Bruzák Noémi / MTI
Belföld

Völnernek szinte teljhatalma volt a végrehajtói kar fölött

– Jó üzlet bírósági végrehajtónak lenni, de hatalmas a korrupciós kitettség a szakmában – mesélte egy, a végrehajtási ügyeket jól ismerő ügyvéd, aki külön kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Ennek a korrupciós kockázatnak az az oka, hogy – a közjegyzőkhöz hasonlóan – kötött a végrehajtói helyek száma, új hely létesítésére a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar írhat ki pályázatot.

E kar felett pedig szinte teljes kontrollt gyakorolt miniszteri biztosként több mint két éven keresztül Völner Pál államtitkár, akit erre a posztra még 2019 júliusában nevezett ki Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez azt jelenti, hogy

Völner jóváhagyása nélkül lényegében semmiről sem dönthettek, az új végrehajtói álláshelyek létesítésére, a régiek megszüntetésére is ő tehetett javaslatot a miniszternek.

Végrehajtóként pedig igen jól lehet keresni: jár nekik munkadíj, költségtérítés és eredményes végrehajtás esetén behajtási jutalék is, ami kisebb összegek esetén 8 százalék is lehet, 10 millió forint felett pedig 3 százalék. A követelések sorrendjében pedig a végrehajtási költségek állnak az első helyen, megelőzik az összes hitelezőt és zálogjogosultat, tehát ők akkor is megkapják a jussukat, ha a többi hitelező hoppon marad. Egy három millió forintos gépjárműnél 76 ezer forint munkadíj jár nekik, plusz 9 ezer forintos órabért és 4500 forintos költségátalányt számolhatnak el minden megkezdett óra után, ha a hivatali helyiségen kívül kell tevékenykedniük. Ha pedig legalább részben eredményes az eljárás, akkor 240 ezer forint jutalék üti a markukat. Egy ötvenmilliós lakásnál már 266 ezer forint munkadíj jár és 1,9 millió a jutalék.

A letartóztatásban levő Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, Schadl Györgynek az irodája például 2019-ben 644 milliós forgalom mellett 318 millió forint nyereséget termelt, tavaly pedig 149 millió forintos profitról számolt be.

Az ügyészség szerint Völner Pál hosszabb ideje, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot vett át a végrehajtói kar vezetőjétől, emiatt kérték a fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

Az elmúlt években jelentősen megreformálták a végrehajtási rendszert, az árverések kizárólag elektronikusan zajlanak, továbbá adósvédelmi intézkedéseket is bevezettek, például lakóingatlanokat csak a becsült értékének 100 százalékán lehet értékesíteni. Nem volt ugyanakkor ez mindig így, a bennfetensek sok megbundázott árverésről beszélnek, amelyeknél nepperekkel összejátszva, a becsérték töredékéért tudták vinni a vagyontárgyakat.

– Régebben, ha volt egy tízmilliós ingatlan, rajta két millió forintos jelzáloggal, akkor sokszor előfordult, hogy akár kétmillió forintért is el tudták vinni. Így az adós családja hiába reménykedett, hogy egy kisebb lakást tud venni a végrehajtásból befolyó összegből, erre esélyük sem volt – mondott egy tipikus példát az ügyvéd. Ezeket a legkirívóbb jelenségeket szorította vissza a már említett elektronikus árverezés bevezetése.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.