Külföld

Koszovó várja a magyar befektetőket – az FN exkluzív interjúja

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2007. 10. 11. 06:46

A jelenleg a hágai törvényszék előtt álló Haradinaj vezette koszovói albán AAK párt elnöke szerint a függetlenség az egyetlen út az albán és és a szerbek közti helyzet rendezésére. Csökkenteni kell a 49 százalékos munkanélküliséget és kezelni a szegénységet, ahhoz hogy Koszovót felvegyék – talán még Szerbiánál is korábban – az EU-ba. Ehhez azonban az UMNIK-nak ki kell vonulnia az országból. A FigyelőNet exkluzív interjúja Ahmet Isufi egykori szociális és munkaügyi miniszterrel.

Ön szerint a novemberi helyhatósági választások változást hoznak a jelenlegi helyzetben? Mennyiben lesz ez a választás más az új választási rendszer (egyéni jelöltek) fényében?

Úgy gondolom, hogy a következő választások felfrissülést hoznak a politikai életben. Egyrészt azért, mert új politikai pártok jelentkeztek, élesebb verseny lesz. Másodsorban új választási rendszer lesz: nyílt jelöltlisták lesznek.

Mit gondol a szerb kormány választásokra vonatkozó bojkottjáról?

Ez egy nagyon rossz reagálás a szerb intézmények és a szerb kormány részéről. A koszovói szerbek koszovói polgárok, és meg kell adni nekik a jogot, hogy szavazzanak, részt kell vegyenek a folyamatban, részei kell legyenek a koszovói intézményeknek, mert csak így tudják gyakorolni azt a szabadságukat. Ez is mutatja, hogy a szerb kormánynak nincsenek elképzelései arról, mi lenne jó a határaikon kívül élő szerbeknek.

Mit lát a független Koszovó legsürgetőbb problémáinak? Mik az elsődleges gazdasági és szociális célok?

Koszovónak rengeteg forrása van, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek elé néznek. Az egyik legfőbb probléma a gazdasági fejlődés, ezt nagyon komolyan kell venni. A munkanélküliség csökkentése szintén nagy kihívás, jelenleg 49 százalékos a munkanélküliség. A szociálpolitikára is nagy hangsúlyt fektetünk, növelni kell az életminőséget. A múltban meglévő problémák miatt jelenleg Koszovó lakosságának közel 15 százaléka mély nyomorban él.

Ahmet Isufi (Fotó: Angyal Ágnes)

Koszovó jövője a saját forrásain múlik. A fiatalok nagy száma, energiája képes lesz megoldani ezeket a problémákat. Az átlagéletkor 24 év. Azok a fiatalok, akik külföldön tanultak visszajönnek, magukkal hozva a tapasztalatukat és tudásukat. A függetlenség után Koszovónak meg lesz a lehetősége, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez csatlakozzon és lehetőség lesz kétoldalú megállapodásokra is más országokkal. De a legfontosabb, hogy a nép veszi kezébe a saját sorsát. Az UMNIK új elemeket hozott be a közigazgatásba, hogy hogyan használjuk fel jobban az emberi erőforrásokat. Viszont ami a fejlődést illeti, az UMNIK inkább akadályt jelentett, semmint segített. Itt az idő, hogy kivonuljanak az országból és a helyiek vegyék kezükbe a közigazgatást és a kormányzást, összpontosítva az európai integrációra. Szeretnénk egyenlő részévé válni a többi európai uniós országnak.

Tudna konkrét lépéseket mondani, hogyan próbálnak új munkahelyeket teremteni, legyőzni a munkanélküliséget?

