Közélet

A 83 milliós kenőpénz után kétszer is kaphat végkielégítést Völner Pál

Bruzák Noémi / MTI
Bruzák Noémi / MTI
Pár hónapot kell kihúznia és újabb több milliós végkielégítéshez juthat a fideszes politikus, akinek a mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérték ki.

Duplán kaphat végkielégítést az igazságügyi miniszterhelyettesként súlyos korrupciós ügybe keveredő Völner Pál. Mint megírtuk, az államtitkári pozíciójáról lemondva három hónapnyi búcsúpénz jár neki, azaz 3,9 millió forint. De a képviselői mandátuma után is jogosult lehet a lelépési pénzre, ehhez ki kell bekkelnie azt a néhány hónapot, ami a parlamenti választásig hátra van. Akkor szintén három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeg üti a fideszes politikus markát, ami minden, ciklus végén búcsúzó képviselőt megillet. Völner így bruttó 3,7 millió forintra számíthat, vagyis két posztja után összesen 7,6 milliós végkielégítést kaphat.

A képviselői mandátum megszűnése miatt járó összegtől csak akkor esne el, ha idő előtt lemondana, akkor ugyanis nem jár pluszjuttatás. A jelek szerint azonban Völner nem készül erre, és a Fidesz sem szólította fel lemondásra politikusát. Nem ő lesz az egyetlen képviselő, aki annak ellenére folytatja a parlamenti munkát, hogy büntetőeljárás zajlik ellene. Az előző ciklusban Mengyi Roland járt párhuzamosan a bíróságra és a parlamenti ülésterembe (végül jogerősen négy évre ítélték, de nemrég elhagyhatta a börtönt), most a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel vádolt Simonka György és a hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyekkel vádolt párttársa, Boldog István maradhatott képviselő a vádemelése után is.

Völner Pál mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérte ki Polt Péter legfőbb ügyész. Polt a beadványában azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner hosszú időn keresztül, rendszeresen, lényegében fizetésként, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől, Schadl Györgytől. A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint a végrehajtói kar elnöke összesen 83 millió forintot adott át az államtitkárnak a többi között azért, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket a kar elnöke támogatott, valamint hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég.

Schadlt november elején fogták el a reptéren, amikor Dubajba akart utazni jelentős készpénzzel a táskájában, azóta letartóztatásban ül. Völner miniszteri biztosként gyakorlatilag teljhatalmat gyakorolt a végrehajtói kar felett, kulcsszerepe volt a kinevezésekben is.

A mentelmi bizottság hétfőn támogatta a legfőbb ügyész indítványát Völner mentelmi jogának felfüggesztéséről. Völner nem jelent meg az ülésen, de egyetértett a döntéssel. A bizottság elnökének írt levelében azt állította, hogy a legfőbb ügyész indítványának számos pontja valótlan állításokat tartalmaz, ezekre a nyomozóhatóságnak fog reagálni, miután a parlament is felfüggeszti a mentelmi jogát, és így hivatalosan is meggyanúsíthatják.

Völner végkielégítésére az ellenzék viszont már reagált. Miután beszámoltunk arról, hogy közel négymilliós végkielégítést kap az államtitkárságról való lemondása miatt a bukott politikus, amit akkor sem kell visszafizetnie, ha netán jogerősen elítélik, az MSZP határozati javaslatot nyújtott be, hogy hasonló esetekben csak a felmentő ítélet után fizessék ki a politikusnak ezeket a juttatásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik