A választást szokatlanul durva, rasszista megnyilvánulásoktól sem mentes kampány előzte meg. A hangadó a jobboldali-populista, idegen- és EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) volt, amely nyíltan megfenyegette a többieket: felrúgja a négy évtizede érvényesülő, konszenzusos szabályokat, ha vezetőjét, a karizmatikus Christoph Blocher zürichi milliárdost nem választják be ismét a kormány szerepét betöltő szövetségi tanácsba.
Minden oldal bejut a kormányba
A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament jelöli ki szavazás útján a hétfős kormány tagjait: erre az idén december 12-én kerül sor. A 1959-ben bevezetett “varázsformula” alapján a négy legerősebb párt képviselőiből állt össze az irányító testület, méghozzá úgy, hogy a baloldali Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS), a jobbközép Svájci Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) és a liberális szellemű Svájci Radikális-Demokrata Párt (FDP) egyaránt két-két-két minisztert delegált a grémiumba, a jobboldal szélső szárnyát alkotó SVP pedig egyet.
A modell négy évvel ezelőtt azonban borult, mert az SVP került ki győztesként az akkori választásból, és a CVP kárára eggyel több helyet kapott a kormányban.
Jelenleg az SVP 55 mandátummal rendelkezik (a 2003-as szavazatok 26,7 százalékával) a nemzeti tanácsban, az SPS 52-vel (23,3), az FDP 36-tal (17,3), a CVP 28-tal (14,4) és a zöldek, a GPS 14-gyel (7,4). A maradék helyeken néhány kisebb párt osztozkodik.
A parlament 200 tagját egyébként arányossági rendszerben választják meg, a kantonokat képviselő felső házban a többségi szavazati elv alapján oszlik meg a 46 mandátum.
Nem lesz nagy változás
A legutolsó közvélemény-kutatás szerint a vasárnapi szavazás nyomán nem változnak meg gyökeresen az erőviszonyok. A svájciaknak a bevándorlás és a munkanélküliség miatti aggodalmát, a törvényes rend iránti ragaszkodását meglovagló populisták megőrzik vezető helyüket, a szociáldemokraták 21-22 százalékra számíthatnak.
Tovább morzsolódhat a hagyományos értékeket hirdető, mérsékelt erők tábora: a liberális szabaddemokratákra (FDP) és a kereszténydemokratákra (CVP) 15-15 százalék juthat. Jelentősen növelhetik mandátumaik számát viszont a zöldek.
Atomerőművel kampányoltak
A néppárt választási ígéretei között szerepelt a szövetségi kiadások 20 százalékos visszafogása, két új atomerőmű felépítése és a svájci telefontársaság, a Swisscom privatizálása. Az SPS igazságosabb adórendszert, az atomerőművek elleni harcot, garantált nyugdíjat és az Európai Unióba történő belépést tűzte zászlajára.
A kereszténydemokraták és a szabaddemokraták a liberális gazdaságpolitika, a szabadság, a felelősség és az igazságosság jegyében többé-kevésbé hasonló programmal léptek fel. A zöldek közölték, hogy adott esetben készek vállalni a kormányzati felelősséget, de csak “Blocher nélkül”.
A voksolás levélben is megejthető, sokan már a szavazás előtt kitöltik a szavazócédulát. Ráadásul nem szükséges egy pártra korlátozni a választást: tetszés szerinti lista is összeállítható a különböző színezetű jelöltekből.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