Az első a külföldi befektetések számára megteremtendő jogi keret. Jelenleg a rendezetlen jogi helyzet miatt aggódnak befektetni Koszovóba. Sok erőforrásunkat nem tudjuk felhasználni, mert hiányzik az a jogi keret, ami megengedné, hogy a tőke bejöjjön és működjön. Koszovónak rendkívül jó az éghajlata, jó természeti adottságok állnak rendelkezésre, és keresztútján fekszik több ország érdekeinek. A fiatalok a saját ötleteik megvalósításában érdekeltek, és itt akarják ezt megtenni. Túléltük a megszállás időszakát (az 1999 előtti – a szerk.), mert jók vagyunk a magánszektorban. A Milosevic-rezsim elbocsátott a közszférából minden albánt, rákényszerítették őket, hogy letérdeljenek a rendszer előtt, mert az egzisztenciájuk forgott kockán. A megszállás ellenére az emberek magánkezdeményezései tartották életben a vállalkozószellemet. Most sokkal jobb helyzetben vagyunk, hogy a privát kezdeményezéseknek teret adjunk.

Ez üzenet lehet a poteciális magyar befektetőknek?

Jó lenne, ha a magyar tapasztalatokat itt is felhasználnák. A magyar vállalkozók nyugodtan jöjjenek és fektessenek be Koszovóba, ahogy a magyar átmenet idején nagy amerikai és európai vállalatok fektettek be Magyarországon. Van némi tapasztalatom a magyarokról, miniszterségem alatt az egyik első állandó titkárom magyar volt, és hivatalos látogatáson is voltam Budapesten. Véleményem szerint Magyarország haladt a legjobban az átmenet időszakában, összehasonlítva a régió többi országával.

 

—-Függetlenség a szerbektől, a szerbekkel—-

A függetlenség kérdésében teljesen egységesek a koszovói albán pártok. Egyéb kérdésekben vannak esetleg markánsabb véleménykülönbségek a legfontosabb pártok között?

Valamennyi politikai párt egyetért a függetlenség kérdésében, ez egy harmincéves eszme. Nincs más megoldás ezek után az évek után Szerbiával, mint a kiválás. Az egyetlen kérdés, hogy ez a függetlenség hogyan valósuljon meg. Először is a koszovói intézményeknek kell kikiáltani a függetlenséget, és később kérjük már országok támogatását. Minden párt erre összpontosít, beleértve a kisebbségi pártokat is, kivéve a szerb pártok egy részét. De például a Szerb Liberális Párt elfogadja a realitásokat és az új helyzetet.

Ahmet Isufi, egykori munkaügyi miniszter (Fotó: Angyal Ágnes)

A szerb pártokkal a függetlenség kikiáltása után ön szerint együtt tudnak majd dolgozni?

Meg vagyunk róla győződve, hogy jobb lesz az együttműködés, mert ha a státuskérdést megoldjuk és az új realitásban élnek majd, kiverik a fejükből illúzóikat a más megoldásokat illetően. Egyes szerbek úgy gondolják, hogy Szerbia még mindig visszatérhet Koszovóba, azt hiszek, hogy a nemzetközi viszonyok is változni fognak, és úgy gondolják, egy szép nap másként lesz minden. Ezen eszmék fennmaradásába Szerbia sokat fektet és sokaknak illúzióik vannak emiatt. Ezért vannak fenntartásaik a koszovói intézményekkel szemben. Ám ha megoldjuk a státuskérdést, mindenki elfogadja az új helyzetet. Mindenkinem meglesz a joga, hogy Koszovó szabad polgárává váljon. Amikor a jólét szolíd alapjait lerakjuk, megértik ezt az egészet. Az Ahtisaari-terv értelmében a szerbek sokkal nagyobb pozitív diszkriminációval fognak rendelkezni, mint a régióban más kisebbségek. Nagyvonalúak voltunk, hiszen mi magunk áldozatai voltunk korábban hasonló diszkriminatív gyakorlatnak. A mi felelősségünk, hogy az itteni kisebbségek jobban éljenek, mint a szerbek maguk Szerbiában.

Ha jól értem, Ön szerint az Ahtisaari-terv a legmegfelelőbb út?

Ez egy kompromisszum a szerbek és albánok között. Sok albán úgy gondolja, a kelleténél több jogot ad a szerbeknek, ám azért játunk így el, mert együtt szeretnénk működni az Európai Unióval, szeretnénk, ha Szerbiával együtt bekerülnénk a szervezetbe, akár még Szerbia előtt is. Ezen dolgozunk.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.