Külföld

Hatékonyabb uniót remélnek

admin
admin

2007. 10. 19. 16:30

Az Európai Unió vezetői által pénteken jóváhagyott reformszerződés újrarajzolja az uniós erőviszonyokat. 2009-től nemcsak az unió soros elnökségének rendszere szűnik meg, de az Európai Bizottságban sem képviseltetheti magát minden állam. A változtatásokat azonban nem sietik el a tagállamok, a szerződés ugyanis csak 2014-től lép életbe.

A pénteken elfogadott dokumentumot a tervek szerint 2009-ben minden állam ratifikálja majd. Az érvénybe lépő szerződés szerint az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere megszűnik. A szerződés értelmében a tagállamok legfőbb vezetőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra a tanács, illetve lényegében az EU elnökét. Az elnök fogja képviselni az Európai Uniót nemzetközi színtéren, s ő készíti elő az unió csúcsértekezleteit.

A tagállamok egyharmada kimarad

A szerződés értelmében egyesítik a jövőben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját. A tisztség mindenkori viselője egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz. Az Európai Bizottság “a hatékonyság növelése érdekében” csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát. Míg jelenleg minden tagállamnak van biztosi posztja, a jövőben a tagállamok számának kétharmadával lesz egyenlő a biztosok száma.

Egyes tagállamok szeretnék, ha az unió mint szervezet, állandó tagságot kapna az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a reformszerződés ugyanis lehetőséget ad a közös külpolitika megteremtésére – írja a BBC. Az unió esetleges BT-tagságával Franciaország és Nagy-Britannia kiesne a Biztonsági Tanácsból, ez azonban nem valószínű, hogy megvalósul, hiszen a jelenlegi ENSZ -szabályozás szerint csak „békeszerető államok” csatlakozhatnak az ENSZ BT-hez, az unió pedig egy nemzetközi szervezet.

Több mozgástér a nemzeteknek

A nemzeti parlamentek – most először – beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.

Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések. Nagy-Britannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egy-egy ilyen döntés érvényesülését.

Bonyolultabb szavazási rendszer

A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A “kettős többség” új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni. Azért csak “kezd”, mert a tagállamok – Lengyelország követelésére – 2017-ig tartó bonyolult átmeneti időszakot iktattak az érvénybe lépés kezdete és a teljes érvénybe lépés közé.

A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, köztük a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását. Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, a szerződés értelmében támogatást kap a többi tagállamtól, amennyiben igényli ezt. A reformszerződés lehetőséget biztosít a tagállamoknak az Európai Unióból való kilépésre, de a kilépni szándékozó országnak előzetesen meg kell tárgyalnia partnereivel kilépésének feltételeit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.