni.
A szerződést december 13-án írják alá Lisszabonban a félévet záró hivatalos állam- és kormányfői értekezleten. Azt követően megkezdődhet a ratifikálási folyamat, amely a vezetők reményei szerint jövőre le is zajlik (a tagállamok közül csupán Írországban kötelező népszavazásra bocsátani a kérdést, a korábban nemet mondó Hollandiában és Franciaországban bizonyosan nem lesz referendum).
A reformszerződés a derűlátóbb vélemények szerint 2009 januárjában életbe lép, ám számos változtatást csak később ültetnek át a gyakorlatba. A szavazati rendszer például csak 2017-től módosul végső formájára, az Európai Parlamentet és a brüsszeli bizottságot érintő változásokat pedig javarészt a jövő évtized közepétől vezetik be.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
