Külföld

Ingatlanpanamába bukott bele a lengyel kormány

admin
admin

2007. 09. 13. 11:32

Korrupciós botrány miatt kell előrehozott választásokat tartani Lengyelországban. A válság a tőzsdére is jelentősen kihatott, mivel egy vezető üzletember is belekeveredett a kormánypártot megingató skandalumba. Durva kampányt jósolnak a szakértők.

Senkit nem ért meglepetésként, hogy 2005 őszén – négy év kormányzás után – a baloldal meggyengülve adta át stafétabotot a legtöbb mandátumot megszerző nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosságnak (PiS), valamint a jobboldali-liberális Polgári Platformnak (PO). Az viszont váratlan fordulatnak bizonyult, hogy a két jobboldali formáció nem tudott megegyezni a koalícióról, így a PiS egyedül vágott neki az ország irányításának.

Populista többség

Hamar kiderült, hogy kisebbségben maradva a törvényhozásban nehéz lesz teljesíteni a kampányígéreteket (társadalmi szolidaritás, morális megújulás, posztkommunista hálózat elleni harc), így 2006 tavaszán a kormányhoz csatlakozott a baloldali-populista Önvédelem, és a nacionalista-klerikális Lengyel Családok Ligája (LPR).

Időközben a legnépszerűbb politikussá avanzsált Kazimierz Marcinkiewiczet a miniszterelnöki székben a PiS elnöke, s egyben a köztársasági elnök ikertestvére, Jarosław Kaczynski váltotta. A kormányfő azzal számolt – létrehozva egy igencsak törékeny koalíciót a populistákkal – hogy sikerül elfogadtatni a parlamenttel a mélyreható változásokat hozó törvényeket, amivel kezdetét veheti a Negyedik Köztársaság (a Harmadik 1989-ben jött létre, az állampárt és az akkori ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások során).



Jaroslaw Kaczynski ismét az urnákhoz járul – még mindig van esélye (Fotó: MTI)



Kaczynski arra számított, hogy erkölcsi és politikai értelemben megbízhatatlan partnereit sikerül kordában tartania, leszalámiznia parlamenti frakciójuknak egy részét, és a szavazóbázisukat átcsábítani a PiS-hez. A terv csak részben sikerült, a koalíció tagjai között ugyanis állandóan harc zajlott, javarészt a színfalak mögött, s a miniszterelnök az elmúlt hónapokban sokszor beszélt egy előrehozott választás lehetőségéről. A kormányfő szavai mostanra valósággá válnak, hiszen a törvényhozás feloszlatta önmagát, és megnyílt az út az előrehozott választások megtartása előtt.

Az új titkosszolgálat akcióban – korrupció a minisztériumban?

Mivel a kormány vezető ereje, a PiS a korrupció elleni harcot prioritásként kezelte, erre a célra egy külön szervet is életre hívtak. A Központi Korrupcióellenes Hivatal (CBA) 2006 végén jött létre, s az állami és a magánszférában fellelhető visszaélések felderítésére szakosodott. Ezzel a kormányzat gyakorlatilag egy újabb titkosszolgálatot hozott létre, amelynek vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki.

A CBA első igazán látványos akcióját 2007 nyarán vitte véghez. A hivatal két ügynöke üzletembernek adta ki magát, akik egy művelés alatt álló területet szerettek volna – hamis papírokkal – átminősíteni építési területté. Felvették a kapcsolatot a földművelésügyi minisztérium két lobbistájával, akik 3 millió złotyért (körülbelül 201 millió forint) ezt elintézték volna, s az összegből minden bizonnyal maga a miniszter, Andrzej Lepper is részesült volna. A pénz átvételére azonban nem került sor, így bizonyítani sem lehet a korrupciót, mert valahol kiszivárgott a titkos akcióról szóló hír.

A botrány elkerülhetetlenné vált – Lepper azonnal lemondott miniszterelnök-helyettesi és miniszteri pozíciójából, és pártja elhagyta a koalíciót. Nem sokkal később az LPR is hasonlóképpen cselekedett, a párt vezetője, Roman Giertych pedig a kormányfőt „totalitariánus állam” kiépítésével vádolta arra utalva, hogy a korrupcióellenes harcot a miniszterelnök személyesen irányítja és állami szerveket használ politikai ellenfelei feketítésére. Az ügyészség által indított nyomozásban fény derült arra is, hogy a kiszivárogtatás mögött Janusz Kaczmarek – azóta lemondatott – belügyminiszter állhat. Őt a nyomozó szervek – hivatali titok megsértésének vádjával – letartóztatták, kihallgatták, majd óvadék ellenében szabadon bocsátották.

—-A tőzsde is megsínylette—-

A bizalmas információ cseréje – az ügyészségi vélemény szerint – Ryszard Krauze, a legnagyobb lengyelországi informatikai cég, a Prokom tulajdonosának hotelszobájában történt, ahol Kaczmarek tájékoztatta a titkos akcióról az üzletembert. Emiatt Krauze – akinek vagyonát egyébként a „Wprost” c. hetilap 4500 millió złotyra (közel 1200 millió euró) becsüli – a nyomozóhatóságok érdeklődési körébe került.

A varsói tőzsde igen érzékenyen reagált az egyébként éppen a Földközi-tengeren hajózó Krauze kihallgatásáról szóló hírekre, az üzletemberhez (közvetve vagy közvetlenül) tartozó cégek értéke egy nap alatt 20 százalékkal csökkent, s Krauze vagyonából 550 millió złotyt (144 millió euró) veszített; igaz, a veszteségek egy részét a cégek az elkövetkező napokban ledolgozták. A szakértők szerint hasonló jellegű negatív kilengésre a továbbiakban nem kell számítani, de a befektetők figyelemmel fogják kísérni a róla szóló híreket.

Hosszú idők óta ez volt az első eset, amikor a belpolitikai csatározások kihatással voltak a börze teljesítményére. Ennek ellenére elmondható, hogy a populista retorikát alkalmazó lengyel kormányzat nem befolyásolta negatívan a kedvező gazdasági folyamatokat – a második negyedévben a GDP-növekedés 6,7 százalékot tett ki, és a munkanélküliség is alig haladja meg a 12 százalékot (két évvel ezelőtt még 18 százalékos volt ez az arány).

Megjósolhatatlan eredmény

A PiS a választások után mindenképpen nyertes lesz, még akkor is, ha a mandátumok többségét nem is szerzi meg. Rosszabb esetben a legnagyobb ellenzéki párt lesz a parlamentben, amelyet nem lehet megkerülni, ráadásul Lech Kaczynski köztársasági elnök úton-útfélen nehezíthetné annak a kormánynak a dolgát, amelyben nem vesz részt a Jog és Igazságosság (Lengyelországban – akárcsak Franciaországban – az államfő széles mandátummal rendelkezik). A két volt kormánypártnak tehát semmiképpen nem jó az előrehozott választás. Az LPR valószínűleg nem lépi át a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, hiszen a PiS már átcsábította szavazóbázisának nagyobbik részét.

Jobb eséllyel indul az Önvédelem, de a párt körüli botrányok nem tettek jót népszerűségének, s valószínűleg nem tudja megismételni a két évvel ezelőtti eredményét (akkor 11 százalékot kapott).

A Polgári Platform a nagy esélyes

A választás nagy esélyese, a Polgári Platform (PO) válaszút előtt áll, ha sikeresen szerepel a voksoláson. A PiS-szel megkötendő nagykoalíció politikai, programbeli és személyi ellentétek miatt nehezen elképzelhető, s a két párt közötti konfliktusok az utóbbi hónapokban csak tovább mélyültek. Pedig két évvel ezelőtt a lengyelek többsége a változás mellett tette le voksát és a két jobboldali párt szövetségét választotta.

Ugyanakkor a PO-n belül erős az a csoport, amely az együttműködést azzal az egyesült baloldallal képzeli el, amely mostanra magában foglalja az állampárt örököseit (Aleksander Kwasniewski, Leszek Miller), valamint a legendás Szolidaritás szakszervezetből kinőtt liberális Szabadság Unió politikusait (Tadeusz Mazowiecki, Bronisław Geremek). Viszont egy ilyen jellegű koalíciót nemcsak a mérsékelt jobboldali szavazóbázis fogadna el nehezen, hanem tiltakozna ellene a PO-n belüli konzervatív szárny is.

A kampány, amely előtt a lengyel választópolgárok állnak, minden bizonnyal a legbrutálisabb lesz 1989 óta – igazi és műbotrányokkal, titkosszolgálati anyagok kiszivárogtatásával, agresszív nyelvhasználattal. A nagy kérdés, vajon melyik alternatíva lesz vonzóbb – a PiS-é, amely a korrupció, valamint a posztkommunista hálózat elleni harc és a gyengébbek védelmezése jelszavával indította meg kampányát, vagy a PO-é, amely az utóbbi hónapok visszaéléseinek felderítését, a politikai élet normalizálását ígéri.


(A szerző tudományos kutató, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.